Izsófalva

	Izsófalva
; Izsófalva címere	; Izsófalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Ötvös Béla
Irányítószám	3741
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	1746 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	183,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Izsófalva Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 20° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 20° 39′ 11″
	Izsófalva Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Izsófalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Izsófalva témájú médiaállományokat.

Izsófalva (korábban Disznóshorvát) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 26 kilométerre északra, az Ormos-patak völgyében található; főutcája a Felsőtelekes, Rudabánya és Múcsony között húzódó 2609-es közút. Megközelíthető vasúton is; a településen a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal halad át, megállóhelyét (Izsófalva megállóhely) közúton a 2609-es út 12,600-as kilométerszelvénye közelében kiágazó, alig 200 méter hosszú 26 306-os út szolgálja ki. Szintén a település közigazgatási területén ágazik ki a 2609-esből a 26 106-os út is, amely Rudolftelepre vezet.

Környező települések: Ormosbánya (2 kilométerre), Rudolftelep (4 kilométerre), Szuhakálló (4 kilométerre), Múcsony (6 kilométerre); a legközelebbi városok: Rudabánya (6 kilométerre) és Kazincbarcika (10 kilométerre).

Története[szerkesztés]

A települést 1283-ban említik először, Hurva néven. Valószínűleg horvát telepesek lakták. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században települt be újra. A 19. században bányák nyíltak a közelben, a település egyre nőtt.^[2]

1950-ig Disznóshorvát volt a falu neve, ekkor változtatták Izsófalvára a falu híres szülötte, Izsó Miklós szobrászművész tiszteletére.

A korábban a falu részét képező két bányatelep, Ormosbánya és Rudolftelep 1993-ban és 1994-ben önállósodott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Bibliák István (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Fodor Albert (független)^[4]
2014–2017:
2017–2019: Simon Ottó (független)^[5]
2019-től: Ötvös Béla

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[6]

Látnivalók[szerkesztés]

Izsó Miklós-emlékház
Horgásztó

Nevezetes szülöttei[szerkesztés]

Terényi Lajos, békés megyei alispán, Orosháza országgyűlési képviselője
Izsó Miklós, szobrászművész
Szeremlei Gábor, református lelkész, filozófiai író
Lenkey Zoltán, grafikusművész gyermekévei egy részét nagyapjánál töltötte a településen
Egressy Béni és Egressy Gábor édesapjuk, Egresi Galambos Pál (1770-1827) révén kötődött a faluhoz, aki a település református lelkipásztora volt.
M. Szilágyi Lajos színművész (1944-2018)