Cserépfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserépfalu
Cserépfalu2.jpg
Cserépfalu címere
Cserépfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Kósik István[1]
Irányítószám 3413
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 1017 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 22,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 44,65 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Egri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserépfalu (Magyarország)
Cserépfalu
Cserépfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 32′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 32′ 14″
Cserépfalu (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Cserépfalu
Cserépfalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Cserépfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserépfalu témájú médiaállományokat.

Cserépfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. Miskolctól 57 kilométerre délnyugatra, Egertől 20 kilométerre északkeletre, a Bükk-vidéken található.

Története[szerkesztés]

1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13. századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.

A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.

A Hór - völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település. A falu – 1248-ból származó első okleveles említése alapján – 1998-ban ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a 12. század elejéig nyomon követhető.

Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község nevét is tőle örökölte. A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi) birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.

Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi (királynéi) várként tartják számon. 1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja. A falu 1554-ben lett a törököké.

A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére.

A 1718. században a földesúr személye gyorsan változott. A bedegi Nyáriak után Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta. Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Esterházy család.

Az egri püspök, Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A 19. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg-Gothai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.

Az 1929-es gazdasági világválság idején a falu szegényebb lakói létrehozták Kisamerikát, amely egy barlanglakásos közösség volt.[4]

A háború okozta népességcsökkenést a Rákosi-korszak parasztságellenes politikája ellenére még kiheverte a település. A mezőgazdaság „szocialista átszervezése” azonban már a népességszám rohamos csökkenését eredményezte '60-as évtizedben. Ezzel párhuzamosan megindult a település elöregedése is.

A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett. Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz, szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése (például: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott). Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma. Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága van.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A Suba-lyuk Múzeum

Híres szülöttei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. kisamerikai-barlanglakások
  5. A nemzetiségi népesség száma 2001
  6. Fatábla. oregfak.emk.nyme.hu. (Hozzáférés: 2017. január 25.)

További információk[szerkesztés]