Mezőtárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőtárkány
Mezőtárkány vasútállomás
Mezőtárkány vasútállomás
Mezőtárkány címere
Mezőtárkány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Füzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Tóthné Szabó Anita (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3375
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 1612 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 40,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőtárkány (Magyarország)
Mezőtárkány
Mezőtárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 28′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 28′ 34″
Mezőtárkány (Heves megye)
Mezőtárkány
Mezőtárkány
Pozíció Heves megye térképén
Mezőtárkány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőtárkány témájú médiaállományokat.

Mezőtárkány község Heves megye Füzesabonyi járásában. Jellegzetes halmazfalu.

Elhelyezkedés[szerkesztés]

Mezőtárkány az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtójától mindössze 6 km-re található. A Debrecen–Füzesabony-vasútvonalnak megállója található itt.

Története[szerkesztés]

Mezőtárkány Árpád-kori település. Nevét 1279-ben terra Tharkan néven említette először oklevél.

1323-ban az egri káptalan birtoka volt, ekkor Egyházastárkány néven szerepelt. 1329-ben Egyházastárkány és Altárkány, 1358-ban Egyházastárkány és Kápolnástárkány, másként Altárkány, a káptalan birtokai voltak. 13801481 közötti oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, hol Törpeszeg, hol Mező-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordult elő.

1423-ban Mező-Tárkány néven országos vásártartásra kapott jogot a királytól, ekkorra városi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köznemesek, a Tárkányi Bodó család voltak a földesurak.

1493-ban az egri püspökség számadásai szerint Alsótárkány Borsod vármegyéhez tartozott. Az egri püspökség 1494 évi számadáskönyvei szerint szintén az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott, az 1546 évi adóösszeírás szerint pedig az egri püspökség birtoka volt, 5 portával. Eger 1552. évi ostroma során a felvonuló török hadak Mezőtárkányt is elpusztították. 1552-ben csupán 1 portát írtak itt össze, s megjegyzi az összeírás, hogy e helységtől az adó második részlete már nem volt behajtható. A 17-18. század fordulóján többször is elnéptelenedett, majd ismét betelepült: 1635-ben fél, 1647-ben 1 1/4, 1675-ben 1 1/4 portája volt ugyanekkor egy malmot is felvettek az összeírásba. 1686-ban itt 1 1/4 porát vettek fel. 1693-ban az egri káptalan birtokában találjuk.

A napóleoni háborúk idején a vármegye nemesi felkelő lovasságának egyik állomáshelye volt. A község mindvégig az egri káptalan tulajdona maradt, de a 20. században a gróf Milványi Cseszneky család is birtokot vásárolt Mezőtárkányban.

1910-ben 2980 lakosából 2977 magyar volt. Ebből 2916 római katolikus, 52 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.

A második világháborút követően került sor a település villamosítására, s a termelőszövetkezet megszervezésére.

Laskó[szerkesztés]

Mezőtárkány határában feküdt egykor Laskó (Lakso) falu is, a hasonló nevű patak partján, melyet Széchenyi Tamás vajda, később országbíró, 1350-ben Bék nemzetségbeli Szentdomonkosi Varju Miklósnak adományozott, hű szolgálataiért.

1484-ben, már csak puszta; ekkor az egri káptalan birtokában volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1773-ban épült.

Mezőtárkány római katolikus plébániája a Hevesi Főesperesség Kápolna-Füzesabonyi Kerületéhez tartozik, Füzesabonyból ellátva. A R.k. anyakönyvei 1678 és 1710 között Mezőkövesden, 1720-tól 1895-ig helyben maradtak fenn. 1895-től önálló állami anyakönyvi kerület.

Műemlék jellegű épülete a római katolikus templom és a plébániaház. Védőszentje Olajbafőtt János evangélista. A templomban lévő 1776-ban készült főoltárkép és a XVIII. század végéből származó mellékoltárkép Kracker János Lukács egri festő alkotása. Az 1776-ban készült, copf stílusú szószék Steinhauser Antal műve, a keresztelőmedencét 1815-ben Giovanni Adami és Mózer József készítette. A templom szépítésére 1996-ban is sor került: Kriston Endre kőfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsősorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartót, ambőt kapott.

A két világháború áldozatainak száma 133 fő, emléktábla őrzi nevüket.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőtárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Füzesabony Szihalom Mezőszemere Héraldique meuble compas.svg
Dormánd

Észak
Nyugat  Mezőtárkány  Kelet
Dél

Egerfarmos
Besenyőtelek Tiszanána Újlőrincfalva