Füzesabony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Füzesabony
Füzesabony, Református templom.jpg
Füzesabony címere
Füzesabony címere
Füzesabony zászlaja
Füzesabony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásFüzesabonyi
Jogállás város
Polgármester Nagy Csaba
Irányítószám 3390
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség7412 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség162,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Füzesabony (Magyarország)
Füzesabony
Füzesabony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 03″, k. h. 20° 24′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 03″, k. h. 20° 24′ 35″
Füzesabony (Heves megye)
Füzesabony
Füzesabony
Pozíció Heves megye térképén
Füzesabony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesabony témájú médiaállományokat.

Füzesabony város Heves megye keleti részén, az Alföld északi peremvidékén. A Füzesabonyi járás központja. Közlekedési csomópont mind közúton, mind vasúton.

Fekvése[szerkesztés]

Közlekedési csomópont, itt találkozik a 3-as, a 33-as főút és az M3-as autópálya. A füzesabonyi vasútállomás összeköti a 80-as (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely), a 108-as (Füzesabony–Debrecen) és a 87a-s (Füzesabony–Eger) vasútvonalat.

Története[szerkesztés]

A pusztaszikszói kápolna romos épülete Füzesabony határában

A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995-96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt.[2] Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.

1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.

1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves megye ötödik legnépesebb települése.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 3,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,6% (31% nem nyilatkozott).[4]

Látnivalók[szerkesztés]

A város főbb látnivalói a következők:

Képek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Füzesabony Helységnévtár
  • Belon Gellért emlékkönyv
  • Piarista Gimnázium honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kerecsend Maklár Szihalom
Kál

Észak
Nyugat  Füzesabony  Kelet
Dél

Mezőszemere
Erdőtelek Dormánd Mezőtárkány