Ugrás a tartalomhoz

Zagyva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zagyva
A Zagyva Szolnoknál
A Zagyva Szolnoknál
Közigazgatás
Országok Magyarország
VármegyékNógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye
Jelentősebb városokBátonyterenye, Hatvan, Jászberény és Szolnok
Földrajzi adatok
Hossz179,4 km
Forrásszint500 m
Vízhozam9,6 m³/s
Vízgyűjtő terület5676,6 km²
ForrásKarancs hegység
é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 19° 52′ 17″48.140833°N 19.871389°E
TorkolatTisza (Szolnoknál) → DunaFekete-tenger
é. sz. 47° 10′ 20″, k. h. 20° 12′ 08″47.172278°N 20.202361°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. A leghosszabb Magyarország határain belül eredő és torkolló folyó.

A Zagyva útját Salgótarján közelében, Zagyvaróna határában kezdi, majd négy megye 22 községét és kilenc városát érintve torkollik Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyénél a Tiszába. Legnagyobb mellékfolyója a Tarna, amin túl számos kisebb vízfolyás torkollik bele. Térségének meghatározó folyója, amely nagyobb a Balatont tápláló Zalánál. Partjai mentén több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. Közel egy tucatnyi halfaj él a folyóban, ezért kedvelt horgászhely.

Lefolyása

[szerkesztés]

Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában, a Medves-hegy déli lejtőjén illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban.[1]

A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba.

A Zagyva Magyarország egyik jelentősebb felszíni vízfolyása, a teljes egészében országhatárainkon belüli [2] folyók között a Sió után a legbővizűbb.

Vízrajzi adatai

[szerkesztés]

Hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km². Kisvízi hozama: 0,95 m³/s, középvize: 9,5 m³/s, nagyvize: 254 m³/s (Zagyvarékasnál). Közepes vízhozama a 2000-es évben Jászteleknél 9,6 m³/s volt, míg július és december közt 2 m³/s volt a folyó vízhozama.[3]

Mellékvizei

[szerkesztés]
A folyó hídja Salgótarján Zagyvaróna városrészében
A Zagyva völgye Pásztónál
A Zagyva a hatvani vasúti hídról észak felé nézve

Mellékvize a Tarján-patak, a Kis-Zagyva, a Szuha-patak, a Bér-patak, a Galga és a Kövecses-patak. A Mátra irányából a Tarna, a Gyöngyös-patak torkollik a folyóba, valamint a Gödöllői-dombság területéről a Tápió. Szabályozása során Besenyszögnél egy patkó-kanyar lefűzése során keletkezett az 5 km hosszú Holt-Zagyva.

Vízgyűjtő rendszere

[szerkesztés]
A Zagyva a jászberényi Szövetkezet utcai hídról nézve észak felé
A Fürdő utca- Kossuth Lajos utca közötti fahíd a Zagyva felett Jászberényben
Kőhíd a folyón Jászberényben a Rákóczi Ferenc útnál
A Zagyva torkolata Szolnoknál

A Parádi-Tarnába torkollik a Köszörű-patak, a Köves-patak, az Ilona-patak, a Baláta-patak, a Balla-patak, a Kürti-patak, a Csevice-patak, a Búzás-patak és a Baj-patak.

Közvetlenül a Tarnába torkollik a Domoszlói-patak, a Kígyós-patak, a Hosszú-völgyi-patak, a Kajra-patak, a Bene-patak, az Utas-patak, a Szilas-patak, a Tó-patak, a Leleszi-patak, a Bükkszéki-patak, a Fedémesi-patak, a Bene-patak és a Tarnóca-patak.

A Gyöngyös-patakba torkollik a Tarján-patak és a Toka-patak. Ettől délre ismét a Tarnába folyik a Szarv-Ágy, valamint az Ágói-patak és a Nyiget-patak.

Közvetlenül a Zagyvába torkollik nyugati irányból a Bér-patak, a Vanyarci-patak, a Csurgó-patak, a Saj-völgyi-patak, a Céklás-völgyi-patak, a Kömrök-patak, a Sziráki-patak, a Tarcsai-patak, a Bujáki-patak, valamint a Virág-patak.

Vízjárása

[szerkesztés]

A Zagyva vízrendszerének vízjárását nagyobb részt az esőzések, illetve a vízgyűjtő területet érintő hóolvadások határozzák meg.[4] Ennek megfelelően a folyó, vízszintje, illetve vízhozama jelentős kilengéseket mutat. A 2022. évi aszály idején előfordult, hogy Jászteleknél a folyó vízszintje 87cm-re, míg vízhozama 1,5 m3/s-re zsugorodott, míg egy éven belül ugyanott egy éven belül 2023 januárjában a vízszint megközelítette az 500 cm-t. [5][6]

A Zagyva folyóba torkolló patakok és vízfolyások táblázata

[szerkesztés]
A Zagyva vízrendszere
Jobb parti települések Másodlagos mellékágak Elsődleges mellékágak Fő vízfolyás Elsődleges mellékágak Másodlagos mellékágak Bal parti települések
Zagyvaróna Vízfolyások Kis hegyi patakok Zagyva Kis hegyi patakok Vízfolyások Zagyvaróna
Mátraterenye Vízfolyások Kis hegyi patakok Zagyva Kis hegyi patakok Vízfolyások Mátraterenye
Mátraterenye Vízfolyások Kis hegyi patakok Zagyva Iványi-patak Tószeri-patak Mátraterenye
Mátraterenye Vízfolyások Kis hegyi patakok Zagyva Mindszenti-patak Kis hegyi patakok Mátraterenye
Nemti Vízfolyások Kis hegyi patakok Zagyva Galya-patak Kis hegyi patakok Mátramindszent
Nemti Vízfolyások Kis hegyi patakok Zagyva Ménkes-patak Kis hegyi patakok Dorogpuszta-Újtelep
Nemti Vízfolyások Kis hegyi patakok Zagyva Lengyendi-patak Kis hegyi patakok Dorogpuszta-Újtelep
Maconka A tározó A tározó Zagyva A tározó A tározó Maconka
Kisterenye Kis hegyi patakok Kazár-patak Zagyva Kis hegyi patakok Vízfolyások Bátonyterenye
Kisterenye Vizslás-patak Tarján-patak Zagyva - - Bátonyterenye
Bátonyterenye Vízfolyások Bükk-völgyi-patak Zagyva Kis hegyi patak - Bátonyterenye
Mátraverebély Kis hegyi patakok Szentkúti-patak Zagyva Kecskés-patak Kis hegyi patakok Zagyvapart
Mátraverebély - Kis hegyi patak Zagyva Kis hegyi patak - Mátraverebély
- Kis hegyi patakok Kis-Zagyva Zagyva Csevice-patak Szalajka-patak Tar
Mátraszőlős Hévíz-patak Szamár-patak Zagyva Vízfolyások - Pásztó
Pásztó Vízfolyás Puskás-patak Zagyva Kövecses-patak Csörgő-patak Pásztó
Jobbágyi Vízfolyások Kis hegyi patak Zagyva Dolinka-patak Diós-patak Szurdokpüspöki
Zagyvaszántó Vízfolyások Vízelvezető árkok Zagyva Kis hegyi patakok Vízfolyások Apc
Zagyvaszántó Csécsei-patak Szuha-patak Zagyva Vízelvezető árok - Petőfibánya
Selyp - Vízelvezető árok Zagyva Vízfolyás - -
Lőrinci - Vízelvezető árok Zagyva - - -
Hatvan Vanyarci-patak Bér-patak Zagyva Vízelvezető árok - Hatvan
Boldog Pap-árok Kartal-völgyi-patak Zagyva Vízelvezető árok - Jászfényszaru
- Kis hegyi patakok Galga-patak Zagyva Vízelvezető árok - Jászfényszaru
Szentlőrinckáta Vízelvezető árkok Mérges-patak Zagyva - - -
Jászfelsőszentgyörgy - Vízelvezető árkok Zagyva Székes-ér Vízelvezető árkok -
Jászberény Vízelvezető árkok Városi Zagyva Zagyva Gyilkos-ér Kis-Gyilkos-csatorna Jászberény
Jászberény Gyilkos-ér Kis-Gyilkos-csatorna Zagyva Vízelvezető árkok - Jászberény
Jászjákóhalma Borsóhalmi-csatorna Keleti-Gyilkos-csatorna Zagyva Vízelvezető árkok - Jászberény
Jászjákóhalma Ágói-patak Tarna Zagyva Városi-Zagyva Vízelvezető árkok Jászberény
Jásztelek Tarna Gyór-árok Zagyva Vízelvezető árkok - -
Alattyán Vízelvezető árkok Irgócsi-csatorna Zagyva Kun-ere Vízelvezető árkok -
Jánoshida Vízelvezető árkok Jánoshidai-csatorna Zagyva Vízelvezető árkok - Jánoshida
Jászalsószentgyörgy - Vízelvezető árkok Zagyva Rekettyés-ér Kun-ere -
Jászalsószentgyörgy - Vízelvezető árkok Zagyva Nagy-ér Csíkos-csatorna -
Szászberek - Vízelvezető-árkok Zagyva Tápió Hajta-patak Újszász
Zagyvarékas Vízelvezető-árkok Kender-ér Zagyva Tápió-lecsapoló-csatorna Vízelvezető árkok Zagyvarékas
Zagyvarékas Vízelvezető árkok Zagyva-Millér-csatorna Zagyva - Szolnok
Szolnok - Vízelvezető árkok Zagyva Vízelvezető árkok - Szolnok

Környezetvédelem

[szerkesztés]
A Zagyva völgye a Cserhát vidékén.

A Zagyva útja során több természetvédelmi terület mellett is elhalad, melyek a következők: Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet (6619 hektár), Mátrai Tájvédelmi Körzet (11841 hektár), Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet (7425 hektár[7]), Hajta-mocsár (Jászberény) (353 hektár kiterjedésű), Jászberény- Jászfelsőszentgyörgy, Zagyva menti Természetvédelmi Területek (462,6 hektár), Jásztelek, Pusztamizsei Természetvédelmi Terület (70,4 hektár), Jászalsószentgyörgy, Vadaspark Természetvédelmi Terület (8,5 hektár), Pap-erdő (Jászdózsa) (4,1 hektár), Tarna-holtág (Jászjákóhalma) (35 hektár). További területek is védelem alá kerülhetnek a jövőben: Borsóhalmi-legelő (615,3 hektár), Pusztamonostori fás legelő (150,7 hektár), Gyepterület, Alattyán (290 hektár).[8]

2013-ban kapott természetvédelmi státuszt a folyó forrásvidékén elterülő maconkai rét. A területen védett rovarfajok, köztük a nagy tűzlepke, az ibolyás tűzlepke és a farkasalmalepke, valamint kétéltűek élnek (a vöröshasú unka és a dunai tarajos gőte), melyek helyi populációja európai jelentőséggel bír élőhely tekintetében. A madárvilág igen változatos ezen a vidéken. Védett növényfajai a hússzínű ujjaskosbor, a bánsági sás és a mocsári csorbóka.[9]

Horgászat és halfauna

[szerkesztés]
Egy szúnyogirtó fogasponty

Felső folyásánál tiszta vizű. Alsó folyásában több helyen kiszélesedik, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajai: csuka, ponty, domolykó, jászkeszeg, dévérkeszeg, harcsa, törpeharcsa, busa, balin, fogassüllő és a compó. Nagyon sok amúr is megfigyelhető, de már előfordult benne márna is.

2014 szeptemberében a Magyar Haltani Társaság szakemberei felmérést készítettek a folyó halállományáról és első alkalommal fogtak ki szúnyogirtó fogaspontyot a folyóból. Az egy évvel később megismételt felmérés során ugyanazon a szakaszon került elő tíz példány ugyanebből a halfajból, ami azt jelenti, hogy önfenntartó állomány jött létre a folyóban e fajból. Áttelelését az enyhe téli időjárás is segítette. A szakemberek nem tudják, hogy pontosan honnan és hogyan jutottak a szúnyogirtó fogaspontyok a Zagyvába.[10]

Története és hasznosítása

[szerkesztés]

A folyó történeti jelentőségét jól mutatja, hogy 18. századi vízrajzi felvételek alapján a Zagyvának hajdanán Hatvan és Szolnok közti szakaszán 11 vízimalom volt. A 18. századtól a jászok dokumentáltan különféle árvízvédelmi védművek építésébe kezdtek, a rendszerszintű vízügyi szabályozására azonban csak a 19. század végén került sor.[4]

Manapság a folyó számos halastó vízellátását biztosítja.

Települések a folyó mentén

[szerkesztés]

A folyó Nógrád vármegyei szakaszán fekvő 12 településen mintegy 35 700, Heves vármegyei szakaszán fekvő 6 településen mintegy 37 200, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szakaszán 12 településen mintegy 135 100 él. A folyó mentén elhelyezkedő 31 településen összesen 208 000 ember él. A folyó Nógrád vármegyei szakaszán a következő települések fekszenek: a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbánya és Zagyvaróna, Mátraszele, Mátraterenye, Nemti, Dorogháza, Bátonyterenye, Mátraverebély, Tar, Pásztó, Szurdokpüspöki, Jobbágyi.

Heves vármegyében a következő települések fekszenek a Zagyva mentén: Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánya, Lőrinci, Hatvan, Boldog.

A Zagyva egyetlen Pest vármegyei településként Szentlőrinckátát is érinti.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az alábbi települések fekszenek a folyó mentén: Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Szolnok.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Zagyvának nincs forrása?. (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  2. Ez magára a Zagyva folyóra vonatkozik, mert a vízgyűjtő területe átnyúlik Szlovákiába is.
  3. A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
  4. a b Zagyva folyó. ktvktvf.zoldhatosag.hu. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 9.)
  5. . (Hozzáférés: 2023. január 21.)
  6. Jásztelek vízmérce. (Hozzáférés: 2023. január 21.)
  7. Keleti-Cserhát TK. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  8. A jászság természetvédelmi területei. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  9. Védetté nyilvánították a Maconkai-rétet. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  10. Szúnyogirtó pontyok telelnek a Zagyvában. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. január 9.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]