Latorpuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Latorpuszta
Latorpuszta, vízkiemelős kút1.JPG
Közigazgatás
Település Sály
Irányítószám 3425
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Latorpuszta (Magyarország)
Latorpuszta
Latorpuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 53″, k. h. 20° 37′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 53″, k. h. 20° 37′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Latorpuszta témájú médiaállományokat.
Latorpuszta táblája

Latorpuszta Sályhoz tartozó településrész a falutól északnyugatra, a Latorvár-tető alatt.

Fekvése[szerkesztés]

Sálytól északnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A harangláb harangja
Örsúr emléktábla
Latorpuszta házai a várhegyről
Latorpuszta házai, fölöttük Latorvár romos lakótornya

Latorpuszta helyén az itt végzett régészeti feltárások szerint egykor az Árpád-kori Váralja település állt. A felette fekvő hegyen; Latorvár-tetőn pedig három telepet: egy nagy kiterjedésű késő bronzkori települést, tőle kis távolságra a hegytető fennsíkján egy 10. századi sáncvárat Örsúr várát, valamint a hegy délkeleti ormán egy kisméretű kővárat, a Latorvárat azonosítottak a régészeti feltárások során.

Az itt végzett feltárások során itt a várhegy alatti völgyben egy 10. század-i nemzetségfői központ képe bontakozott ki, melyet Váralja településsel azonosítottak, és melyet az Örsúr nemzetség váraljai ága birtokolt. Váralját már a középkori források is említették.

Itt a várhegy alatti völgyben, Latorvár-tetőtől nyugatra, az egykori Váralja település helyén kőkemencés házak, kőépületek és egy körtemplom alapjai kerültek elő a Lator-patak két partján végzett feltárások során.

Nevezetességei[szerkesztés]

Emlék vízikerék a patakon
Emléktábla a patak hídján
Az 1823-ban épült harangláb a domboldalon, a régi iskola épülete mellett
Vadaskert, legelésző dámszarvascsorda
Kürtő a Léleklyuk-barlangban
Alvó denevér a Léleklyuk-barlang mennyezetén
  • Latorvár – a település feletti hegy ormán.
  • Örsúr vára – a település feletti hegyen.
  • Harangláb – Latorpusztán, a vár alatt, az odavezető ösvény elején, az egykori iskolaépület mellett áll. A rajta található évszám alapján 1823-ban épült.
  • A Lator-vízfő-barlangja egy nem működő forrásbarlang.
  • A Vízfő-forrás a Bükk hegység gazdag karsztvízforrásainak egyike, mely egy barlangban ered. A barlang forrásának tápterületét a hegység karsztkőzetei adják. A forrást a mészkőbe szivárgott csapadékvíz táplálja. A Vízfő-forrás állandó karsztvízforrás, melynek vízhozama 5200 liter/perc, és több környékbeli települést lát el jó minőségű ivóvízzel. A barlang forrásából az úgynevezett Vízfő-forrásból ered a bővizű Lator-patak, amely télen sem fagy be, és a maradványfajnak tekinthető feketecsigák (Theodoxus prevostianus) élőhelye, és mely faj ritkasága miatt szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is. A patak vize a világháború előtt Latorúton és Sályban 8, egyes források alapján 13 vízimalmot hajtott. A hagyomány szerint a patak vizéből egykor aranyat is mostak.
  • A Léleklyuk-barlang egyes kutatók szerint még a honfoglalás előtt keletkezett ember által a helyi tufa kőzetbe faragott pinceszerű helyiség, melynek függőleges kürtőjében kőbe vésett írásjelek találhatók. A kutatók a barlang felett egy sáncvár maradványait tárták fel. Az itt feltárt kisméretű földvár korát – erre vonatkozó írásos anyag hiányában – meghatározni nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy a földvár és a mellette található Léleklyuk-barlang egymással összefüggésbe hozható, talán egykori kultikus hely lehetett, mely máig őrzi titkát. A barlanggal szembeni területen találtak rá egy körtemplom és egy temető, valamint lakóházak maradványaira.
  • A Szeles-barlang, a Bükk-hegység egyetlen jeges barlangja nem messze található innen.
  • Csiga-hegyi-borzlyuk
  • Régi pincesor
  • Régi kőfejtők Sály és Latorpuszta között
  • Vadaskert – dámszarvasokkal és muflonokkal

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]