Balajt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balajt
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Szabó Zoltán[1]
Irányítószám 3780
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség487 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség54,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balajt (Magyarország)
Balajt
Balajt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″
Balajt (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Balajt
Balajt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Balajt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balajt témájú médiaállományokat.

Balajt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Miskolctól 25 kilométerre északra fekszik, Edelény szomszédságában, a Bódva közelében. Zsáktelepülés, közúton csak a 2615-ös útból kiágazó 26 135-ös úton érhető el, Edelény irányából.

Története[szerkesztés]

A településről az első okleveles említés 1263-ból való. Neve kezdetben Valacht, később Balajth, Balayt formában fordul elő. Mint annyi más település az országban, ez is nevet adott a birtokló családnak. Urai kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át a Balajtiak voltak. Birtokosai közül kiemelhető még a Szuhay-, a Kiskinizsi Nagy- és a XVIII., XIX. századból a Ragályi-család. A helység híres szülötteinek sorából kiemelkedik Ragályi Tamás, aki az 1925-27. évi országgyűlésen Borsod megye követe és a reformok lelkes támogatója volt. Eger eleste után Balajt hódoltsági faluvá vált.

Az oszmán uralom alatt terjedt el a protestantizmus, mely a török kiűzése után hanyatlásnak indult, ám a lakosság több mint fele még a két világháború között is református volt. Mellettük csak a római katolikusok aránya volt számottevő. A XX. század első felében az 569 fős népesség döntően őstermelésből élt. Az akkori egyetlen iskola a református egyház kezében volt, és egy tanerővel, illetve egy tanteremmel rendelkezett. Az iskolán kívüli népművelést a lelkész és a tanító látták el.

A Nyugati-Cserehát kistelepüléseinek különös gondot jelent a népesség elöregedése, kihalása. Így van ez Balajton is. A XX. század végére a lakosság létszáma csökkent. Ebben bizonyára szerepet játszott Edelény szomszédsága, illetve általában véve a beköltözés a jobb munka- és életlehetőségeket ígérő, urbanizáltabb helységekbe.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Fodor Ferenc (MSZP)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Szabó Zoltán[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a vallotta magát magyar, 5%-a pedig cigány származásúnak.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 59,3% cigánynak mondta magát (2,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 25,1%, görögkatolikus 0,9%, felekezet nélküli 4,8% (9,7% nem válaszolt).[5]

Környező települések[szerkesztés]

Ládbesenyő (8 km), Szendrőlád (kb. 10 km), a legközelebbi város: Edelény (kb. 4 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Balajt Helységnévtár

További információk[szerkesztés]