Karcsa (település)

	Karcsa
	; Karcsa címere
	; Karcsa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Cigándi
Jogállás	község
Polgármester	Milinki László (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3963
Körzethívószám	47
	Népesség
Teljes népesség	1694 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	43,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Karcsa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 18′ 42″, k. h. 21° 47′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 42″, k. h. 21° 47′ 37″
	Karcsa Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Karcsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Karcsa (egyértelműsítő lap).

Karcsa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Bodrogközben fekszik, a szlovák határ mentén, Miskolctól mintegy 90 kilométerre északkeletre. A térséget határoló nagy folyóvizek közül sem a Bodroggal, sem a Tiszával nem érintkezik, területén húzódik viszont az egykor még hajózható folyónak minősülő, ma már inkább csak csatornaként kanyargó Karcsa egy szakasza.

A szomszédos települések: kelet felől Pácin, délkelet felől Cigánd, dél felől Tiszacsermely, délnyugat felől Tiszakarád, nyugat felől pedig Karos; közigazgatási területének délnyugati peremén egy rövid szakaszon érintkezik Bodroghalom határszélével is. Észak felől szlovákiai, Kiskövesdhez (Malý Kamenec) és Nagykövesdhez (Veľký Kamenec) tartozó területek határolják.

Megközelítése[szerkesztés]

A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez az egyetlen közúti megközelítési útvonala.

Története[szerkesztés]

Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Elsőként 1186-ban említik, de már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte a tatárok és törökök dúlásától.^[forrás?] A község, az Árpád-kori oklevelekben Karachy, Karasahel, Karazaher és Karucha névalakokban íródtak. 1398-ban Debreő István és fiai birtoka. 1440-ben Zerdahelyi Miklós a földesura, három évvel később pedig Brankovics György szerb despota kapja meg, aki ezután a maga részét a kistárkányiaknak és apagyiaknak adja. 1451-ben az Unghi család is birtokol itt területeket, tíz évvel később pedig Upori János. Egy 1598-as összeírás csak Alaghy Ferenczet említi birtokosául. 1618-ban Mátyus János és Kakas Erzsébet birtokába iktatják, 1631-ben pedig báró Sennyey Sándor kap rá királyi adományt. Ettől kezdve hosszú ideig lesz a Sennyey család birtoka, de gróf Nádasdy Ferencnek is része volt benne.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: György Károly (független)^[4]
1994–1998: Dakos János (független)^[5]
1998–2002: Dakos János (független)^[6]
2002–2006: Dakos János (független)^[7]
2006–2010: Dakos János (független)^[8]
2010–2014: Dakos János (független)^[9]
2014–2019: Milinki László (Fidesz-KDNP)^[10]
2019-től: Milinki László (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 9,7% cigánynak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,4%, református 52,3%, görögkatolikus 8,1%, felekezeten kívüli 2,6% (13,5% nem válaszolt).^[12]

Látnivalók[szerkesztés]

Az Árpád-kori templom Karcsán

„	Vándor! Bodrogközön megállj. A csendes Karcsa partinál: Hol vándor eszterágok Lármás seregbe gyülnek, És hablakó buvárok Örvény ölébe tünnek. Hol a sirály habokra csap, Gyorsan, miként a gondolat Midőn halászni megy: Ott látsz álmélkodással egy Veres márványból alkotott Régi templomot. Tompa Mihály	”

Református temploma romanikus stílusú, a 11–13. században épült. ma országos jelentőségű műemlék. Romanikus stílusú épület, amely két részból áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), melynek hatkaréjos szerkezete Gerény és Kiszombor körtemplomáéval rokon. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható.

Karcsai-tó
Tájház

Környező települések[szerkesztés]

Alsóberecki (12 km), Bodroghalom (13 km), Karos (5 km), Nagyrozvágy (7 km), Pácin (3 km), a legközelebbi város: Cigánd (17 km) és Sárospatak (22 km) .

Irodalom[szerkesztés]

Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest
Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Bérczi Sz. (2010): Körtemplomok a Kárpát-medencében és Nyugat-Eurázsiában. TKTE, Budapest (ISBN 978-963-87437-6-3)
Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Jósvainé Dankó K. (é.n.): Karcsa. Református templom. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára, 572. TKM Egyesület, Budapest

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Reiszig 1898
↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Karcsa Helységnévtár