Vízvezeték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beton vízvezeték

A vízközművek vízben szegény vagy rossz vizű helyeknek kellő mennyiségű és minőségű vízzel való ellátására szolgáló létesítmények. Feladata tulajdonképpen három részből áll: a víz beszerzése, raktározása és szétosztása feladatából. Napjainkban minden nagyobb városban és településen alkalmazzák, hogy az emberek egészséges együttélését lehetővé tegyék. Népes helyek egyszerű házi kutakból nehezen láthatók el jó vízzel, mert a város talaja rendesen fertőző anyagokkal telített, melyek a kutak vizét egészségtelenné teszik; de másrészt a kellő mennyiséget sem tudják a házi kutak szolgáltatni, mert a fogyasztók száma nagy, s a szükségletet ilyen helyeken a köztisztaság, higiénia érdeke is megköveteli. Ezért nagy és költséges vízművek segítségével lehet csak a városokat vízzel ellátni. Magyarországon ma 41 vízközmű működik. Részei: valamennyi vízközmű-létesítmény (vízkivételi helyek, mélyfúrású kutak, hálózatok, műtárgyak, gépészeti, elektromos és folyamatirányító berendezések, stb.). Maga a vízvezeték hálózat ennek egy része.

Vízvezetékek anyagai[szerkesztés]

Az egészségügyi szempontból megfelelő anyagok listáját az ANTSZ.hu oldalon találjuk: "Az ivóvízellátásban és a medencevíz kezelésben használható anyagok, berendezések, vegyszerek érvényes engedélyeinek" listájában.

Városonként eltérő a felhasznált, beépített fővezetékek anyaga, pl. a Fővárosi Vízművek tájékoztatója szerint a 2013-ban alkalmazott anyagok:

Öntöttvas (ÖV): hagyományos öntési technológiával készült lemezgrafitos öntvény

Gömbgrafitos öntöttvas (GÖV): magnézium hozzáadásával gömbbé alakított grafittal készült bevonatos öntvénycső

Eternit (AC): cementhabarcsos hengerelt csőkészítési technológiával készített cső (azbesztcement)

KPE: kemény polietilén cső

PVC (polivinil-klorid) műanyag cső

Sentab (SB): feszített beton cső

Hobas: üvegszálas cső (üvegszálerősítésű műanyag csőrendszerek)

Acélcső.

Ma már hálózatbővítésnél csak a legkorszerűbb anyagokat, gömbgrafitos öntöttvasat és KPE-t használnak. Emögött az a tapasztalat látszik, hogy a beton és cementkötésű csövek falvastagsága az élettartam előrehaladtával csökken, és mivel a csőhálózat durván fele eternit (AC) anyagú, becslések szerint ennek a fele 40 évnél idősebb, tehát elérte az általánosan elfogadott öregségi határt.

Vízvezetékek javítása[szerkesztés]

A csövek törése esetén vagy más beavatkozáskor (pl. hálózat bővítés, csőtisztítás) meghatározott vegyi és mechanikai tisztítást végeznek a fővezeték hálózaton. Erre az időre lezárják a kérdéses szakaszt, ilyenkor a lakosság vagy másik vezetéken (többnyire kisebb nyomáson) vagy lajtos kocsiból kap vizet. A fogyasztókat tájékoztatják, hogy a vízminőséget szemrevételezéssel ellenőrizzék, illetve a csapokat nyissák meg, mielőtt a vizet használni kezdenék. Átmenetileg egy ilyen beavatkozás után fehéres színe lehet a csapvíznek, amit a vezeték öblítésekor belekerülő levegő okoz, mely rövidesen eltávozik a kiengedett vízből. Előfordul sárgás-barnás színű víz egy ilyen beavatkozás után, amit az okoz, hogy a csövekben az évek során lerakódott iszapszerű anyag felkavarodik. Ennek nagy részét a beavatkozást végző szakemberek a csatornákba engedik, kisebb része azonban a vezetékrendszerben marad. Az otthoni vízcsapok megnyitásával, a vécé lehúzásával ez az anyag rövid időn belül kiürül.

Maga a vezeték javítása többnyire a megrongálódott csőszakasz cseréjéből áll. Nagyobb mértékű sérülés esetén a víz elmossa a felette lévő földréteget, illetve alámossa az útszakaszt is, ami beszakad, ezért ilyenkor nagyobb gödör keletkezik. Kisebb sérülés esetén a víz csak szivárog, ilyenkor szemmel vagy speciális műszerekkel a sérülés helyét meghatározzák, és ott munkagödröt ásnak.

A javítás során az új vezetékszakaszt mechanikusan összeillesztik a meglévő, használható szakasszal, az illesztés helyét rugalmas anyaggal tömítik. Majd a szakasz egyik végén lévő elzáró szerkezet lassú megnyitásával nyomáspróbát végeznek, amivel az esetleges szivárgás szemrevételezhető. Ha ez rendben van, akkor a vezetéken lévő ürítő csap megnyitásával egy időben fertőtlenítő anyagot adagolnak a vezetékszakaszba és egy darabig állni hagyják, hogy a tisztító hatását kifejthesse.

Ez után a másik elzáró szerkezetet is megnyitják, ezzel a javított vezeték bekapcsolódott a vízhálózatba.

Lásd még[szerkesztés]

Commons:Category:Water pipelines
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízvezeték témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]