Rakacaszend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakacaszend
A református templom
A református templom
Rakacaszend címere
Rakacaszend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Váradi István (független)[1]
Irányítószám 3826
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség252 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″
Rakacaszend (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rakacaszend
Rakacaszend
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rakacaszend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakacaszend témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rakacaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szendrőtől 18 kilométerre keletre, a megyeszékhely Miskolctól 56 kilométerre északra fekszik. A környező települések: észak felől Debréte, kelet felől Rakaca (6 km), délkelet felől Irota, dél felől Abod, délnyugat felől Galvács, nyugat felől Meszes (6 km), északnyugat felől pedig Tornabarakony. A legközelebbi város Szendrő.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Meszes vagy Rakaca érintésével, a 2613-as úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 27-es főútról közelíthető meg, szalonnai letéréssel.

Nevének eredete[szerkesztés]

Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakban fordult elő (1274-ben). Erről sokáig azt gondolták,[3] hogy szentet jelenthetett; jelenleg[4] úgy vélik, hogy az ősi magyar Zem személynévből származhat (az pedig a „szem” főnévből). A Rakaca- előtagot a rajta átfolyó patakról kapta.

Története[szerkesztés]

A 13. században már falu volt, de egyházáról csak a 14. század elejéről van híradás. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. 1264-ben IV. Béla és fia, István ifjabb király háborúskodása idején Tekus ispán Bács nevű fivére, aki valószínűleg tornai ispánként Szádvár kapitánya volt, megnyitotta a vár kapuit a király serege előtt. Ezért a vidék visszafoglalása után István a „hűtlen árulónak” minősített Bácsot és testvéreit megfosztotta vagyonuktól (Dénes, 1983). E birtokokat, köztük Szendet is 1273-ban IV. László király már Tekus fiainak adta vissza (Györffy, 1963).

1300-as évek elején Szádvár Aba Amádé kezére jutott és a király csak 1312-ben tudta elvenni tőle. Nem tudni, hogy ez idő tájt kié volt a falu; mindenesetre egy 1335. évi oklevél már a Kovácsiban is birtokos Kovácsiakat (egy bizonyos Chydboy fiait) említi Rakacaszend új uraiként (HOTE).

Az 1332–1335 közötti évekből fennmaradt pápai tizedjegyzékek szerint Szend papja nemcsak az országos, de a vármegyei átlagnál is kevesebbet, évi 7 ¾ garast fizetett.

A Buda elfoglalása utáni harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült falunak számos tulajdonosa volt, közöttük a Lorántffyak, Rákócziak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Theisz Géza (független)[5]
  • 1994–1998: Theisz Géza (független)[6]
  • 1998–2002: Theisz Géza (független)[7]
  • 2002–2006: Lukács Attiláné (független)[8]
  • 2006–2010: Lukács Attiláné (független)[9]
  • 2010–2014: Lukács Attiláné (független)[10]
  • 2014–2019: Lukács Attiláné (független)[11]
  • 2019-től: Váradi István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
375
361
356
261
253
252
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 57,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 11%, görögkatolikus 56,9% (0,8% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 39,9% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 5,5% református, 57,7% görög katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (13,8% nem válaszolt).[14]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. A jelenlegi református templom két szakaszban épült: a 12. században egy kis téglatemplom, amelynek déli oldalfalához a 13. században egy valamivel nagyobb, kőből falazott templomot építettek hozzá. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. A 12. századi épületrészt 1820-ban elbontották; déli falának maradványai a ma is álló későbbi épületrész északi falában láthatók. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebb a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
  • A magas dombra épült görögkatolikus templomot a 2000-es években teljesen felújították.[15]
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
  4. Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13.
  5. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. Rakacaszend Helységnévtár
  14. Rakacaszend Helységnévtár
  15. utazzitthon.hu. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]