Vajdácska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajdácska
Vajdácska címere
Vajdácska címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sárospataki
Jogállás község
Polgármester Ajtai Gábor[1]
Irányítószám 3961
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1316 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 57,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vajdácska (Magyarország)
Vajdácska
Vajdácska
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 19″, k. h. 21° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 19″, k. h. 21° 39′ 15″
Vajdácska (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Vajdácska
Vajdácska
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Vajdácska weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdácska témájú médiaállományokat.

Vajdácska község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, Miskolctól 83 kilométerre északkeletre, a Bodrogközben.

Története[szerkesztés]

Középkorban[szerkesztés]

Első alkalommal 1308-ban említi a települést egy oklevél Voyda néven. Borostyán vártartomány és tartozékainak 1320-as felsorolása szerint „Detrik fiainak, Miklósnak és Istvánnak” birtoka. 1358-ban a nagyváradi káptalan birtokába kerül és egyházi birtok marad egészen 1945-ig. 1387-ben birtokcserével a Leleszi konvent tulajdona lesz.

Az újkorban[szerkesztés]

1560 körül a török megszállás határvidéke. A Var(ga) János-monda szerint a portyázó törökök a vajdácskai (a máig élő helyi szóhasználattal: Vajdi) dombokról próbáltak átjutni a környező falvakba. A közeli Ágocz települést 1669-ben a török elpusztítja, a túlélők a faluban telepednek le.

A 17. század második felében a katolikus birtok lakosságának zöme már református vallású. A Leleszi prépostság II. József általi feloszlatását követően 1780-ban a jászói prépostsághoz kerül. A 18. század közepétől görög katolikus ruszinok telepednek le a faluban.

A 19-20. században[szerkesztés]

1811-ben megalapították a falu első iskoláját. Az 1825. évi összeírás szerint a lakosok száma 550 fő.

Az 1831-es kolerajárvány 28 áldozatot szed. Árvíz pusztítja el 1838-ban, 1846-ban és 1853-ban. 1844-ben tüdővész, 1846-ban éhínség ragad el sok lakost.

Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Vajdácskáról: "Vajdácska, Zemplén v. magyar falu, a Bodrogközben, S. Patakhoz 1 1/2 órányira: 69 romai, 214 g. kath., 327 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, 258 hold szántóföld, rétek."

1870 körül befejeződnek a több évtizedes árvízi gátépítési munkálatok. A falu elzártsága lassan megszűnik, a halászó, gyüjtögető életmód visszaszorul.

A "Vajdácska" név valószínűleg a nyelvújító Kazinczy Ferenc alkotása. Eredetileg az "Aranylábú" jelző is a nevéhez tartozott, mert a környező gazdag vízivilágot a település címerében egy aranylábú gólyamadár jelképezte. Amikor 1867-ben a földeket tagosítják, majd a vízjárta földeket lecsapolják, az aranyláb is elvész. Az immár egy tagban lévő hatalmas egyházi birtok, művelésére római katolikus vallású zselléreket telepítenek le.

1870-ben himlő, 1872-ben újabb kolerajárvány látogatja meg a települést. Tűzvész pusztítja el 1874, 1885 és 1897 években. A megélhetési gondok elől 1904 és 1914 között 217 fő, majd 1921 és 1935 között további 64 fő vándorol ki az USA-ba és Kanadába.

Vajdácskai népviselet 1900-as évek eleje

Az I. világháborúban katonaként 168-an vesznek részt, közülük 40-en halnak meg a, 3-at eltűntnek nyilvánítanak. A II. világháborúban kb. 200-an vesznek részt, az emberveszteség 50 fő. 1944 áprilisában a falu 44 zsidó lakosát hurcolják el a sátoraljaújhelyi gettóba, majd onnan Auschwitzba. Az I. román hadsereg egységei 1944. november 22-én foglalják el a települést.

1955-ben a sárospatakitól a sátoraljaújhelyi járáshoz kerül át. Vajdácskát 1953-ban kapcsolják rá az országos elektromos hálózatra, de a vízvezetéket csak 1988-ban építik meg.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • református templom
  • görög katolikus templom

Hírneves vajdácskaiak[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Mózes Attila: Adalékok a Zemplén megyei Vajdácska falu történetéhez (1990.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]