Egressy Béni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egressy Béni
Egressy Béni, Rusz Károly fametszete
Egressy Béni, Rusz Károly fametszete
Életrajzi adatok
Születési név Galambos Benjámin
Született 1814. április 21.
Sajókazinc
Elhunyt 1851. július 17. (37 évesen)
Pest
Pályafutás
Műfajok népies műdalok
Aktív évek 18401851
Hangszer spinét, zongora
Tevékenység
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egressy Béni témájú médiaállományokat.

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21.Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

A Szózat zenekari kottája

Élete[szerkesztés]

Galambos Pál református lelkipásztor és Juhász Julianna fia. Iskoláit az miskolci református gimnáziumban és a sárospataki főiskolán végezte. Kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt (apja időközben meghalt, özvegyet és hat gyermeket hagyván hátra) nem folytathatta iskoláit, 1833-ban Mezőcsáton iskolamesterséget vállalt; ez időből valók zsoltártanulmányai, melyekhez később mint színész is visszatért. Másodizben is Szepsiben, Abaúj megyében vállalt segédtanítói hivatalt és mint ilyen látogatta meg 1830-ban bátyját, Egressy Gábort, aki már akkor a kassai színtársulat tagja volt. E látogatás elhatározta jövőjét: kardalnoknak állott. 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel.

Mindeddig inkább hajlam vezette, mint a készültség biztos tudata. A színészi pályán tanult meg franciául, olaszul és németül. A hangjegytant csak hírből ismerte; ezért éjjel-nappal tanult, tenorrá akarta magát kiképezni és valódi művelt színésszé. Mindazonáltal nem hagyott föl tehetsége próbálgatásával a budai színpadon sem. Midőn 1837-ben a budai szintársulat Pestre a nemzeti szinházba költözött, minden reménye füstbe ment és 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. Havival gyalog indultak útnak és megjárták Fiumét, Triesztet, Velencét, Padovát és Milanót; e helyekről küldött leveleinek egy részét az akkori magyar lapok közölték. Másfél évet töltött itt nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör közt.

1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.

Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.

Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. Felgyógyultáig Borsodba, Csátra vonult egy jó barátjához, ahol Szent Dávid zsoltárainak, amint a reformátusoknál francia hangozat szerint elfogadták, orgonára tételével foglalkozott. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.

Összesen 47 zeneművet írt, melyek közül 35 jelent meg nyomtatásban. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.

Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten. Özvegyét Csengery Antal vette nőül.

Dalai[szerkesztés]

1844-ben dalaival olyan ismert lett országszerte, hogy a „a magyar nóta atyja” megnevezéssel kezdték őt illetni.

Cím Szövegíró
A virágnak megtiltani nem lehet Petőfi Sándor
Este későn ne járj hozzám
Ereszkedik le a felhő Petőfi Sándor
Ez a világ amilyen nagy Petőfi Sándor
Fiúk az isten áldjon meg Petőfi Sándor
Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom Petőfi Sándor
Hej, huj, magyar ember Vahot Imre
Hull a levél a fáról Petőfi Sándor
Juhász a hegy oldalán Erdélyi Gyula
Juhászlegény, szegény juhászlegény Petőfi Sándor
Kis szekeres, nagy szekeres
Kis furulyám szomorúfűz ága Petőfi Sándor
Kossuth Lajos azt üzente Balkányi Szabó Lajos
Mi füstölög ott a síkon Gaál József
Ne menj rózsám a tarlóra Kisfaludy Károly
Télen-nyáron pusztán az én lakásom Tompa Mihály

Emlékezete[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bérczessi B. Gyula: Tollal – lanttal – fegyverrel. Egressy Béni élete és munkássága. Budapest, 1986. Szerző kiad. ISBN 9635005040
  • Major Ervin: Adalékok Egressy Béni életéhez (Zenei Szemle, 1929)
  • Major Ervin: A népies magyar műzene és a népzene kapcsolatai. Budapest, 1930
  • Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák Miskolc, 1995. Klaviatúra Kiadványszerkesztő BT. - 55-58. oldal, ISBN 963-04-5336-) Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák (pdf-formátumban) - OSZK

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]