Hidvégardó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hidvégardó
Gyümölcsoltó Boldogasszony templom
Gyümölcsoltó Boldogasszony templom
Hidvégardó címere
Hidvégardó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Matusz Tamás[1]
Irányítószám 3768
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 544 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,99 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hidvégardó (Magyarország)
Hidvégardó
Hidvégardó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 38″, k. h. 20° 50′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 38″, k. h. 20° 50′ 18″
Hidvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hidvégardó
Hidvégardó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hidvégardó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidvégardó témájú médiaállományokat.

Hidvégardó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Miskolctól kb. 65 kilométerre északra fekszik. A megye – és így az ország – legészakibb települése.[forrás?]

Nevének jelentése[szerkesztés]

A Hidvégardó összetett szó „hidvég” előtagja a Bódva folyó hídjára utal, az „ardó” utótag pedig az erdőóvó szóból rövidült, és lakosainak egykori foglalkozására, az erdőgazdálkodásra utal.

Története[szerkesztés]

Elsőként 1283-ban említik. Az 1400-as években a Bebek család birtoka volt. A 14. században már nemcsak temploma, de iskolája is volt. A 15. században huszita kézbe került, majd a husziták kiűzése után vissza a Bebekekhez. A török időkben elnéptelenedett, csak az 1730-as években telepítették be újra. 1736-ban katolikus plébániát hoztak létre, a templomot 1777-ben restaurálták. 1896-ban ért el ide a vasút.

A bécsi levéltárban őrzött Bakócz-Ipolyi kódexben fennmaradtak egy udvarház elszámolásai. Ezt az épületet Bakócz Tamás egri érsek építtette 1492-ben – valószínűleg reneszánsz stílusban, művészi igénnyel. A kódex két tető alatt öt „házról” (azaz szobáról) fából ácsolt kapuról és faragott kőkútról számol be. Ma már semmi nyoma; lehet, hogy ennek helyén áll a Gedeon-kastély.

Sokáig Torna vármegyéhez tartozott, majd a trianoni békeszerződés eredményeként határmenti település lett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2004-ben a lakosok 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Gedeon-kastély (Tornai u. 54.) A hat szobás, L alaprajzú, földszintes, copf stílusú kastélyt feltehetően Gedeon Kelemen építtette az 1770-es években (lehet, hogy egy korábbi kúria felhasználásával). Az utca felőli homlokzatát háromtengelyes középrizalit tagolja; timpanonjában isten szemes stukkódísszel. Ablakai fölött vakolatdíszek láthatók. Belül dongaboltozatos oldalfolyosó, a szobákban fiókos dongaboltozat, díszes barokk ajtók, rokokó cserépkályha. A kastélyban egy ideig iskola működött, majd üresen állt. Jelenleg a Teleháznak és a kézművesháznak ad otthont.[5]
  • Az elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes Papp-kúriát (Tornai u. 95.) 1830 körül építették népies, klasszicizáló stílusban. Az utcai homlokzata előtti két portikusz oszloppárokkal alátámasztott oromzatában stukkó címerpajzsok láthatók. A homlokzatok jelenleg díszítetlenek. Belül erősen átalakították.
  • A fallal kerített római katolikus templom (középkori eredetijét 1777-ben barokk stílusban teljesen átépítették, majd a 19. század elején felújították. A főhomlokzata előtt álló, durva terméskőből emelt, szép vonalú sisakkal koronázott torony a középkori templom harangtornya lehetett. A három szakaszra osztott hajót és a keskenyebb, egyenesen záródó szentélyt csehsüvegboltozat fedi. 18. századi oltárképe az angyali üdvözletet ábrázolja.
  • A református templom 1794–97-ben épült. 1834-ben teljesen leégett, de 1837-ben újjáépítették. A déli homlokzata előtt álló zömök toronyra 1986-ban hegyes sisakot tettek, ezzel magassága elérte a 15 m-t. A nyugati oldalon nyíló bejáratot kicsiny előtér védi. Téglalap alaprajzú, síkmennyezetes hajója 6 m * 12 m-es, berendezése egyszerű.
  • Szent Anna-kápolna
  • Millenniumi tér
  • Népi lakóházak
  • Szent Imre tér Nepomuki Szent János szobrával

Neves hidvégardóiak[szerkesztés]

Saját kívánságára a község temetőjében szórták szét H. Szabó Béla (* Kassa, 1919Szikszó, 1999) hamvait. H. Szabó Béla eredetileg biztosítói alkalmazott volt, de Borsod-Abaúj-Zemplén megye természet- és műemlékvédelmének szakavatott krónikása lett. A Bódva völgyét kedvelte leginkább. E szűkebb tájegység műemlékeiről két kiadványt is írt: Bódva-völgyi képeskönyv (Miskolc, Borsodi Szemle, 1956) és Árpád-kori emlékek Borsodban (Miskolc, Borsod Tourist, 1979).

Környező települések[szerkesztés]

a legközelebbi városok:

Autóbusszal az ÉMKK Zrt. által üzemeltetett 3707-es és 4136-os busszal közelíthető meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hidvégardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Archivált másolat. [2007. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 12.)

Források[szerkesztés]

  • Hidvégardó honlapja
  • Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.