Rudabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudabánya
Rudabánya légifotó.jpg
Az evangélikus templom légifotója
Rudabánya címere
Rudabánya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Kazincbarcikai
Kistérség Kazincbarcikai
Jogállás város
Alapítás éve 1299 (első okleveles említés)
1351 (városi rangra emelés)[1]
Polgármester Szobota Lajos (független)[2]
Jegyző dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző [3]
Irányítószám 3733
Körzethívószám 48
Testvértelepülései Szlovákia Dobsina, Szlovákia (2011)
Románia Borszék, Románia (2012)
Népesség
Teljes népesség 2584 fő (2013. január 1.)[4]
Népsűrűség 151,15 fő/km²[5]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 266 m
Terület 16,46 km²
Földrajzi nagytáj Északi-középhegység[6]
Földrajzi középtáj Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék[6]
Földrajzi kistáj Rudabányai-hegység[6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudabánya  (Magyarország)
Rudabánya
Rudabánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 25″, k. h. 20° 37′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 25″, k. h. 20° 37′ 19″
Rudabánya  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Rudabánya
Rudabánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Rudabánya weboldala

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban (2012. december 31-ig a Kazincbarcikai kistérségben). A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.

Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.[7][8]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél. A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.

1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek.

Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.

A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.

A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.[9] Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, és közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).

A háború után a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek) és vele nőtt a falu. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.[10] A vasércbányászatot és -dúsítást 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről. 2008. július elsején várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.[11]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségi eloszlás (2011)[12]*[13]
Összesen Magyar Német Cigány Szlovák Lengyel
2624 fő 2246 42 323 5 4
100% 85.76% 1.6% 12.3% 0.19% 0.04%

2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van.[14]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A lakosok nagy része római katolikus vallású.

Vallási eloszlás[15]
Összesen Római katolikus Görög katolikus Evangélikus Református Egyéb felekezethez Nem tartozik felekezethez Ateista Nem kívánt válaszolni
2624 fő 1139 43 19 439 35 304 11 593
100% 44,19% 1,64% 0,72% 16,73% 1,33% 11,58% 0,42% 22,59%

A református templom[16][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya ref. templom
Rudabánya ref. templom
A templom kazettás mennyezete

A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.

A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.

A római katolikus és evangélikus templom[17][18][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.

Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901-1985)[19] mezőkövesdi festőművész készítette.

Az evangélikus templom építése 1932-1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köztéri szobrok[26][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító). Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.

A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.

A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya polgármestere 2002 októbere óta a független Szobota Lajos.[28] 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József töltötte be (őt 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választották[29]).

Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú:[30]

Név Pozíció Párt
Szobota Lajos
polgármester független
Veres Lajos
alpolgármester független
Bartháné Béres Zsuzsanna
képviselő független
Hadobás Sándor
képviselő független
Szél Miklós
képviselő független
Szögedi Szabolcs
képviselő Mszp logo.pngMSZP
Vaszily Csaba
képviselő független

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (a Borsod Volán menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Felsőtelekesre, Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.[31]

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasérbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881. augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.[32]

A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.

A vasércbánya bezárást követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.[33]

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tartott fenn. 2013. január 1-jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát (Bóbita Óvoda) a helyi önkormányzat tartja fenn. [34] [35]
  • A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).[36]
  • A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is).[37] [38]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel[44].

Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel[45].

A településen ezen kívül működik egy testépítő klub[46], valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai[47]).

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.rudabanya.hu/hu/rudabanya_tortenete.html
  2. Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  3. Rudabánya jegyzője Dr. Sallai Árpád 2007-től Rudabánya jegyzője; 2009. július 1-je óta címzetes főjegyző.
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  5. www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  7. Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete
  8. Jegyzői egyesületek
  9. Rudabánya története.
  10. Az 1965-ös szerencsétlenség története.
  11. Rudabánya városi kulcsának átadásán az önkormányzati miniszter mellett megjelent Kordos László professzor, Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Gúr Nándor, a térség országgyűlési képviselője, valamint Mangasi Sihombing, Indonézia Budapestre akkreditált nagykövete is.
  12. A nemzetiségi népesség száma. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  13. A rudabányai német kisebbségi önkormányzat 2010-es összetétele. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  14. Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat
  15. A népesség vallás szerint. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  16. A református templom története
  17. A római katolikus templom története
  18. Az evangélikus templom története
  19. Takács István életrajza
  20. Rudabányai őslénytani lelőhely
  21. A rudabányai református templom
  22. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bányászattörténeti múzeum, Rudabánya
  23. A rudabányai bányató
  24. Rudabánya: ősember-lelőhely
  25. A Rudabányán megtalált ásványok rövid leírása
  26. A településen található ezen kívül még egy, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező emlékmű, továbbá több második világháborús és 1956-os emléktábla.
  27. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
  28. Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere
  29. Rudabánya díszpolgárai
  30. Rudabánya képviselő-testületének tagjai 2010-től
  31. A Borsod Volán helyközi vonalainak listája
  32. A 95. számú vasútvonal története
  33. 2007. március 3-án a 95. számú vasútvonalon felfüggesztésre került a személyszállítás.
  34. Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda
  35. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeinek és iskoláinak listája
  36. Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár
  37. Városnapok Rudabányán
  38. Ásványgyűjtő fesztivál Rudabányán
  39. Gvadányi József életrajza
  40. Dr. Görgő Tibor életrajza
  41. Veres Lajos életrajza
  42. Viktor Gyula
  43. Meghalt Hernyák Gábor
  44. Országos Férfi Teniszbajnokság III. osztálya, F-csoport
  45. Labdarúgó megyei másodosztály északi csoportjának tabellája
  46. Rudabányai sportszervezetek
  47. Ruda-kai Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület
  48. Rudabánya és Dobsina 2011. április 30-án testvérvárosi szerződést kötött egymással
  49. Rudabánya és Borszék 2012. április 19-én testvérvárosi szerződést kötött egymással
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudabánya témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Zubogy Felsőtelekes Alsótelekes Héraldique meuble compas.svg
Felsőkelecsény

Észak
Nyugat  Rudabánya  Kelet
Dél

Szuhogy
Felsőkelecsény Ormosbánya Ormosbánya