Regéc

	Regéc
	A regéci vár (2996. számú műemlék)
; Regéc címere	; Regéc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Bakos Ferenc (független)
Irányítószám	3893
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	63 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	2,9 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	27,21 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Abaúji-Hegyalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Regéc Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 21° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 21° 20′ 40″
	Regéc Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Regéc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Regéc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Regéc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Zempléni-hegység középső részén helyezkedik el, a vármegyeszékhely Miskolctól 64 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Telkibánya, északkelet felől Nagyhuta, kelet felől Háromhuta, dél felől Mogyoróska, nyugat felől pedig Fony. A legközelebbi város a 19 kilométerre fekvő Gönc.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Fony vagy Háromhuta (Óhuta) érintésével, a 3716-os úton.

Története[szerkesztés]

Regéc neve szláv eredetű, szarvat jelent. Regécet 1298-ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó.

Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. A kolostor 1612-ben elpusztult, pontos helye jelenleg nem ismert. Feltételezett helye a Regéchez közeli Barát láz-dűlőn, Óhutától 500 méterre, a 3716-os út mentén fekszik.^[4]

A várat a 13. században építette feltehetőleg az Aba nemzetség; 1307-ből származik róla az első adat. Egy időben a Rákócziak is birtokolták. II. Rákóczi Ferenc itt élt ötéves koráig. A szabadságharc bukása után az osztrákok több más várral együtt lerombolták. Ekkor a település is elpusztult. 1750-ben több környező településsel együtt Trautson herceg telepítette be újra, német telepesekkel.

Idézetek Regécről[szerkesztés]

„	szörnyű rázásait és lökéseit egyedül a regétzi vár elpusztult falainak meglátása tűrette el velem	”
– Kazinczy Ferenc (1790)

„	Mogyoróska, Regécke, jajj, de nagyon szegényke, kenyere is kevéske, csak egy kicsi lepényke.	”
– Régi mondóka. Idézi Rockenbauer Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon című, 1979-ben forgatott filmsorozatának első epizódjában, a 30. percben

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Kormos István (független)^[5]
1994–1998: Kormos István (független)^[6]
1998–2002: Kormos István (független)^[7]
2002–2006: Kormos István (független)^[8]
2006–2010: Kormos István (független)^[9]
2010–2014: Kormos István (független)^[10]
2014–2019: Bakos Ferenc (független)^[11]
2019-től: Bakos Ferenc (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 1,2% bolgárnak, 1,2% németnek, 1,2% ruszinnak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 7,4%, görögkatolikus 29,6%, felekezeten kívüli 6,2% (12,3% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Regéci vár
Római katolikus templom (1904)
Görögkatolikus templom (1956)
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Zrínyi Ilona szobra a gyermek II. Rákóczi Ferenccel (Nemes Sándor hejcei fafaragó alkotása, 1998, a szoborról Rozványi Dávid verset írt)

Képgaléria[szerkesztés]

Regéc község légi felvételen
Regéc látképe madártávlatból
A regéci vár légi fotón
A regéci vár a magasból
Regéc vára a levegőből 2015-ben
Légi felvételek a várról (2010)
Regéci ház

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Szent Fülöp és Jakab kolostor, Regéc-Óhuta ⋆ A pálos rend építészeti emlékei. A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
↑ Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
↑ Regéc Helységnévtár