Balajt
| Balajt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Edelényi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó Zoltán[1] |
| Irányítószám | 3780 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 487 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 54,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Balajt
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″ | |
Balajt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |
| Balajt weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balajt témájú médiaállományokat. | |
Balajt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Miskolctól 25 kilométerre északra fekszik, Edelény szomszédságában, a Bódva közelében. Zsáktelepülés, közúton csak a 2615-ös útból kiágazó 26 135-ös úton érhető el, Edelény irányából.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A településről az első okleveles említés 1263-ból való. Neve kezdetben Valacht, később Balajth, Balayt formában fordul elő. Mint annyi más település az országban, ez is nevet adott a birtokló családnak. Urai kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át a Balajtiak voltak. Birtokosai közül kiemelhető még a Szuhay-, a Kiskinizsi Nagy- és a XVIII., XIX. századból a Ragályi-család. A helység híres szülötteinek sorából kiemelkedik Ragályi Tamás, aki az 1925-27. évi országgyűlésen Borsod megye követe és a reformok lelkes támogatója volt. Eger eleste után Balajt hódoltsági faluvá vált.
Az oszmán uralom alatt terjedt el a protestantizmus, mely a török kiűzése után hanyatlásnak indult, ám a lakosság több mint fele még a két világháború között is református volt. Mellettük csak a római katolikusok aránya volt számottevő. A XX. század első felében az 569 fős népesség döntően őstermelésből élt. Az akkori egyetlen iskola a református egyház kezében volt, és egy tanerővel, illetve egy tanteremmel rendelkezett. Az iskolán kívüli népművelést a lelkész és a tanító látták el.
A Nyugati-Cserehát kistelepüléseinek különös gondot jelent a népesség elöregedése, kihalása. Így van ez Balajton is. A XX. század végére a lakosság létszáma csökkent. Ebben bizonyára szerepet játszott Edelény szomszédsága, illetve általában véve a beköltözés a jobb munka- és életlehetőségeket ígérő, urbanizáltabb helységekbe.
Népcsoportok[szerkesztés]
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a település lakosságának 95%-a vallotta magát magyar, 5%-a pedig cigány származásúnak.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Környező települések[szerkesztés]
Ládbesenyő (8 km), Szendrőlád (kb. 10 km), a legközelebbi város: Edelény (kb. 4 km).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
