Rudabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudabánya
Rudabánya légifotó.jpg
Az evangélikus templom
Rudabánya címere
Rudabánya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Kazincbarcikai
Jogállás város
Alapítás éve 1299 (első okleveles említés)
1351 (városi rangra emelés)[1]
Polgármester Szobota Lajos (független)[2]
Jegyző dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző [3]
Irányítószám 3733
Körzethívószám 48
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2551 fő (2014. jan. 1.)[4]
Népsűrűség 151,15 fő/km²[5]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 266 m
Terület 16,46 km²
Földrajzi nagytáj Északi-középhegység[6]
Földrajzi középtáj Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék[6]
Földrajzi kistáj Rudabányai-hegység[6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudabánya (Magyarország)
Rudabánya
Rudabánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 25″, k. h. 20° 37′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 25″, k. h. 20° 37′ 19″
Rudabánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Rudabánya
Rudabánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Rudabánya weboldala

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.

Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.[7][8]

Földrajzi fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.

Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja.[9]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település - amely már több ezer éve lakott vidéknek számít - közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.

A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.

1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.

A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.

A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.[10]

Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, és közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).

A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát) és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.[11] A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.

2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.[12]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségi eloszlás (2011)[13]*[14]
Összesen Magyar Német Cigány Szlovák Lengyel
2624 fő 2246 42 323 5 4
100% 85.76% 1.6% 12.3% 0.19% 0.04%

2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van[15]. A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú - elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta - evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.

Vallási eloszlás[16]
Összesen Római katolikus Görög katolikus Evangélikus Református Egyéb felekezethez Nem tartozik felekezethez Ateista Nem kívánt válaszolni
2624 fő 1139 43 19 439 35 304 11 593
100% 44,19% 1,64% 0,72% 16,73% 1,33% 11,58% 0,42% 22,59%

A református templom[17][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya ref. templom
Rudabánya ref. templom
A templom kazettás mennyezete

A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.

A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.

A római katolikus és evangélikus templom[18][19][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.

Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901-1985)[20] mezőkövesdi festőművész készítette.

Az evangélikus templom építése 1932-1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köztéri szobrok[27][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.

A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.

A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.

Politika, közélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya 2013. április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fenn Izsófalvával és Alsótelekessel, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven.[29]

Rudabánya polgármestere 2002 októbere óta a független Szobota Lajos.[30] 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József töltötte be (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak).

Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú:[31] [32]

Név Pozíció Párt
Szobota Lajos
polgármester független
Novák Péter Adrián
alpolgármester-képviselő Fidesz.pngFidesz
Insignia Hungary Political Party KDNP.svg KDNP
Veres Lajos
alpolgármester-képviselő független
Hadobás Sándor
képviselő független
Jancsurák Árpád
képviselő független
Szél Miklós
képviselő független
Szögedi Szabolcs
képviselő független

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya díszpolgári címét 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját.

Rudabánya díszpolgárai:[33]

Név Kitüntetés éve Megjegyzés
Vincze István
1998
Baffi János
2000
Nagy Sándorné
2006
Hernyák Gábor
2002 Az egykori vasércbánya főgeológusa, aki jelentős szerepet játszott a helyi őslénytani lelőhely feltárásában.
Veres Imre
2002
Szögedi József
2004 Rudabánya polgármestere 1990 és 2002 között.
Cziczlavicz Lajos
2006
Hadobás Sándor
2006 A helyi múzeum korábbi és a művelődési ház jelenlegi igazgatója.
Mangasi Sihombing
2010 Indonézia korábbi budapesti nagykövete.
Novák Géza
2012 Szobrászművész.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya közúton négy irányból (a 2607. számú úton Felsőtelekes, a 2608. számú úton Felsőkelecsény, a 2609. számú úton Ormosbánya, a 2611. számú úton pedig Szuhogy) felől közelíthető meg. Ormosbánya felé a 26-os főúthoz (Kazincbarcikán), Szuhogy felé pedig a 27-es főúthoz (Szendrőn) van összeköttetése.[34]

Közúti tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (az Észak-magyarországi Közlekedési Központ menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Felsőtelekesre, Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.[35]

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rudabányai vasútállomás 1996. szeptember 21-én. A képen egy Dacia mozdony által vontatott személyszállító szerelvény látható.

A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.[36]

A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.

A vasércbánya bezárást követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.[37]

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a város a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tartott fenn. 2013. január 1-jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát (Bóbita Óvoda) a helyi önkormányzat tartja fenn. [38] [39]
  • A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).[40]
  • A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is).[41] [42]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel[48].

Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel[49].

A településen ezen kívül működik egy testépítő klub[50], valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai[51]).

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.rudabanya.hu/hu/rudabanya_tortenete.html
  2. Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  3. Rudabánya jegyzője Dr. Sallai Árpád 2007-től Rudabánya jegyzője; 2009. július 1-je óta címzetes főjegyző.
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  5. www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  7. Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete
  8. Jegyzői egyesületek
  9. Az Aggtelek-Rudabányai hegység földtana
  10. Rudabánya története.
  11. Az 1965-ös szerencsétlenség története.
  12. Rudabánya városi kulcsának átadásán az önkormányzati miniszter mellett megjelent Kordos László professzor, Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Gúr Nándor, a térség országgyűlési képviselője, valamint Mangasi Sihombing, Indonézia Budapestre akkreditált nagykövete is.
  13. A nemzetiségi népesség száma. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  14. A rudabányai német kisebbségi önkormányzat 2010-es összetétele. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  15. Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat
  16. A népesség vallás szerint. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  17. A református templom története
  18. A római katolikus templom története
  19. Az evangélikus templom története
  20. Takács István életrajza
  21. Rudabányai őslénytani lelőhely
  22. A rudabányai református templom
  23. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bányászattörténeti múzeum, Rudabánya
  24. A rudabányai bányató
  25. Rudabánya: ősember-lelőhely
  26. A Rudabányán megtalált ásványok rövid leírása
  27. A településen található ezen kívül még egy, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező emlékmű, továbbá több második világháborús és 1956-os emléktábla.
  28. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  29. Borsod-Abaúj-Zemplén megye közös önkormányzati hivatalainak listája
  30. Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere
  31. Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  32. Rudabánya képviselő-testületének tagjai 2014-től
  33. Rudabánya díszpolgárai
  34. Magyarország közútjainak listája
  35. A Borsod Volán helyközi vonalainak listája
  36. A 95. számú vasútvonal története
  37. 2007. március 3-án a 95. számú vasútvonalon felfüggesztésre került a személyszállítás.
  38. Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda
  39. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeinek és iskoláinak listája
  40. Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár
  41. Városnapok Rudabányán
  42. Ásványgyűjtő fesztivál Rudabányán
  43. Gvadányi József életrajza
  44. Dr. Görgő Tibor életrajza
  45. Veres Lajos életrajza
  46. Viktor Gyula
  47. Meghalt Hernyák Gábor
  48. Országos Férfi Teniszbajnokság III. osztálya, F csoport
  49. Labdarúgó megyei másodosztály északi csoportjának tabellája
  50. Rudabányai sportszervezetek
  51. Ruda-kai Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület
  52. Rudabánya és Dobsina 2011. április 30-án testvérvárosi szerződést kötött egymással
  53. Rudabánya és Borszék 2012. április 19-én testvérvárosi szerződést kötött egymással
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudabánya témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pantó Endre, Podányi Tibor, 1957: Rudabánya ércbányászata, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
  • Szakáll Sándor, 2001: Rudabánya ásványai, Kőország Kiadó
  • Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
  • Garami Evelin, 2005: A rudabányai vasércdúsító-mű története, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya
Reinel compass rose.svg Zubogy Felsőtelekes Alsótelekes Héraldique meuble compas.svg
Felsőkelecsény

Észak
Nyugat  Rudabánya  Kelet
Dél

Szuhogy
Felsőkelecsény Ormosbánya Ormosbánya