Hercegkút
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Hercegkút | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rák József[1] | ||
| Irányítószám | 3958 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 655 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 86,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,81 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hercegkút
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 20′ 05″, k. h. 21° 31′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 05″, k. h. 21° 31′ 43″ | |||
Hercegkút
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Hercegkút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegkút témájú médiaállományokat. | |||
Hercegkút (németül: Trautsondorf) egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában, Miskolctól kb. 80 kilométerre északkeletre, Sárospataktól 3 km-re északnyugatra, a Tokaji borvidéken.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Hercegkút a Rákócziak uradalmához tartozott. A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt. A település eredetileg az ő nevét viselte, Trautsondorfnak, magyarul Trauczonfalvának hívták. A telepesek főként szőlőgazdálkodással foglalkoztak.
1788-ban épült a barokk stílusú templom. Az alapító család kihaltával a települést a sárospataki uradalomhoz csatolták, és annak sorsában osztozott, de 1876-ban különvált a sárospataki uradalomtól. 1903-ban egy nagy tűzvészben a falu leégett, azonban hamarosan újraépült.
A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott.
1910-es népszámláláskor 934 lakosából 931 magyar volt, ebből 903 római katolikus, 19 izraelita volt.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 53%-a magyar, 47%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[4] de 2011-ben, amikor már egyvalaki több nemzetiséget is megjelölhetett, 56%-ra nőtt a magukat németnek és 90%-ra a magukat magyarnak vallók aránya.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus templom (1788)
- Sváb tájház (Kossuth utca)
- Világörökségi pincesorok (Gombos-hegyi, Kőporosi)
- Gombos-hegyi kálvária
- Szabadidő- és sportcentrum (Petőfi utca végén)
- Pogány-kút és környéke
- Gyöngyszem Német Nemzetiségű Általános Iskola és Óvoda
- Művelődési ház
- Götz János szobrászművész mellszobra
- Pihenőpark szabadtéri színpaddal, szökőkúttal a Sváb söröző mögött
- Götz Pincészet www.gotzpinceszet.hu
- A Szovjetunióba elhurcolt falusiak emlékműve[6]
- Tradicionális Kádárüzem www.traditionalbarrels.com
- Virág Vendégház www.viragvendeghaz-hercegkut.hu
Híres hercegkútiak[szerkesztés]
- Götz János (1941–1971) szobrászművész
Nyári rendezvények[szerkesztés]
- Zenemplén amatőr rockfesztivál
- Hercegkútról származók találkozója
- Zempléni művészeti napok
Környező települések[szerkesztés]
Makkoshotyka (6 km), Károlyfalva (9 km) a legközelebbi város: Sárospatak (3 km).
Képek[szerkesztés]
A gombos-hegyi pincesor részlete
A kálvária naplementében
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként 2001
- ↑ A 2011-es eredmények. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
- ↑ Emlékművet kaptak a Szovjetunióba hurcoltak Hercegkúton. Hirado, 2015. augusztus 16. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
További információk[szerkesztés]
|
