Karcsa (település)
| Karcsa | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Milinki László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3963 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1587 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″ | |||
 Karcsa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Karcsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Karcsa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Bodrogközben fekszik, a szlovák határ mentén, Miskolctól mintegy 90 kilométerre északkeletre. A térséget határoló nagy folyóvizek közül sem a Bodroggal, sem a Tiszával nem érintkezik, területén húzódik viszont az egykor még hajózható folyónak minősülő, ma már inkább csak csatornaként kanyargó Karcsa egy szakasza.
A szomszédos települések: kelet felől Pácin, délkelet felől Cigánd, dél felől Tiszacsermely, délnyugat felől Tiszakarád, nyugat felől pedig Karos; közigazgatási területének délnyugati peremén egy rövid szakaszon érintkezik Bodroghalom határszélével is. Észak felől szlovákiai, Kiskövesdhez (Malý Kamenec) és Nagykövesdhez (Veľký Kamenec) tartozó területek határolják.
Megközelítése[szerkesztés]
A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez az egyetlen közúti megközelítési útvonala.
Története[szerkesztés]
Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Elsőként 1186-ban említik, de már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte a tatárok és törökök dúlásától.[forrás?] A község, az Árpád-kori oklevelekben Karachy, Karasahel, Karazaher és Karucha névalakokban íródtak. 1398-ban Debreő István és fiai birtoka. 1440-ben Zerdahelyi Miklós a földesura, három évvel később pedig Brankovics György szerb despota kapja meg, aki ezután a maga részét a kistárkányiaknak és apagyiaknak adja. 1451-ben az Unghi család is birtokol itt területeket, tíz évvel később pedig Upori János. Egy 1598-as összeírás csak Alaghy Ferenczet említi birtokosául. 1618-ban Mátyus János és Kakas Erzsébet birtokába iktatják, 1631-ben pedig báró Sennyey Sándor kap rá királyi adományt. Ettől kezdve hosszú ideig lesz a Sennyey család birtoka, de gróf Nádasdy Ferencnek is része volt benne.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: György Károly (független)[4]
- 1994–1998: Dakos János (független)[5]
- 1998–2002: Dakos János (független)[6]
- 2002–2006: Dakos János (független)[7]
- 2006–2010: Dakos János (független)[8]
- 2010–2014: Dakos János (független)[9]
- 2014–2019: Milinki László (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Milinki László (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1859 | 1839 | 1820 | 1694 | 1579 | 1587 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 9,7% cigánynak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,4%, református 52,3%, görögkatolikus 8,1%, felekezeten kívüli 2,6% (13,5% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 44,1% református, 6,1% görög katolikus, 3,5% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (25,2% nem válaszolt).[13]
Látnivalók[szerkesztés]
| „ |
Vándor! Bodrogközön megállj. |
” |
- Református temploma romanikus stílusú, a 11–13. században épült. ma országos jelentőségű műemlék. Romanikus stílusú épület, amely két részból áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), melynek hatkaréjos szerkezete Gerény és Kiszombor körtemplomáéval rokon. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható.
- Karcsai-tó
- Tájház
- Nagy Géza Emlékház[14]
Környező települések[szerkesztés]
Alsóberecki (12 km), Bodroghalom (13 km), Karos (5 km), Nagyrozvágy (7 km), Pácin (3 km), a legközelebbi város: Cigánd (17 km) és Sárospatak (22 km) .
Irodalom[szerkesztés]
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (2010): Körtemplomok a Kárpát-medencében és Nyugat-Eurázsiában. TKTE, Budapest (ISBN 978-963-87437-6-3)
- Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
- Jósvainé Dankó K. (é.n.): Karcsa. Református templom. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára, 572. TKM Egyesület, Budapest
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Reiszig 1898
- ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Karcsa Helységnévtár
- ↑ Karcsa Helységnévtár
- ↑ Zemplén TV. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Reiszig 1898: ifj. Reiszig Ede dr.: Zemplén vármegye községei. Magyarország vármegyéi és városai. Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
További információk[szerkesztés]
- Karcsa község adatai Archiválva 2011. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
