Taktabáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Taktabáj
Taktabáj címere
Taktabáj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállás község
Polgármester Virág Zoltánné[1]
Irányítószám 3926
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 615 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Taktabáj (Magyarország)
Taktabáj
Taktabáj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 21° 18′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 21° 18′ 48″
Taktabáj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Taktabáj
Taktabáj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Taktabáj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Taktabáj témájú médiaállományokat.

Taktabáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji járásban. Mai elnevezését 1953-ban kapta, addig egyszerűen Báj volt a neve.

Története[szerkesztés]

A falu eredete az időszámítás előtti időkre nyúlik vissza. Ezt igazolják az 1981-es ásatások leletei, melyek a Tokaji Múzeumban kerültek kiállításra. Anonymus Gesta Hungarorumában említi, hogy a közeli Tarcalt honfoglalók szállták meg, s magukkal hozták, vagy már itt találták a kabarokat, akikkel együtt védték a hadászatilag fontos Taktaközt.

A községet eredeti nevén 1413-ban említik oklevélben: "Iktassa be Bay-i István diákot a Szabolcs megyei BAY birtok felébe."

1446-ban már BÁJ néven szerepel, a Zombori Cseh család volt itt birtokos, majd 1700-tól a PATAY család, amely innen nyerte nemesi előnevét is. Patay Sámuel és felesége, Udvarhelyi Mária építtette a faluban a ma is megtalálható kastélyt 1726-ban Tornyossi Tamás kassai mesterrel. A helyi református templom seccoján látható ábrázolás szerint a loggiához két oldalról lépcső vezetett. A kastélyt mandáztető fedte, a sarkokon toronysisakok. 1890 körül átépítették.

A hozzá tartozó park igen értékes, jelenleg különleges fái és madárvilága miatt természetvédelem alatt áll.

A községben a református templomot is a Patay család építtette 1782-ben. 1867-ben újították fel.

Ma is értékes és érdekes műemlék, bár református templom, mégis színes, festett képek és feliratok díszítik a falát, s orgonája is működőképes. A Patay család sírboltja a templomban található. A templom nevezetessége az az asztal, amelyen a szatmári békét írták alá 1711-ben.

Báj lakosságára vonatkozó adatokkal az 1715-ös, országos adóösszeírás szolgál, amely szerint ebben az időszakban az alábbi adózó személyek lakták a települést: M. Varga; Mathias Toth; Stephanus Csizmadia; Thomas Toth; Andreas Lazár

1785-ben 395 személy, 54 lakóház, 72 család élt a faluban, melyet ekkor már BAÁJ-nak írtak. A lakók földműveléssel foglalkoztak, s halászattal, hiszen a sokszor kiáradó Tisza, s a Takta vize hosszú ideig víz alatt tartotta terület nagy részét.

A település, mint egész Magyarország történetében mély nyomokat hagyott a második világháború, amelynek során Bájtól nem messze, a Tisza mellett front húzódott. A háború itteni eseményeit Sebő Ödön: A halálra ítélt század című könyvében is megörökíti, mint itt szolgált katona.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Címer leírása[szerkesztés]

A címer egyenes vonalú, világoskék színű, háromszögletű pajzson középen csónakjában álló, kezében evezőlapátot tartó halászember látható, a bal felső sarokban a szájában siklót tartó gólya, jobbra kétágú halászszigony, a címer alsó csúcsában vízszintes helyzetben levő folyami hal.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • református templom (1782-1784 között épült, rokokó);
  • Egykori Patay-kastély, ma iskola;
  • Avar kori régészeti lelőhely.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Taktabáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]