Apc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Apc
Szent István király-templom
Szent István király-templom
Apc címere
Apc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hatvani
Jogállás község
Polgármester Juhász István
Irányítószám 3032
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 2453 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 119,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Apc (Magyarország)
Apc
Apc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 19° 41′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 19° 41′ 23″
Apc (Heves megye)
Apc
Apc
Pozíció Heves megye térképén
Apc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apc témájú médiaállományokat.

Apc község Heves megyében, a Hatvani járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Zagyva folyó völgyében, annak bal partján, ártere mentén fekvő falu. Településszerkezete többutcás sorfalu. A legközelebbi város Lőrinci (9 km). A falu közelében kis méretű tó található (Apci-tó vagy Széleskői-tó).

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton elérhető a 21-es főútról mintegy 2 km-es letéréssel; vonattal a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon (Apc-Zagyvaszántó vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt, mivel 2009-ben a régészek neolit település maradványait tárták fel a település határában fekvő Berekalja településrészen.[2] Első írásos említése 1246-ból való (Opucz). A neve a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, bár valós alap nélküli legendák szerint az itt élő apácákról nevezték el. Apcz eredetileg a patai vagy másként: mátraújvári várszerkezethez tartozott. Neve az 13321337 évi pápai tizedjegyzékben Opuz néven fordul elő.

A 15. században a husziták fészkelték be ide magukat. A helység temploma is ebből az időből való.

A 15. század végén mezőváros volt. Országos vásárait 1482-ben és 1484-ben is említették.

1447-ben és 1448-ban a Szántaiak, utóbb Cserőiek és 14691489 között Apczi Berczelek voltak itt birtokosok, majd 1480-ban a Radnóth család egyik tagja is Apczi előnévvel él.

1552 évi összeírás szerint 22 jobbágytelke volt, majd 1589-1590-ben Rákóczy Zsigmond egri várkapitány számadáskönyvei szerint az egri katonaság eltartására rendelt tizedet szolgáltatta be a várba.

1584-ben Vay Ádám, Balássy István, Darvas János és a Rádayak birtoka volt. 1693-ban gróf Koháry István 3, Vay László pedig két porta ura volt, 1741-ben pedig gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott.

A 19. században több birtokosa is volt; a herceg Grassalkovich, gróf Teleki Józsefné és báró Podmaniczky Lászlóné birtoka, majd Grassalkovich-birtok utóbb a báró Sina család, azután Kiss Miklós, majd az Almássyak kezébe került. Az Almássyaktól 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolta meg, aki 1876-ban kastélyt építtetett, melyet utána hasonnevű fia örökölt.

1910-ben 2287 lakosából 2273 magyar volt. Ebből 2081 római katolikus, 29 evangélikus, 159 izraelita volt.

1944-ben 124 zsidó élt Apcon. Május 9-én a zsidókat a magyar csendőrség bérelt szekereken átvitte a hatvani gettóba. Június 12-én deportálták őket Auschwitzba, ebbe a transzportba került a falu utolsó rabbija, Güncz Jenő (Jósua) és családja is. A háború után mintegy 15-en tértek vissza. A zsinagóga, ahova korábban a környékbeli falvak, Jobbágyi, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó zsidói is jártak súlyos sérüléseket szenvedett. A háború után a zsidók lassanként szétszéledtek. A faluban 1962-ben már nem élt zsidó.[3]

A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Borászat

Egyéb érdekesség[szerkesztés]

A Petőfi út 4. szám alatti házban töltötte életének utolsó éveit gróf Zichy Kázmér író, a Fejér megyei Zichyújfalu földesura, aki uradalmának államosítása után költözött Apcra lányához, Szent-Ivány Farkasné Zichy Annához. A grófot 1955. május 1-jei halálát követően előbb Apcon temették el, majd az 1980-as években exhumálták és a zichyújfalui temetőben helyezték örök nyugalomra.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  3. in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 536-563, Szegő Ágnes
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Szarvasgede Jobbágyi Mátraszentimre Héraldique meuble compas.svg
Palotás

Észak
Nyugat  Apc  Kelet
Dél

Szűcsi
Zagyvaszántó Petőfibánya Rózsaszentmárton