Prószék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prószék (Prosiek)
Prosečné GCh1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1280
Polgármester Ivan Trnovský
Irányítószám 032 23
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség226 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság589 m
Terület12,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prószék (Szlovákia)
Prószék
Prószék
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 19° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 19° 30′ 00″
Prószék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prószék témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Prószék (szlovákul Prosiek) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 12 km-re északnyugatra, a Liptói víztározó északi partja közelében, a Prószéki-völgy kijáratánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott volt. Határában a vonaldíszes kerámiák népének, a puhói kultúrának, valamint hallstatti, La Tène-i és római kori települések nyomait találták meg. Egykor szláv telep is volt a Hrádek tövében.

A falut a 13. században a közeli Szielnic lakói telepítették, több birtokosa is volt. 1287-ben már említik a Prószéki-patak és Szielnic között fekvő falut, név szerint azonban csak 1352-ben „Prezeky” alakban szerepel az írott forrásokban. 1353-ban „Prozyk”, 1391-ben „Prozek” néven említik. 1391-ben a Joób és Kubinyi családok birtoka. 1784-ben 20 házzal és 171 lakossal a Joób, 23 házzal és 194 lakossal a Kubinyi családok osztoztak rajta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Jób Proszek, Kubinyi Proszek. Két falu Liptó Vármegyében; földes Ura amannak Jób Uraság; ennek pedig Kubínyi Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Sz. Annához közel, mellynek egygyik filiája, legelőjök elég van, és fájok tűzre; de mivel földgyeiknek egy része sovány, hegyes, azért nehezen is míveltetnek, épűletre fájok nints, második osztálybéliek.”[2]

1828-ban 58 házában 536 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Prószek (Jób és Kubinyi), két egymás mellett lévő tót falu, Liptó vmegyében, 104 kath., 407 evang., 5 zsidó lak. – Szép erdő; sovány föld. Kath. filial szentegyház. Ut. p. Berthelenfalva.”[3]

A 19. század közepén csatolták hozzá Alsó- és Felsőadjel falvakat. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

1974-ben a hozzácsatolt falvakat elnyelte a víztárózó feltöltésekor annak vize.

Alsóadjel, Felsőadjel[szerkesztés]

Egykor hozzá tartozott a víztározó vizével elöntött Alsó- és Felsőadjel falu. A két települést 1735-ben „Zadiel” néven említik először. Birtokosai az Andaházy, Joób és Schlachta családok voltak. 1784-ben 13 házában 62 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZADIEL. Tót falu Liptó Várm. földes Urai több Urak, fekszik Tarnócznak szomszédságában, mellynek filiája; határja néhol sovány.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Zagel (Alsó-), máskép Bölcsháza, Liptó vm. tót falu, 6 kathol., 28 evang., 3 zsidó lak. Ut. p. Okolicsna.”; „Zagel (Felső-), Liptó m. tót falu, 6 kath., 37 evang. lak. Fürészmalom. Derék erdő. F. u. Jób.[3]

A 19. század közepén egyesítették Prószékkel.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 367, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 199 lakosából 196 szlovák volt.

2011-ben 197 lakosából 189 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]