Fancsal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fancsal
Fancsali evangélikus templom.JPG
Fancsal címere
Fancsal címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Nyitrai Péter (független)[1]
Irányítószám 3855
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség300 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fancsal (Magyarország)
Fancsal
Fancsal
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 22″, k. h. 21° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 22″, k. h. 21° 03′ 47″
Fancsal (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Fancsal
Fancsal
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Fancsal témájú médiaállományokat.

Fancsal község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserehát keleti részén fekszik, Miskolctól mintegy 40 kilométerre északkeletre. Közúton a 3-as főúton érhető el a legegyszerűbben, amelyről Forrónál kell letérni északnyugat felé a 2625-ös útra. Ez az út végighalad a község központján, majd továbbfolytatódik a 2624-es útig, Baktakékig, tehát Fancsal ily módon a Száraz-völgy felől is megközelíthető.

A legközelebbi települések: Baktakék 3 és Forró 5 kilométerre, a legközelebbi város, Encs mintegy 6 kilométerre található.

Története[szerkesztés]

Abaúj-Torna vármegye története így tesz említést Fancsalról: "Villa Fonchal".

1262-ben már létező település volt, ekkor adta V. István ifjabb király a királyné Aladár nevű tárnokmesterének Forrót, Devecsert, Fancsalt, Eözdöt és Guthát.[3]

1275-ben bíráskodási kiváltságot kapott.

Fancsal a török időkben teljesen elnéptelenedett, lakatlanná vált.

1720 körül Fancsal akkori földesura, a Szemere család evangélikus vallású tótokat (és lengyeleket?) telepített az újraéledő faluba. A község római katolikus templomát Grassalkovich Antal herceg építtette 1780-ban. 1786-ban épült az evangélikus templom.

A faluban nagy hagyománya volt több régi kézműves mesterségnek is, például fafaragás, cirokseprű-kötés, kerékgyártás.

Ma is megtalálható sok fancsali ház padlásán a guzsaly vagy ismertebb nevén rokka. Sokan foglalkoztak kenderfonal-készítéssel, szövéssel. A község határában levő földek egy részét ma is kenderföldnek nevezik.

Az 1959-ben alapított fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet híres volt kajszibarack- és almaterméséről. (Innen a címer.)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Varga István (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Varga István (független)[5]
  • 2014–2014:
  • 2015–2019: Isóczki Lajos (független)[6]
  • 2019-től: Nyitrai Péter (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága van.[7]

Híres fancsaliak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Fancsal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. István ifjabb királynak Forrót, Devecsert, Fancsalt, Eözdöt és Guthát tárgyazó adománya, Aladár, a királyné tárnokmestere, számára.
  4. Fancsal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  5. Fancsal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 11.)[halott link]
  6. Fancsal települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. március 6. (Hozzáférés: 2016. március 16.)[halott link]
  7. A nemzetiségi népesség száma 2001

Külső hivatkozások[szerkesztés]