Rakacaszend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakacaszend
A református templom
A református templom
Rakacaszend címere
Rakacaszend címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Lukács Attiláné[1]
Irányítószám 3826
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 356 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 21,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rakacaszend (Magyarország)
Rakacaszend
Rakacaszend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″
Rakacaszend (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Rakacaszend
Rakacaszend
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakacaszend témájú médiaállományokat.

Rakacaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szendrőtől 18 kilométerre, Miskolctól 56 kilométerre északra. A 27-es, illetve a 3-as főútról Hidvégardó felé lekanyarodó útról egyaránt eljuthatunk a településre.

Nevének eredete[szerkesztés]

Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakban fordult elő (1274-ben). Erről sokáig azt gondolták,[3] hogy szentet jelenthetett; jelenleg[4] úgy vélik, hogy az ősi magyar Zem személynévből származhat (az pedig a „szem” főnévből). A Rakaca- előtagot a rajta átfolyó patakról kapta.

Története[szerkesztés]

A 13. században már falu volt, de egyházáról csak a 14. század elejéről van híradás. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. 1264-ben IV. Béla és fia, István ifjabb király háborúskodása idején Tekus ispán Bács nevű fivére, aki valószínűleg tornai ispánként Szádvár kapitánya volt, megnyitotta a vár kapuit a király serege előtt. Ezért a vidék visszafoglalása után István a „hűtlen árulónak” minősített Bácsot és testvéreit megfosztotta vagyonuktól (Dénes, 1983). E birtokokat, köztük Szendet is 1273-ban IV. László király már Tekus fiainak adta vissza (Györffy, 1963).

1300-as évek elején Szádvár Aba Amádé kezére jutott és a király csak 1312-ben tudta elvenni tőle. Nem tudni, hogy ez idő tájt kié volt a falu; mindenesetre egy 1335. évi oklevél már a Kovácsiban is birtokos Kovácsiakat (egy bizonyos Chydboy fiait) említi Rakacaszend új uraiként (HOTE).

Az 1332–1335 közötti évekből fennmaradt pápai tizedjegyzékek szerint Szend papja nemcsak az országos, de a megyei átlagnál is kevesebbet, évi 7 ¾ garast fizetett.

A Buda elfoglalása utáni harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült falunak számos tulajdonosa volt, közöttük a Lorántffyak, Rákócziak.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

1. A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. A jelenlegi református templom két szakaszban épült: a 12. században egy kis téglatemplom, amelynek déli oldalfalához a 13. században egy valamivel nagyobb, kőből falazott templomot építettek hozzá. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. A 12. századi épületrészt 1820-ban elbontották; déli falának maradványai a ma is álló későbbi épületrész északi falában láthatók.

Toldaléka 1820-ból származik.

A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes.

Berendezései közül a legértékesebb a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.

2. A magas dombra épült görög katolikus templomot a 2000-es években teljesen felújították.[6]

Környező települések[szerkesztés]

Meszes (6 km), Rakaca (6 km), a legközelebbi város: Szendrő (18 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
  4. Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13.
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. utazzitthon.hu

Források[szerkesztés]

Egyéb információk[szerkesztés]