Prószék
| Prószék (Prosiek) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1280 | ||
| Polgármester | Ivan Trnovský | ||
| Irányítószám | 032 23 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 245 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 589 m | ||
| Terület | 12,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 19° 30′ 06″49.145800°N 19.501700°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 19° 30′ 06″49.145800°N 19.501700°E | |||
| Prószék weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prószék témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Prószék (szlovákul Prosiek) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 12 km-re északnyugatra, a Liptói víztározó északi partja közelében, a Prószéki-völgy kijáratánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott volt. Határában a vonaldíszes kerámiák népének, a puhói kultúrának, valamint hallstatti, La Tène-i és római kori települések nyomait találták meg. Egykor szláv telep is volt a Hrádek tövében.
A falut a 13. században a közeli Szielnic lakói telepítették, több birtokosa is volt. 1287-ben már említik a Prószéki-patak és Szielnic között fekvő falut, név szerint azonban csak 1352-ben „Prezeky” alakban szerepel az írott forrásokban. 1353-ban „Prozyk”, 1391-ben „Prozek” néven említik. 1391-ben a Joób és Kubinyi családok birtoka. 1784-ben 20 házzal és 171 lakossal a Joób, 23 házzal és 194 lakossal a Kubinyi családok osztoztak rajta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Jób Proszek, Kubinyi Proszek. Két falu Liptó Vármegyében; földes Ura amannak Jób Uraság; ennek pedig Kubínyi Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Sz. Annához közel, mellynek egygyik filiája, legelőjök elég van, és fájok tűzre; de mivel földgyeiknek egy része sovány, hegyes, azért nehezen is míveltetnek, épűletre fájok nints, második osztálybéliek.”[2]
1828-ban 58 házában 536 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Prószek (Jób és Kubinyi), két egymás mellett lévő tót falu, Liptó vmegyében, 104 kath., 407 evang., 5 zsidó lak. – Szép erdő; sovány föld. Kath. filial szentegyház. Ut. p. Berthelenfalva.”[3]
A 19. század közepén csatolták hozzá Alsó- és Felsőadjel falvakat. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
1974-ben a hozzácsatolt falvakat elnyelte a víztárózó feltöltésekor annak vize.
Alsóadjel, Felsőadjel
[szerkesztés]Egykor hozzá tartozott a víztározó vizével elöntött Alsó- és Felsőadjel falu. A két települést 1735-ben „Zadiel” néven említik először. Birtokosai az Andaházy, Joób és Schlachta családok voltak. 1784-ben 13 házában 62 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZADIEL. Tót falu Liptó Várm. földes Urai több Urak, fekszik Tarnócznak szomszédságában, mellynek filiája; határja néhol sovány.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Zagel (Alsó-), máskép Bölcsháza, Liptó vm. tót falu, 6 kathol., 28 evang., 3 zsidó lak. Ut. p. Okolicsna.”; „Zagel (Felső-), Liptó m. tót falu, 6 kath., 37 evang. lak. Fürészmalom. Derék erdő. F. u. Jób.”[3]
A 19. század közepén egyesítették Prószékkel.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 201 | 186 | 203 | 245 |
| Különbség | -7,46 % | +9,13 % | +20,68 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 244 | 245 |
| Eltérés | +0,40 % |
1910-ben 367, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 199 lakosából 196 szlovák volt.
2011-ben 197 lakosából 189 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Portugáliai Szent Erzsébetnek szentelt római katolikus templomát a 14. század elején gótikus kápolnának építették, később reneszánsz stílusban átalakították, majd bővítették és 1880-ban neoklasszicista homlokzatot kapott.
- Kastélya a 16. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században klasszicista stílusban újították fel.
- Határában fekszik Szlovákia legszebb és leglátogatottabb völgye: a Prószéki-völgy, melyet különféle alakzatú sziklaszirtek, vízesések és barlangok szegélyeznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- 1 2 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Prószék Szlovákia térképén
- E-obce Archiválva 2008. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
