Izsófalva

	Izsófalva
	; Izsófalva címere
	; Izsófalva címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Simon Ottó
Irányítószám	3741
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	1746 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	183,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Izsófalva Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 20° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 35″, k. h. 20° 39′ 11″
	Izsófalva Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Izsófalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Izsófalva témájú médiaállományokat.

Izsófalva (korábban Disznóshorvát) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 26 km-re északra, az Ormos patak völgyében található.

Környező települések: Múcsony (6 km), Ormosbánya (2 km), Rudolftelep (4 km), Szuhakálló (4 km); a legközelebbi városok: Rudabánya (6 km) és Kazincbarcika (10 km).

Története[szerkesztés]

A települést 1283-ban említik először, Hurva néven. Valószínűleg horvát telepesek lakták. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században települt be újra. A 19. században bányák nyíltak a közelben, a település egyre nőtt.^[3]

1950-ig Disznóshorvát volt a falu neve, ekkor változtatták Izsófalvára a falu híres szülötte, Izsó Miklós szobrászművész tiszteletére.

A korábban a falu részét képező két bányatelep, Ormosbánya és Rudolftelep 1993-ban és 1994-ben önállósodott.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Izsó Miklós-emlékház
Horgásztó

Nevezetes szülöttei[szerkesztés]

Terényi Lajos, békés megyei alispán, Orosháza országgyűlési képviselője
Izsó Miklós, szobrászművész
Szeremlei Gábor, református lelkész, filozófiai író
Lenkey Zoltán, grafikusművész gyermekévei egy részét nagyapjánál töltötte a településen
Egressy Béni és Egressy Gábor édesapjuk, Egresi Galambos Pál (1770-1827) révén kötődött a faluhoz, aki a település református lelkipásztora volt.