Balajt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balajt
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Szabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám 3780
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség499 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balajt (Magyarország)
Balajt
Balajt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″
Balajt (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Balajt
Balajt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Balajt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balajt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balajt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Edelény kelet-északkeleti szomszédságában fekszik, a Bódva közelében, a megyeszékhely Miskolctól 25 kilométerre északra.

A környező települések: észak felől Ládbesenyő (8 km), északnyugat felől Szendrőlád (kb. 10 km), délnyugat felől pedig Edelény (kb. 4 km), mely egyben a legközelebbi város is. Az előbbieken felül határos még északkelet felől Lakkal, kelet felől pedig Damakkal is, de ezekkel nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak a 2615-ös útból kiágazó 26 135-ös számú mellékúton érhető el, Edelény irányából.

Története[szerkesztés]

A településről az első okleveles említés 1263-ból való. Neve kezdetben Valacht, később Balajth, Balayt formában fordul elő. Mint annyi más település az országban, ez is nevet adott a birtokló családnak. Urai kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át a Balajtiak voltak. Birtokosai közül kiemelhető még a Szuhay-, a Kiskinizsi Nagy- és a XVIII., XIX. századból a Ragályi-család. A helység híres szülötteinek sorából kiemelkedik Ragályi Tamás, aki az 1925-27. évi országgyűlésen Borsod vármegye követe és a reformok lelkes támogatója volt. Eger eleste után Balajt hódoltsági faluvá vált.

Az oszmán uralom alatt terjedt el a protestantizmus, mely a török kiűzése után hanyatlásnak indult, ám a lakosság több mint fele még a két világháború között is református volt. Mellettük csak a római katolikusok aránya volt számottevő. A XX. század első felében az 569 fős népesség döntően őstermelésből élt. Az akkori egyetlen iskola a református egyház kezében volt, és egy tanerővel, illetve egy tanteremmel rendelkezett. Az iskolán kívüli népművelést a lelkész és a tanító látták el.

A település a rendszerváltást megelőző években közigazgatásilag Edelény része volt, csak az 1994-es önkormányzati választásokkal vált újra önállóvá.

A Nyugati-Cserehát kistelepüléseinek különös gondot jelent a népesség elöregedése, kihalása. Így van ez Balajton is. A XX. század végére a lakosság létszáma csökkent. Ebben bizonyára szerepet játszott Edelény szomszédsága, illetve általában véve a beköltözés a jobb munka- és életlehetőségeket ígérő, urbanizáltabb helységekbe.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1994-1998: Fodor Ferenc (MSZP)[3]
  • 1998-2002: Kiss Ferenc (független)[4]
  • 2002-2006: Kiss Ferenc (független)[5]
  • 2006-2010: Kiss Ferenc (független)[6]
  • 2010-2014: Szabó Zoltán (független)[7]
  • 2014-2019: Szabó Árpád Zoltán (független)[8]
  • 2019-től: Szabó Zoltán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között
Lakosok száma
480
479
487
499
2013201420152021
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a vallotta magát magyar, 5%-a pedig cigány származásúnak.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 59,3% cigánynak mondta magát (2,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 25,1%, görögkatolikus 0,9%, felekezet nélküli 4,8% (9,7% nem válaszolt).[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  5. Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  6. Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  7. Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  8. Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  9. A nemzetiségi népesség száma településenként
  10. Balajt Helységnévtár

További információk[szerkesztés]