Kács

	Kács
	; Kács címere
	; Kács címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3424
Körzethívószám	49
	Népesség
Teljes népesség	431 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,7 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Miskolci-Bükkalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kács Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″
	Kács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Kács weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kács témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Kacs.

Kács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban, a Bükk-hegység déli lábánál.

Fekvése[szerkesztés]

A Miskolci-Bükkalja déli részén, a Kácsi-patak völgyében helyezkedik el, Egertől légvonalban 23, Miskolctól közúton 39,5 kilométer távolságra.

Csak közúton érhető el, Bükkábrányon és Tibolddarócon át, a 3-as főútból kiágazó 25 114-es számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

Már Anonymus gesztája is említette a környéket, mely szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak (ma Nyárád-ér) közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, és itt állt a Szent Péterről elnevezett apátság is. A hely egyúttal a nemzetség szakrális központja is volt. Nevét először egy a 13. század közepi határjárási oklevél említette. A kolostor a fennmaradt írások szerint úgy száz évvel később a pálos rend kezébe kerülhetett, vagy pedig egy pálos remete időzhetett itt. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond csapatai a kolostort feldúlták, később pusztulását a török tette teljessé.

Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Felkács néven már a honfoglalás időszakában is létezett és Örsúr birtokait gyarapította. A török időkben rövid időre elnéptelenedett, de még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció alatt is katolikus maradt.

1724-ben templomát a középkori kolostor romjaiból építették újjá és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

Jelenlegi barokk temploma a korábbi gótikus templom köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra-Kabos Jakab itteni tanulmányaik során a község lakóházaiba beépített faragott köveket találtak, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építését feltételezték. Mivel a hely a honfoglaló Őrsúr nemzetség központja lett, ebből következtethető, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány áldozati hely lehetett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Szabó Béla (független)^[4]
1994–1998: Horváth János (SZDSZ)^[5]
1998–2002: Markó László (független)^[6]
2002–2006: Markó László (független)^[7]
2006–2010: Ostorházi István (Fidesz)^[8]
2010–2014: Ostorházi István (Fidesz-KDNP)^[9]
2014–2019: Ostorházi István Tamás (Fidesz-KDNP)^[10]
2019-től: Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)^[1]

Kácsi vár légi fotón (2018)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (7,7% nem válaszolt).^[12]

Légi felvételen a kácsi vár, 2018-ban

Látnivalók[szerkesztés]

Kácsi vár
Magyar tölgyek (őshonosként csak itt él az egész országban)
Fekete bödöncsiga - az ismert négy közül itt él az egyik populációja

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_759

Vízimalom (ipartörténeti emlék)
Bencés kolostor (barokk épület teremfürdővel és erdei stranddal)
Farkaskő
Kecskekő
Zsendice-barlang
Országos vadfőző verseny
Római katolikus templom. 12. századi eredetű, román stílusban épült a főhajója. Hajdan temetőkápolna volt, később barokk stílusban épült újjá. 15 méter magas romantikus stílusú tornyát 1882-ben építették hozzá.
Barlanglakások
Asszony-barlang
Szár-hegy Panorámapont
Jézus kútja
Remete-barlang

Környező települések[szerkesztés]

Bükkábrány 8 km-re, Tibolddaróc 3 km-re, Latorpuszta 2 km-re, Sály 5 km-re, Cserépváralja 3 km-re, Répáshuta 11 km-re, Bükkszentkereszt 13 km-re.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
↑ Kács Helységnévtár