Domoszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Domoszló
Oroszlánkő légi felvételen
Oroszlánkő légi felvételen
Domoszló címere
Domoszló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Paulenka Richárd (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3263
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 1955 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Domoszló (Magyarország)
Domoszló
Domoszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 20° 07′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 20° 07′ 08″
Domoszló (Heves megye)
Domoszló
Domoszló
Pozíció Heves megye térképén
Domoszló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Domoszló témájú médiaállományokat.

Domoszló község Heves megye Gyöngyösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Gyöngyösi járásban, a Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A települést a Závoza-patak szeli ketté. A falu határában található az ország egyik legtisztább vizű, háborítatlan környezetű mesterséges horgászó tava, melyet a hegyekben eredő Tarjánka-patak vize táplál. Budapesttől 97 km-re, Gyöngyöstől 19 km-re.

Története[szerkesztés]

Domoszló Árpád-kori település, mely eredetileg az újvári vár tartozéka, királyi várbirtok volt.

1262-ben az Aba nemzetséghez tartozó II. Kompolt szerezte meg, 1263-ban pedig István ifjabb királytól nyert rá kiváltságlevelet, majd 1291-ben Péter és Pál comes nevű fiait III. András király is megerősítette Domoszló birtokában. Az 12731318 között élt Péter három fia 1325-ben osztozott meg az atyai örökségen. Ez osztozáskor Gergely (1320–1337), a Domoszlay család őse, nyerte Domoszlót, valamint Visznek és Lovász-Nána falvakat és Gyanda fele részét is.

1468-ban Kompolthi Miklós birtoka, de Kompolthi János leányának, Margitnak fiai ugyancsak részt követelnek belőle, majd 1489-ben Kompolthi Erzsébet fiai, Lendvai Bánffy Miklós és Jakab követelik itteni birtokrészüket a Kompolthiaktól. 1522-ben Országh Mihály négy fia és a Kompolthiak között kölcsönös örökösödési szerződés jött létre, melynek értelmében a Kompolthiak kihaltával Domoszló az Országh családra szállt. 1549-től Országh Kristóf birtoka, ekkor 7, majd 1554-ben 6, 1564-ben pedig 8 portát írtak össze a településen, 1635-ben 2, 1647-ben 1, 1675-ben fél portája volt. 1693-ban, mint pusztabíró, báró Haller Samu, 1741-ben pedig a Nyáry család birtoka volt, majd a 19. század elejénbáró a Baldacci, a gróf Esterházy és más családok birtoka.

1910-ben 2391 lakosából 2380 magyar volt. Ebből 2356 római katolikus, 31 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Domoszló határában állt egykor a tatárjárás után épült Oroszlánkő vára is, az Aba nemzetségből származó Kompolthiak ősi fészke.

Oroszlánkő[szerkesztés]

Domoszlótól öt és fél kilométerre északnyugatra a Mátra középső részén 602 méteres magasságban találhatóak Oroszlánvár csekély romjai. Valószínűleg már a tatárjárást megelőzően is létezett valamiféle erődítés a hegy tetején. A kővárat feltehetően az Aba nemzetségbe tartozó Kompolthy Péter építtette a 13. század végén vagy a 14. század elején. Péter a 13. század végén III. András király támogatójaként az ország főrendjei közé tartozott, később tárnokmester és sebesi ispán tisztségeket töltött be. Péter három fia (István hevesi ispán, Domoszlay Gergely, III. Kompolt) 1325-ben osztozott az apai örökségen, a vár fenntartása közös költségen maradt. A későbbiekben Gergely utódai, a Domoszlay család tagjai uralták a várat, majd 1418-as kihalásukkal a rokon Kompolthyakra szállt a tulajdonjog. A vár 1522-ben örökösödési szerződés útján az Országh család birtokába került. Az Országh család tagjai 1548 és 1560 között végül egyezséggel zárult pert folytattak egymás ellen a vár birtoklása miatt. Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban históriás énekében a végvárak között felsorolja e várat is. 1570-ben enyingi Török Ferenc, Országh Borbála férje lett a vár birtokosa, uradalmának központját ekkor Oroszlánvár képezte. A várat ezután többé nem említik, valószínűleg a törökök rombolhatták le valamikor a 16. század végén. A kis területű hegyi várnak ma már csak csekély romjai láthatóak.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (18. századból, barokk stílusú)
  • Millecentenáriumi emlékpark (1996-ban avatták fel)
  • Oroszlánvár (vagy Oroszlánkő)(13.-16. század)
  • Road zenekar
  • Gyermekkorában Domoszlón élt Bozók Ferenc költő, esszéíró.

Domoszlói Sport Kör[szerkesztés]

A Domoszlói Sport Kör 1949-alakult, a csapat a 2016-17-es szezonban a megyei III. osztályban szerepel.

Eredményei megyei bajnokságokon:

  • 2000-01-es bajnokság. Megyei III. osztály 3. hely
  • 2001-02-es bajnokság. Megyei III. osztály 1. hely
  • 2002-03-as bajnokság. Megyei II. osztály 3. hely
  • 2003-04-es bajnokság. Megyei II. osztály 2. hely
  • 2012-13-as bajnokság. Megyei II. osztály 1. hely

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. A Fidesz-KDNP jelöltje nyert Domoszlón (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Parád Recsk Kisnána Héraldique meuble compas.svg
Markaz

Észak
Nyugat  Domoszló  Kelet
Dél

Verpelét
Halmajugra Detk Vécs