Ricse
| Ricse | |
 | |
| Ricse egyik nevezetessége, az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Cigándi |
| Jogállás | nagyközség |
| Polgármester | Vécsi István (MSZP)[1] |
| Irányítószám | 3974 |
| Körzethívószám | 47 |
| Testvértelepülései | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1757 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 71,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 24,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ricse
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″ | |
Ricse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
| Ricse weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ricse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3-4 kilométerre. A falu nagy része dombos terület. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el.
A szomszédos települések: észak felől Semjén, északkelet felől Lácacséke, kelet felől Révleányvár, délkelet felől Szabolcsveresmart, dél felől Tiszakanyár – utóbbi kettő a Tisza túlpartján fekszik –, délnyugat felől Cigánd, nyugat felől Nagyrozvágy, északnyugat felől pedig Kisrozvágy.
Megközelítése[szerkesztés]
A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el, Cigánd és Révleányvár-Zemplénagárd felől a 3804-es, Semjén felől pedig a 3808-as úton. Határszélét északon, egy rövid szakaszon érinti a 3807-es út is.
Története[szerkesztés]
Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek.
1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka.
A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek.
A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.
Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
1910-ben 1955 lakosából 1954 magyar volt. Ebből 259 római katolikus, 1439 református, 129 izraelita volt.
Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-1950 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Vécsi István (független)[3]
- 1994–1998: Vécsi István (MSZP)[4]
- 1998–2002: Vécsi István (MSZP)[5]
- 2002–2006: Vécsi István (MSZP)[6]
- 2006–2010: Vécsi István (MSZP)[7]
- 2010–2014: Vécsi István (MSZP)[8]
- 2014–2019: Vécsi István (MSZP)[9]
- 2019-től: Vécsi István (MSZP)[1]
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Adolf Zukor itt született 1873. január 7-én.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Barokk stílusú római katolikus templom
- Juhász kút, amelyet a Czukor család adományozott a falunak
- Református temploma - 1828-ban épült.
- Adolf Czukorról elnevezett művelődési ház
- Tájház[10]
- Zsidó temető
Érdekességek[szerkesztés]
- Innen származik Adolf Czukor (Adolph Zukor) filmrendező, a hollywoodi filmgyártás egyik alapítója.
- A faluban nehéz tájékozódni pusztán az utcanevek alapján, de könnyű, ha az ember ismeri a helyiek által adott neveket. Például kucorgó, tökös ér, csöbökös, almáska, tóka, kígyós domb, sebes hát, pólincs, tarna, új falú, kesős stb.
- A ricseieket „gemeseknek” is szokták nevezni a „bodrogközi szlengben”. Ennek eredete a Ricse címerében található gémre vezethető vissza.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 14,7% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 49%, görögkatolikus 3,3%, felekezeten kívüli 14,1% (21,7% nem válaszolt).[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarországi tájházhálózat
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Ricse Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye
