Sajólászlófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sajólászlófalva
Sajólászlófalva címere
Sajólászlófalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Pálcza Józsefné[1]
Irányítószám 3773
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 425 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség64,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,62 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajólászlófalva (Magyarország)
Sajólászlófalva
Sajólászlófalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 53″, k. h. 20° 40′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 53″, k. h. 20° 40′ 24″
Sajólászlófalva (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajólászlófalva
Sajólászlófalva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajólászlófalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólászlófalva témájú médiaállományokat.

Sajólászlófalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Bükk-vidék északi részén, a Tardonai-dombság területén fekszik, 21 kilométerre Miskolctól. Sajólászlófalva, ez az ötszáz fős kistelepülés nevét Szent Lászlóról kapta, akinek igen nagy kultusza volt Borsodban. A gyönyörű dombokkal, erdőkkel borított Pitypalatty-völgyben helyezkedik el hat község: Varbó, Parasznya, Radostyán, Kondó, Sajólászlófalva és Sajókápolna, amelyek szinte egymásba karolva adnak otthont az itt élőknek és kínálnak látnivalót az ide látogatóknak.

Története[szerkesztés]

A községre vonatkozó okleveles adatok már a XIV. századtól fellelhetők, de királyi emberek említésénél a Lászlófalvai család szerepel már korábban is. Ebből következtethető, hogy a település már az Árpád-korban fennállott, neve Lazlófalua. Elnevezése a későbbiekben sok változáson ment keresztül: a Laslófalwa, Lászlófalwa, Lazlo Falwa írásmódot figyelhetjük meg. A török uralom idején hódoltsági területként fizetett adót. A reformáció 1576-tól terjedt el a környéken, Sajólászlófalva előbb leányegyházként, majd önálló egyházként működött: templomát 1706-ban építette újjá. A XVII. században jó bortermelő vidék volt, ebben az időben Bodó Gergely kapta meg a birtok egy részét, majd Pálóczi-, Horvát- és Szirmai-birtok lett, a XVIII. század végén pedig a Fáy és Almássy családok birtokolják.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Az 1706-ban újjáépített református templom, amelynek fából készült, festett, kazettás mennyezete a maga egyszerűségében is lenyűgözően szép.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Sajólászlófalvi Református Egyházközség