Sima
Sima | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Észak-Magyarország |
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Gönci |
Jogállás | község |
Polgármester | Bazin Géza (független)[1] |
Irányítószám | 3881 |
Körzethívószám | 47 |
Népesség | |
Teljes népesség | 31 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
Népsűrűség | 5,94 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,88 km² |
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] |
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] |
Földrajzi kistáj | Abaúji-Hegyalja[3] |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 17′ 55″, k. h. 21° 18′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 55″, k. h. 21° 18′ 09″ | |
Sima weboldala |
Sima község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban, Abaújszántótól északkeletre, Abaújkér és Erdőbénye közt.
Története[szerkesztés]
Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. A település neve felmerül Bocskai István 1605. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Baskótól délre a vármegye határszélén fekszik Sima község 28 házzal és 188 magyar lakossal. Postája Boldogkő-Váralja, távírója Abaúj-Szántó.”
Sima a 20. század elején Abaúj vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 187 lakosa volt, valamennyien magyarok. Ebből 32 római katolikus, 145 református, 6 izraelita volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Breitenbach Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Thaller János (független)[5]
- 1998–2002: Takács Vincéné (független)[6]
- 2002–2006: Takács Vincéné (független)[7]
- 2006–2010: Takács Vincéné (független)[8]
- 2010–2014: Takács Vincéné (független)[9]
- 2014–2019: Takács Vincéné (független)[10]
- 2019-től: Bazin Géza (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 19% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 23,8%, görögkatolikus 38,1%, felekezeten kívüli 14,3% (4,8% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom
- Egy körülbelül 250 éves tölgyfa
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)[halott link]
- ↑ Sima települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Sima Helységnévtár