Rudabánya
Rudabánya | |||
Az evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | város | ||
Alapítás éve | 1299 (első okleveles említés) 1351 (városi rangra emelés)[1] | ||
Polgármester | Novák Péter (Fidesz-KDNP)[2] | ||
Jegyző | dr. Barnóczki Károly[3] | ||
Irányítószám | 3733 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2273 fő (2024. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 149,33 fő/km²[5] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 266 m | ||
Terület | 16,46 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Északi-középhegység[6] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék[6] | ||
Földrajzi kistáj | Rudabányai-hegység[6] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″48.375039°N 20.620850°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″48.375039°N 20.620850°E | |||
Rudabánya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudabánya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. A vármegye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.
Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található a Bányászattörténeti Múzeum, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.[7][8]
Földrajzi fekvése
[szerkesztés]Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.
Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja.[9]
Története
[szerkesztés]A település – amely már több ezer éve lakott vidéknek számít – közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.
A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.
1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.
A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.
A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.[10]
Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).
A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.[11] A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.
2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.[12]
Népesség
[szerkesztés]Népcsoportok
[szerkesztés]Nemzetiségi eloszlás (2011)[13]*[14] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Összesen | Magyar | Német | Cigány | Szlovák | Lengyel |
2624 fő | 2246 | 42 | 323 | 5 | 4 |
100% | 85,76% | 1,6% | 12,3% | 0,19% | 0,04% |
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van.[15] A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai. 2019-től roma nemzetiségi önkormányzat is működik a városban. [16]
Vallás
[szerkesztés]A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.
Vallási eloszlás[17] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Összesen | Római katolikus | Görögkatolikus | Evangélikus | Református | Egyéb felekezethez | Nem tartozik felekezethez | Ateista | Nem kívánt válaszolni | |||||||
2624 fő | 1139 | 43 | 19 | 439 | 35 | 304 | 11 | 593 | |||||||
100% | 44,19% | 1,64% | 0,72% | 16,73% | 1,33% | 11,58% | 0,42% | 22,59% |
2022-ben vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 14% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 14,2% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[18]
A református templom[19]
[szerkesztés]A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).
A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.
A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.
A római katolikus és evangélikus templom
[szerkesztés]Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.
Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben.[20] A templomban található festményeket Takács István (1901–1985)[21] mezőkövesdi festőművész készítette.
Az evangélikus templom építése 1932–1934 között zajlott[22] (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom, a Rudapithecus (korábban Dryopithecus brancoi) maradványait.[23]
- A református templom eredetileg gótikus stílusban épült;[24] 14. századi vasajtaját a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzik.
- A bányászati múzeumot 2006-ban átépítették,[25] azóta egész Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye bányászatának történetét bemutatja. Részei:
- Bányászattörténeti gyűjtemény
- Ásvány- és őslénygyűjtemény
- Föld alatti bemutatóhely
- A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország egyik legmélyebb állóvize. A tó hossza körülbelül 300 méter, legnagyobb szélessége 80 méter.[26][27]
- A Rudabányán talált ásványritkaságok többségét a bányászok eladták az ásványgyűjtőknek, csak néhányat sikerült megőrizni a helyi múzeumban (például azurit-malachitot és termésrezet).[28]
Köztéri szobrok[29]
[szerkesztés]- Ülő leány. Gáti Gábor alkotása
- Bányász-dombormű
- Bányász hősi emlékmű. Bóna Kovács Károly alkotása
- Gvadányi József mellszobra. Pásztor János alkotása
- Mikoviny Sámuel emlékműve
- Kossuth Lajos mellszobra. Horvay János alkotása
- Turul-szobor
- Bányamunka áldozatainak emlékoszlopa. Novák Géza alkotása
- 1848-as emlékmű. Kolosai Zoltán és Szögedi János tervei alapján
Gazdaság
[szerkesztés]1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.
A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.
A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.
Politika, közélet
[szerkesztés]Rudabánya 2013. április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fenn Izsófalvával és Alsótelekessel, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven.[30]
Rudabánya polgármestere 2019 októbere óta Novák Péter (Fidesz-KDNP).[31] 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak), 2002 és 2019 között pedig Szobota Lajos töltötte be.
Polgármesterek a rendszerváltás óta
[szerkesztés]Név | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Szögedi József | független | 1990. október 15. – 2002. október 21. | Az 1990-es választási eredmények: [32] |
Az 1994-es választási eredmények: [33] | |||
Az 1998-as választási eredmények: [34] | |||
Szobota Lajos | független | 2002. október 21. – 2019. október 14. | A 2002-es választási eredmények: [35] |
A 2006-os választási eredmények: [36] | |||
A 2010-es választási eredmények: [37] | |||
A 2014-es választási eredmények: [38] | |||
Novák Péter | Fidesz-KDNP | 2019. október 14. – | A 2019-es választási eredmények: [39] |
A 2024-es választási eredmények: [2] |
Képviselő-testület
[szerkesztés]Rudabánya képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta hét tagú. A testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után az alábbiak szerint alakult:[40]
Név | Pozíció | Párt |
---|---|---|
Novák Péter | polgármester | Fidesz KDNP |
Budai Sándor | képviselő | független |
Hadobás Sándor | képviselő | független |
Molnár József | képviselő | független |
Papp Andrea | képviselő | független |
Tóth Gábor | képviselő | független |
Veres Lajos | képviselő | független |
Díszpolgárok
[szerkesztés]Rudabánya díszpolgári címét 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját.
Rudabánya díszpolgárai:[41]
Név | Kitüntetés éve | Megjegyzés |
---|---|---|
Vincze István | 1998 | Élt 1917-2001. Rudabánya oktatásügyének kiemelkedő szereplője, a rudabányai református egyház iskola tanítója 1940-től.[42] |
Baffi János | 2000 | |
Nagy Sándorné | 2006 | |
Hernyák Gábor | 2002 | Az egykori vasércbánya főgeológusa, aki jelentős szerepet játszott a helyi őslénytani lelőhely feltárásában. |
Veres Imre | 2002 | |
Szögedi József | 2004 | Rudabánya polgármestere 1990 és 2002 között. |
Cziczlavicz Lajos | 2006 | |
Hadobás Sándor | 2006 | A helyi múzeum korábbi és a művelődési ház jelenlegi igazgatója. |
Mangasi Sihombing | 2010 | Indonézia korábbi budapesti nagykövete. |
Novák Géza | 2012 | Szobrászművész. |
Harmatha Tibor | 2015 | Rudabánya testvérvárosa, Dobsina német közösségének vezetője. |
Közlekedés
[szerkesztés]Közúti közlekedés
[szerkesztés]Rudabánya közúton négy irányból (a 2609. számú úton Felsőtelekes és Ormosbánya, a 2608. számú úton Felsőkelecsény, a 2611. számú úton pedig Szuhogy) felől közelíthető meg. Ormosbánya felé a 26-os főúthoz (Kazincbarcika irányába), Szuhogy felé pedig a 27-es főúthoz (Szendrő irányába) van összeköttetése.[43]
Közúti tömegközlekedés
[szerkesztés]Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (a Volánbusz menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.[44]
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.[45]
A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.
A vasércbánya bezárását követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.[46]
Oktatás, kultúra
[szerkesztés]- Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a város a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tartott fenn. 2013. január 1-jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát (Bóbita Óvoda) a helyi önkormányzat tartja fenn.[47][48]
- A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).[49]
- A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is).[50]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1725. október 16-án Gvadányi József gróf, generális, író. A településen utcát, az általános iskolát és művelődési házat nevezték el róla. Szobra a református templom előtti téren (Szabadság-tér) áll.[51]
- Dr. Görgő Tibor (1892–1978), a vasércbánya, majd később a település orvosa, költő, dalszerző. Legismertebb műve az 1934-ben publikált Zúg az erdő... című, melyhez zenét is komponált.[52]
- Veres Lajos (1924–2011) Rudabányán született 1924. augusztus 11-én. Belsőépítész, formatervező. Kitüntetései: Munkácsy Mihály-díj (1973), Nívódíjak (1979, 1980, 1984, 1986, 1987), érdemes művész (1990)
- Viktor Gyula (1933–2007) könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató, valamint ismert türelemüveg-készítő.[53]
- Hernyák Gábor (1928–2013) geológus, aki 1955-ben érkezett Rudabányára,[54] s lett a vasércbánya főgeológusa; 1965-ben ő találta meg a vasércbánya területén a Rudapithecus hungaricus első maradványait. Róla kapta nevét a szintén Rudabányán megtalált Anapithecus hernyaki.[55]
Sport
[szerkesztés]A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel.[56]
Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.[57]
A településen ezen kívül működik egy testépítő klub,[58] valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai[59]).
A rudabányai uszoda 1989-ben nyílt meg, azonban anyagi okok miatt a kilencvenes években bezárták. Épülete ma is üresen áll.
Testvértelepülések
[szerkesztés]Képgaléria
[szerkesztés]-
Légi felvételek a településről és környékéről
-
Kossuth Lajos szobra, Rudabánya
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.rudabanya.hu/telepules/varosunk-tortenete/
- ↑ a b Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
- ↑ Rudabánya jegyzője Archiválva 2012. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Dr. Barnóczki Károly 2019. december 1-től Rudabánya város jegyzője
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete
- ↑ Jegyzői egyesületek. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- ↑ Az Aggtelek-Rudabányai hegység földtana
- ↑ Rudabánya város története | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Az 1965-ös szerencsétlenség története.
- ↑ Rudabánya városi kulcsának átadásán az önkormányzati miniszter mellett megjelent Kordos László professzor, Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Gúr Nándor, a térség országgyűlési képviselője, valamint Mangasi Sihombing, Indonézia Budapestre akkreditált nagykövete is.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
- ↑ A rudabányai német kisebbségi önkormányzat 2010-es összetétele. KSH, 2010. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
- ↑ Német Nemzetiségi Önkormányzat | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Nemzeti Választási Iroda[halott link]
- ↑ A népesség vallás szerint. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
- ↑ Rudabánya Helységnévtár
- ↑ A református templom története. [2012. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 23.)
- ↑ A rudabányai római katolikus templom | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Takács István életrajza. [2013. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ A rudabányai evangélikus templom | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Őslénytani lelőhely | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ A rudabányai református templom | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bányászattörténeti múzeum, Rudabánya. [2011. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- ↑ A bányató | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Rudabánya: ősember-lelőhely
- ↑ Ásványok | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ A településen található ezen kívül még egy, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező emlékmű, továbbá több második világháborús és 1956-os emléktábla.. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
- ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megye közös önkormányzati hivatalainak listája. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
- ↑ Polgármester | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ 2019-es önkormányzati választások eredménye
- ↑ Díszpolgárok, kitüntetettek | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Gvadányi József Általános Iskola | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Magyarország közútjainak listája. [2014. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
- ↑ A Borsod Volán helyközi vonalainak listája. [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
- ↑ A 95. számú vasútvonal története. [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 27.)
- ↑ 2007. március 3-án a 95. számú vasútvonalon felfüggesztésre került a személyszállítás.
- ↑ Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeinek és iskoláinak listája. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
- ↑ Gvadányi József Művelõdési Ház és Könyvtár | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Testvérvárosi ünnepek | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Gróf Gvadányi József | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Dr. Görgő Tibor | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Viktor Gyula | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Hernyák Gábor: A rudabányai érckutatás utolsó 40 esztendeje. In Érckutatások Magyarországon a 20. században. (magyarul) Szerkesztette: Szakáll Sándor és Morvai Gusztáv. Miskolc: Miskolci Egyetem, Herman Ottó Múzeum, MTA Miskolci Akadémiai Bizottság; Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum. 2002. 236 (235–245). o. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 13. ISBN 963-661-531-4 Hozzáférés: 2019. április 28. ISSN 0231-1917
- ↑ Meghalt Hernyák Gábor
- ↑ Országos Férfi Teniszbajnokság III. osztálya, F csoport. [2013. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ Labdarúgó megyei másodosztály északi csoportjának tabellája. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ Sport | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Ruda-kai Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ Dobsina (Dobšiná, Szlovákia) | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Borszék (Borsec, Románia) | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ Miért éppen Badaló? | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Rudabánya honlapja
- Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Archiválva 2012. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tiszáninneni Református Egyházkerület: A rudabányai református templom
További információk
[szerkesztés]Internet
[szerkesztés]- Rudabánya az utazom.com honlapján (magyarul)
- A Torontói Egyetem Rudabányával foglalkozó oldala (angolul)
Irodalom
[szerkesztés]- Pantó Endre, Podányi Tibor, 1957: Rudabánya ércbányászata, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
- Szakáll Sándor, 2001: Rudabánya ásványai, Kőország Kiadó
- Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
- Garami Evelin, 2005: A rudabányai vasércdúsító-mű története, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Zubogy | Felsőtelekes | Alsótelekes |
Felsőkelecsény | Szuhogy | |
Felsőkelecsény | Ormosbánya | Ormosbánya |