Tiszatardos

	Tiszatardos
	; Tiszatardos címere
	; Tiszatardos címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Kiss István (független)
Irányítószám	3928
Körzethívószám	47
	Népesség
Teljes népesség	224 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23,96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszatardos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 02′ 21″, k. h. 21° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 21″, k. h. 21° 22′ 48″
	Tiszatardos Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Tiszatardos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatardos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tokajtól mintegy 10 kilométerre délre fekszik, a Taktaközben; teljes belterülete és külterületének nagy része is a Tisza jobb parti oldalára esik, de egy kisebb területrésze a folyószabályozások következtében a mai bal parti oldalra került.

Mindössze három településsel határos: északkeleti szomszédja Tiszaladány, nyugat felől Csobajjal szomszédos (mindkettőtől nagyjából 3-3 kilométer távolságra helyezkedik el), déli határszéle pedig a folyó túlsó partján található Tiszalök területével érintkezik.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Tokaj-Tiszaladány és Csobaj felől is a 3621-es úton közelíthető meg; Tiszalökkel kompjárat köti össze.

Története[szerkesztés]

Tardos (Tiszatardos) neve már 1395-ben szerepelt az oklevelekben.

1424-ben Zemplén vármegyéhez tartozó településnek írták.

1471-ben birtokosa volt a Jonhos, majd később a báji Jenkey család.

1476-ban a Szapolyai család-ot írták földesurának, aki a birtokot a Tokaji pálosok-nak adományozták.

A 16. század végén lakatlan helyként tartják számon.

1723-ban a községnek anyakönyve is volt, és ekkor már Tardos néven szerepelt. Az első anyakönyvbe bejegyzett nevek a következők: Tóth, Bodnár, Kertész, Horváth, Molnár, Novák, Martony, Kövesdi, H. Majoros, R. Antalóczi.

Az első lakosok foglalkozása valószínűleg halászat és révészkedés lehetett. Erre enged következtetni a későbbi nemzedékek nevei előtt gyakran használt H. (halász) és R. (révész) betűk.

A 18. század második és a 19. század első felében a Rhédey és a Matkovich családok voltak itt birtokosok.

1749-ben alapították római katolikus plébániáját az egri főegyházmegye szerencsi esperessége keretében, mai Szentháromság-templomát pedig 1813-ban építették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„	Tardos, magyar falu Szabolcs vármegyében, a Takta-közben: 185 római, 96 görög katholikus, 1 evangélikus, 3 református, 10 zsidó lakossal, római katholikus anyatemplommal. Földes ura Rhédey. Utolsó posta Tokaj.	”

Az 1900-as évek elején összeírt figyelmet érdemlő helynevei voltak: Kisasszonyföld, Kolokányos, Barátsziget, Bikkes, Csókató, Karakó, Kanaán, Vízalj, Kriptály, Sinórút, Rimasó, Surján és Danczka elnevezések.

A 20. század elején Reviczky József birtoka volt.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Daubek György (független)^[3]
1994–1998: Daubek György (független)^[4]
1998–2002: Daubek György (független)^[5]
2002–2006: Daubek György (független)^[6]
2006–2010: Varga Sándor (független)^[7]
2010–2014: Varga Sándor (független)^[8]
2014–2019: Varga Sándor (Fidesz)^[9]
2019-től: Kiss István (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 4,6% németnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,2%, református 19,2%, görögkatolikus 9,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,4% (11,7% nem válaszolt).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma Szentháromság tiszteletére 1813-ban épült. Harangjai közül az egyik ismeretlen mester által 1773-ban öntött 54 cm átmérőjű, míg a másikat, mely 58 cm átmérőjű 1926-ban Walser Ferenc öntötte Budapesten.

Közlekedés[szerkesztés]

A település tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3853-as busszal közelíthető meg.

Források[szerkesztés]

Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
Borovszky Samu: Szabolcs vármegye települései.
Magyar katolikus lexikon

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Tiszatardos Helységnévtár