Szilágydomoszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilágydomoszló (Dumuslău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Kárásztelek
Irányítószám 457066
SIRUTA-kód 140495
Népesség
Népesség58 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság269 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágydomoszló (Románia)
Szilágydomoszló
Szilágydomoszló
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″

Szilágydomoszló (románul: Dumuslău) falu Romániában, Szilágy megyében, a Krasznai-dombságon. Kárásztelek községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól északnyugatra, Doh és Kárásztelek közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szilágydomoszló nevét 1459-ben említették először az oklevelekben Domozlo néven, mint Csomafalvi birtokát.

1502-ben Kémeri Tamásé volt, aki itteni birtokait Kémeri Andrásnak zálogosította el.

1567-ben Dengelegi Gáspár, Szénási Péter és Zombori Farkas birtoka volt.

1602-ben Zombori Farkas birtokát Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.

1666-ban a Huszton lakó Rácz Mihály és neje Szegedi Kata részbirtoka volt.

1680-ban Bárczi Györgyé, aki a fennmaradt oklevelek szerint itt lakó jobbágyát Becsky György Varsolcon lakó jobbágyával cserélte el.

1717-ben mint lakatlan falut említették. Ekkor Kövesdi Bér Ferenc főispán nyert ide telepítési jogot a vármegyétől, mely után 3 év adómentességet kapott. Ekkor Szamosújvári Rácz Jánosnak is voltak itt telkei, aki Domoszlót Csobai Zsigmondnak és nejének Hidi Erzsébet Gencsi Györgynének zálogosította el.

Az 1797-es összeíráskor Terjenyi Mihály, gróf Kemény Farkas, Bihari, Gazda, Tisza, Péchy, Kabós, Veér, Szunyogh, Szilágyi, gróf Teleki családok voltak birtokosai.

1847-ben 451 görögkatolikus, 1 református lakosa volt.

1890-ben 268 lakosából 11 magyar, 257 román, melyből 257 görögkatolikus, 6 református, 5 izraelita volt. A házak száma ekkor 54.

1910-ben 303 lakosából 14 magyar, 289 román, melyből 248 görögkatolikus, 17 izraelita volt.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 329–331. o. Online elérés