Hegymeg
| Hegymeg | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Edelényi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Varga Zoltánné (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 3786 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 114 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 20,7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hegymeg
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 19′ 54″, k. h. 20° 51′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 54″, k. h. 20° 51′ 42″ | |
Hegymeg
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegymeg témájú médiaállományokat. | |
Hegymeg község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Edelénytől 11 kilométerre, Miskolctól 32 kilométerre északra fekszik.
Környező települések[szerkesztés]
Damak (4 km), Lak (2 km), Tomor (4 km), a legközelebbi város: Edelény (11 km).
Története[szerkesztés]
Hegymeg Árpád-kori település. Nevét 1272-ben említették először az oklevelek Higmugi írásmóddal. 1279-ben Heygmugury, 1332-ben Hegmegy, Hegmegi alakban írták.
Első ismert birtokosa Hegymegi Egyed volt, aki még a tatárjárás előtt zálogba adta három ekényi öröklött földjét Ládi Martunnak, de fiai 1271-ben visszaváltották. 1279-ben IV. lászló király az idevaló tornai várjobbágyoktól eredő Mihályt és Turnát a királyi szerviensek közé emelte. E Turna nevét tarthatta fenn a Hegymeggel szomszédos Lak területén Tornaháza. Hegymegnek 1332-ben említették Szent Kozmáról elnevezett egyházát is, melynek a pápai tizedjegyzék szerint papja 1332-ben 8, 1233-ban 6, 1234-ben 8 garas pápai tizedet fizetett.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Források[szerkesztés]
- Györffy György:Borsodvármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hegymeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
