Ugrás a tartalomhoz

Hercegkút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Hercegkút
A kálvária
A kálvária
Hercegkút címere
Hercegkút címere
Hercegkút zászlaja
Hercegkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterRák József (független)[1]
Irányítószám3958
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség598 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,81 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 21° 31′ 42″48.334444°N 21.528333°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 21° 31′ 42″48.334444°N 21.528333°E
Hercegkút (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hercegkút
Hercegkút
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hercegkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegkút témájú médiaállományokat.

Hercegkút (korábbi nevén Trautsonfalva, németül: Trautsondorf) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Miskolctól kb. 80 kilométerre északkeletre, Sárospataktól 4 km-re északnyugatra, a Tokaji borvidéken.

Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Makkoshotyka (6 km), délkelet felől Sárospatak, északnyugat felől pedig Komlóska. Keletről, délről és nyugatról egyaránt Sárospatakhoz tartozó külterületek határolják.

Csak közúton közelíthető meg, a 37-es főút felől, ahonnan Makkoshotyka irányába kell letérni a 38 115-ös útra, majd bő egy kilométer után balra fordulni a 37 133-as számú mellékútra.

A község területe a 18. század elejéig a Rákócziak uradalmához tartozott. A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre akkori földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt. A település eredetileg az ő nevét viselte, Trautsondorfnak, magyarul Trautsonfalvának vagy Trauczonfalvának hívták. A telepesek főként szőlőgazdálkodással foglalkoztak.

1788-ban épült a barokk templom. Az alapító család kihaltával a települést a sárospataki uradalomhoz csatolták, és annak sorsában osztozott, de 1876-ban különvált a sárospataki uradalomtól. 1903-ban egy nagy tűzvészben a falu leégett, azonban hamarosan újraépült.

A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott.

1910-es népszámláláskor 934 lakosából 931 magyar volt, ebből 903 római katolikus, 19 izraelita volt.

Időszak Név Jelölő szervezet
1990–1994 Hoffmann János független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2000 Götz János független német kisebbségi[6]
2000–2002 Rák József független német kisebbségi[7][8]
2002–2006 független német kisebbségi[9]
2006–2010 független[10]
2010–2011 független[11]
2010–2014 Rák József független[12] [csak névrokona az előző faluvezetőnek!]
2014–2019 független[13]
2019–2024 független[14]
2024– független[1]

A településen 2000. szeptember 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15]

2011. augusztus 7-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Hercegkúton,[16] ezúttal az addigi faluvezető nyugdíjazás miatti lemondása okán.[16] Az egyetlen jelölt – aki elődjével azonos nevet visel, bár nem is közeli rokonok[17] – ellenfelek hiányában 100 %-os eredménnyel nyerte meg az időközi választást.[16]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
662
667
655
637
615
625
604
598
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 53%-a magyar, 47%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 55,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 6,1%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,2% (15,8% nem válaszolt).[19]

2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 41,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 69,3% volt római katolikus, 6,8% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (17,4% nem válaszolt).[20]

  • Római katolikus templom (1788)
  • Sváb tájház (Kossuth utca)
  • Világörökségi pincesorok (Gombos-hegyi, Kőporosi)
  • Gombos-hegyi kálvária
  • Szabadidő- és sportcentrum (Petőfi utca végén)
  • Pogány-kút és környéke
  • Gyöngyszem Német Nemzetiségű Általános Iskola és Óvoda
  • Művelődési ház
  • Götz János szobrászművész mellszobra
  • Pihenőpark szabadtéri színpaddal, szökőkúttal a Sváb söröző mögött
  • Frikker-Tokaj-Hegyalja (borászat) https://facebook.com/frikkertokajhegyalja.hu/
  • Götz Pincészet www.gotzpinceszet.hu
  • A Szovjetunióba elhurcolt falusiak emlékműve[21]
  • Tradicionális Kádárüzem www.traditionalbarrels.com
  • Virág Vendégház www.viragvendeghaz-hercegkut.hu
  • Helén Panzió www.helenpanzio.hu
  • Gombos-hegyi kilátó
  • Trautson Tanösvény
  • Götz János (19411971) szobrászművész
  • Stumpf István kancelláriaminiszter, alkotmánybíró[22]
  • Sok szálon kötődik Hercegkúthoz Derczó István építőipari vállalkozó, akit a település a díszpolgárává is választott.[23]
  • Zenemplén amatőr rockfesztivál
  • Hercegkútról származók találkozója
  • Zempléni művészeti napok
  • Őszváró Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
  • Forralt Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
  • Borradalom (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
  1. 1 2 "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 5..
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. "Hercegkút települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19..
  6. "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 6..
  7. "A 2000. szeptember 10-én tartott időközi választások eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2000. szeptember 10. Hozzáférés: 2020. május 25..
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 6..
  10. "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 6..
  11. "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12..
  12. "Hercegkút települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. augusztus 7. Hozzáférés: 2020. június 8..
  13. "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 6..
  14. "Hercegkút települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 3..
  15. "Időközi választások 2000-ben" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2000. Hozzáférés: 2020. május 25..
  16. 1 2 3 "2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. Hozzáférés: 2020. június 8..
  17. "Rák József lett Rák József helyett Hercegkút polgármestere". hvg.hu. 2011. augusztus 7. Hozzáférés: 2021. november 4..
  18. A nemzetiségi népesség száma településenként 2001
  19. Hercegkút Helységnévtár
  20. Hercegkút Helységnévtár
  21. "Emlékművet kaptak a Szovjetunióba hurcoltak Hercegkúton". Hirado. 2015. augusztus 16. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 17..
  22. "Hercegkútról a Harvardra, és tovább – Interjú Dr. Stumpf Istvánnal". Jurátus. 2019. szeptember 25. Hozzáférés: 2020. június 25..
  23. Hegedűs Gergely (2024. április 12.). "Építőiparosként és zempléniként is sikerre ítélve – interjú Derczó Istvánnal". Magyarépítők.hu. Hozzáférés: 2024. október 18..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]