Ricse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Ricse a Beatrice együttes beceneve is.
Ricse
Ricse egyik nevezetessége, az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport
Ricse egyik nevezetessége, az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Cigándi
Jogállás nagyközség
Polgármester Vécsi István (MSZP)[1]
Irányítószám 3974
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 1769 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 71,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ricse (Magyarország)
Ricse
Ricse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″
Ricse (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ricse
Ricse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ricse weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ricse témájú médiaállományokat.

Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3–4 km-re. A falu nagy része dombos terület.

Története[szerkesztés]

Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek.

1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka.

A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek.

A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.

Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

1910-ben 1955 lakosából 1954 magyar volt. Ebből 259 római katolikus, 1439 református, 129 izraelita volt.

Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-1950 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk stílusú római katolikus templom
  • Juhász kút, amelyet a Czukor család adományozott a falunak
  • Református temploma - 1828-ban épült.
A Juhász-kút felirata
Adolph Zukor emléktáblája a mátészalkai zsinagóga falán

Érdekességek[szerkesztés]

  • Innen származik Adolf Czukor (Adolph Zukor) filmrendező, Hollywood egyik alapítója.
  • A faluban nehéz tájékozódni pusztán az utcanevek alapján, de könnyű, ha az ember ismeri a helyiek által adott neveket. Például kucorgó, tökös ér, csöbökös, almáska, tóka, kígyós domb, sebes hát, pólincs, tarna, új falú, kesős, stb.
  • A ricseieket „gemeseknek” is szokták nevezni a „bodrogközi szlengben”. Ennek eredete a Ricse címerében található gémre vezethető vissza.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. Magyarországi tájházhálózat

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]