Boldog (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boldog
Szeplőtelen fogantatás r. k. templom
Szeplőtelen fogantatás r. k. templom
Boldog címere
Boldog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHatvani
Jogállás község
Polgármester Laczkó Roland[1]
Irányítószám 3016
Körzethívószám 37
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2937 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség109,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Boldog (Magyarország)
Boldog
Boldog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″
Boldog (Heves megye)
Boldog
Boldog
Pozíció Heves megye térképén
Boldog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog témájú médiaállományokat.

Boldog község Heves megye Hatvani járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Zagyva és a Galga folyók között, Hatvantól 9 kilométerre délre helyezkedik el. Az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gödöllői, majd Aszódi járásához tartozott.

Története[szerkesztés]

Több száz éve folyamatosan lakott falu. Boldog a Zagyva és a Galga folyók között, három megye (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest) találkozásánál fekszik. A település és határa régészeti leletekben gazdag. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első említése 1395-ből való.
A község folyamatosan fejlődött, 1867 után szőlőt telepítettek itt, és ekkortól vált jelentőssé a dinnyetermesztés is. Boldog Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki: ebben is bemutatták a boldogi fehérhímzést.

A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,2% cigánynak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 1,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (14,4% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tájház – 1871-ben épült, műemlék jellegű épület, a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatja be
  • Barokk stílusú templom, kertjében a Nepomuki Szent János szobor
  • Hőskert az I. és II. világháborús emlékművel
  • Temetői kápolna, falán Dr. Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Boldog települési választás eredményei, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Boldog Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kerekharaszt Hatvan Hort
Tura

Észak
Nyugat  Boldog  Kelet
Dél

Jászágó
Zsámbok Tóalmás Jászfényszaru