Zemplénagárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zemplénagárd
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállás község
Polgármester Kiss Attila (független)[1]
Irányítószám 3977
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség782 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zemplénagárd (Magyarország)
Zemplénagárd
Zemplénagárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 22° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 22° 04′ 02″
Zemplénagárd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Zemplénagárd
Zemplénagárd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénagárd témájú médiaállományokat.

Zemplénagárd község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kormányközi szerződés alapján 2006 augusztusában gyalogosok és kerékpárosok számára határátkelő nyílt Zemplénagárd és a szomszédos Szlovákia területén fekvő Nagytárkány között. A közúti forgalom számára a közutat mindkét oldalon 2013. augusztus 27-én avatták fel.[3]

Története[szerkesztés]

Zemplénagárd nevét már a 15. századi oklevelek is említették Agaar alakban írva. Ekkor két Agárdról, Kis- és Nagyagárdról tettek említést.

A kis Tiszamenti település az Agárdi és az Agárdi Tőke családok ősi lakhelye volt. 1417-ben azonban az Agárdiakon kívül a Nagytárkányi és a Perényi családnak is birtokrésze volt itt. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga birtokrészét a leleszi prépostra és rendházva hagyta. 1487-ben a Széchi család is birtokrészt szerzett itt, részüket azonban a Tárczaiaknak zálogosították el, majd azt a Török család szerezte meg. 1598-ban a leleszi prépostság, Török Ferenc, Korchma János és Báhonyi Márton birtokának írták.

1654-ben Kisagárd részeire a Tárkányi család tagjai kaptak királyi adományt, kiktől 1688-ban Sennyei István (III.) örökölte, s a Sennyei családé maradt 1741-ig, amikor a Dőry család kapta meg, kiktől ismét a Sennyeiekhez került. A birtok másik részén Nagyagárdon pedig a leleszi konvent, a Török, Szirmay, Ormos és Tolvaj családok osztoztak meg még 1848 előtt, de rajtuk kívül a Korchma, Tárczy, Mailáth családoknak is volt itt birtokrésze.

1865-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a falu nagy része a tűz martaléka lett.

Az 1900-as évek elején a leleszi prépost, Török Zoltán és báró Sennyei Béla volt a település birtokosa.

A község régi helynevei közül az 1900-as évek elején még ismert volt Dorgó, Páterhomok, Oroszhegy, Vértó, Hidliget és Mikonya neve.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Barathy György (független)[4]
  • 1994–1998: Barathy György (független)[5]
  • 1998–2002: Barathy György (független)[6]
  • 2002–2006: Barathy György (független)[7]
  • 2006–2010: Barathy György (független)[8]
  • 2009–2010: Szajkó Anna (független)[9]
  • 2010–2014: Szajkó Anna (független)[10]
  • 2014–2019: Kiss Attila (független)[11]
  • 2019-től: Kiss Attila (független)[1]

A településen 2009. június 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 11,3% cigánynak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12%, református 31,6%, görögkatolikus 22,8%, felekezeten kívüli 14,7% (17,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Zemplén vármegye.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Elkészült a Zemplénagárd-Nagytárkány összekötő út (magyar nyelven). NIF ZRt honlapja, 2013. augusztus 27. [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
  4. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. a b Zemplénagárd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  10. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  14. Zemplénagárd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]