Tóth-Szabó Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tóth-Szabó László Pál
Született 1872. január 28.
Hidvégardó
Elhunyt 1938. október 26.
Budapest
Foglalkozása történész

Tóth-Szabó László Pál (Hidvégardó, 1872. január 28.Budapest, 1938. október 26.) levéltáros, történész.

Életpályája[szerkesztés]

1892-ben lépett be a premontrei rendbe, 1896-ban pedig pappá szentelték. 1897-től premontrei tanár Nagyváradon. 1907-től az egyháztörténelem tanára a Norbertinumban és a budapesti egyetemen lett magántanár. 1912-ben kilépett a rendből és Budapest főváros levéltárosa lett. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az Országos Levéltár vezetőjévé nevezték ki. 1920 után megfosztották állásától és visszatért a Fővárosi Levéltárba, ahol 1925-ös nyugdíjazásáig dolgozott.

Társasági tagságai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1898 A magyar főpapság a rendi alkotmányban. Budapest.
  • 1903 Magyarország a XV. sz. végén. Budapest.
  • 1904 Nagyvárad az erdélyi fejedelmek és a török uralom korában. Nagyvárad.
  • 1906 Szatmári György prímás. Budapest.
  • 1917 A cseh huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest.

Források[szerkesztés]