Ugrás a tartalomhoz

Szilvásvárad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilvásvárad
Erdődy-Pallavicini-kastély
Erdődy-Pallavicini-kastély
Szilvásvárad címere
Szilvásvárad címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásBélapátfalvai
Jogállásközség
PolgármesterSzaniszló László (független)[1]
Irányítószám3348
Körzethívószám36
Testvér­települései
Lista
Steglitz-Zehlendorf
Népesség
Teljes népesség1379 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,82 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájÉszaki-Bükk[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″48.104000°N 20.387000°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″48.104000°N 20.387000°E
Szilvásvárad (Heves vármegye)
Szilvásvárad
Szilvásvárad
Pozíció Heves vármegye térképén
Szilvásvárad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvásvárad témájú médiaállományokat.

Szilvásvárad község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában, az Északi-Bükk területén, a tenger szintje felett mintegy 345 méter magasan található. A település Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely. A közeli Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

Fekvése, megközelítése

[szerkesztés]
Szilvásvárad és környéke

Az Füzesabony–Putnok-vasútvonal, illetve a 2506-os és a 2508-as út mentén fekvő, elismert üdülőhely, ahol egy vasúti megállóhellyel (Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely) és egy vasútállomással (Szilvásvárad vasútállomás) rendelkezik; utóbbit a 2508-asból kiágazó 25 306-os közút szolgálja ki.

Története

[szerkesztés]

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szkíták, majd a kelták.[4] 1962-ben szkíta sírokat fedeztek fel egy út építése közben. A leleteket (pl. 21 gyöngyszemből készült gyöngysor, egy bronz karperec, egy nagy lándzsahegy) Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula mentette meg.[5] A kelták nyomait a lovaspálya (Lipicai Lovasközpont) területén is felfedezték a régészek. Tálak, korsók, edények, fonóeszközök, különböző formájú köszörűkövek, őrlőkövek, egy különleges, lignitből készült karkötő és vassalak került elő.[6] Utánuk az avarok, majd szláv népek települtek be, az avarokat később a frankok igázták le.[7] Borovszky Samu (1860-1912) történész szerint szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár – ezek romjai ma is láthatók.[8] A település nevében megtalálható várad-tag a Bükk-fennsík egykori erősségeire: Gerennavárra és Éleskővárra utalhat.[9] Valószínű, hogy a „várad” (jelentése kis erősség, kis vár) kifejezés különféle formái már a 11-12. század fordulóján megjelenhettek. A „Várad” elnevezéshez nem volt szükségszerű, hogy a település közelében vár legyen. Lehoczky Alfréd történész szerint inkább a királyi várszervezet kiépítéséhez kapcsolódott, illetve a király várához való tartozást fejezte ki az elnevezés.[10]

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időből ismerjük a község nevének írott formáit az egri egyházmegye pápai tizedlajstromából, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad – Warada – Wárad formában.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palóczyak magvaszakadtával a Perényiekhez került a birtok, és ők az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették lakóit.

1666-ban a szilvási uradalom III. Keglevich Miklós báró tulajdonába került, és megszakításokkal[11][12] egészen az 1870-es évek végén zajlott csődeljárásig[13][14][15] a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

1882-től Erdődy Rudolf lett a település birtokosa,[16] majd a századfordulón a cseh származású lovag, Wessely Károly vásárolta meg a területet, ahová ipari létesítményeket telepített:

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1912-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett.[17] Ő építtette a katolikus kápolnát 1923-ban[18], és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez idő tájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

Szilvásvárad a Kalapat-hegyi kilátóból

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház. Szilvásvárad volt a házigazdája:

  • 1984-ben a fogathajtó világbajnokságnak,
  • 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és
  • 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Egri Zoltán (SZDSZ)[19]
  • 1994–1998: Egri Zoltán (független)[20]
  • 1998–2002: Egri Zoltán (független)[21]
  • 2002–2006: Antalné Filipcsényi Katalin (független)[22]
  • 2006–2010: Szaniszló László (független)[23]
  • 2010–2014: Szaniszló László (független)[24]
  • 2014–2019: Szaniszló László (független)[25]
  • 2019–2024: Szaniszló László (független)[26]
  • 2024– : Szaniszló László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[27]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 303 —    
1880 1 061 −2,05%
1890 1 085 0,22%
1900 1 079 −0,06%
1910 1 255 1,51%
1920 1 315 0,47%
1930 1 469 1,11%
1941 1 438 −0,19%
1949 1 635 1,60%
1960 1 965 1,67%
1970 1 805 −0,85%
1980 1 869 0,35%
1990 1 898 0,15%
2001 1 892 −0,03%
2011 1 685 −1,16%
2018 1 594 −0,79%

Népcsoportok

[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[28]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,5%, református 28,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,6% (32,4% nem nyilatkozott).[29]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 22,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).[30]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A klasszicista stílusú körtemplomot Hild József tervei alapján, 1837–1845 között emelték
  1. Szalajka-völgy
  2. Fátyol-vízesés
  3. Istállós-kői-barlang
  4. Cserepes-kői-sziklaodú
  5. Kalapat-hegyi kilátó
  6. Bükk-vidéki őserdő
  7. Erdei múzeum
  8. Szilvásváradi Erdei Vasút
  9. Lovas múzeum
  10. lovas stadion
  11. Orbán-ház
  12. lipicai ménes
  13. református kerektemplom
  14. Erdődy-Pallavicini-kastély
  15. Börtönmúzeum

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Regős József: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig. (Szilvásvárad, 2000) 32-33. o. 
  5. ↑ „Párducz Mihály: Szkítakori leletek Heves megyében. In: Agria. Annales Musei Agriensis vol. 7 (1969) p. 35-43”. 
  6. ↑ Regős József: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig. (Szilvásvárad, 2000) 33. o., Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei I. - Magyarország műemléki topográfiája 7. (Budapest, 1969) 47. o. 
  7. ↑ Lehoczky Alfréd: Szilvásvárad története. (Miskolc, 1997) 9. o. 
  8. ↑ Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. (Budapest-Miskolc, 1992) 50-51. o. 
  9. ↑ Faludi Sándor - Pécsi István: Szilvásvárad és környéke. (Miskolc, 1976) 52. oldal 
  10. ↑ Lehoczky Alfréd: Szilvásvárad története. Középkor. (Miskolc, 1997) 11. oldal 
  11. ↑ Gyulai Éva.szerk.: Tamás Edit: Egy borsodi nemes Rákóczi oldalán – Aszalay Ferenc (1674–1729) udvari szekretárius életútja – A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa I-II. (II. kötet), 37-38. o. (2003) 
  12. ↑ Dr. Szendrei János. Miskolcz város története és egyetemes helyiratai I. – Miskolcz város helyiratai, természeti viszonyainak leírása és őstörténelme, 132-133. o. (1886) 
  13. ↑ Csőd, Vasárnapi Ujság XXII. évfolyam 5. szám – 1875. január 31. (adt.arcanum.com)
  14. ↑ Árverés ("1879.évi február 24. napján d. e. 9 órakormint első és 1879. évi mártius hó 31. napján d. e. 9 órakor mint második határidőben"), Budapesti Közlöny 12. évfolyam 294. szám, 1878. december 19. (adt.arcanum.com)
  15. ↑ Makk eladás ("A magyar általános földhitel részvénytársulat tulajdonát képező SZILVÁS") Eger 19. évfolyam 40. szám; 1880. szeptember 30. (adt.arcanum.com)
  16. ↑ Eger 21. évfolyam 36, 39, 42. szám (adt.arcanum.com)
  17. ↑ „Földváry Miksa: Pallavicini Alfonz Károly őrgróf szilvásváradi vadászterülete. Vadászlap 1920. nov. 5. 80. o.”. 
  18. ↑ Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Az egri főegyházmegye schematizmusa 2. (Budapest, 1985) 200. oldal 
  19. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  20. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  21. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  22. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  23. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  24. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  25. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  26. ↑ Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  27. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  28. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  29. ↑ Szilvásvárad Helységnévtár
  30. ↑ Szilvásvárad Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei I. - Magyarország műemléki topográfiája 7. (Budapest, 1969)
  • Faludi Sándor - Pécsi István: Szilvásvárad és környéke. (Miskolc, 1976)
  • Földváry Miksa: Pallavicini Alfonz Károly őrgróf szilvásváradi vadászterülete. Vadászlap 1920. nov. 5. 80. o.
  • Gál Gyula: Szilvásvárad története című kézirata
  • Lehoczky Alfréd: Szilvásvárad története - Középkor. (Miskolc, 1997)
  • Nováki Gyula, Sándorfi György: A történeti Borsod Megye várai - Az őskortól a kuruc korig. (Budapest - Miskolc, 1992)
  • Párducz Mihály: Szkítakori leletek Heves megyében. In: Agria. Annales Musei Agriensis vol. 7 (1969) p. 35-43
  • Regős József: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig. (Szilvásvárad, 2000)
  • Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Az egri főegyházmegye schematizmusa 2. (Budapest, 1985)
  • Szilvásvárad weboldala

További információk

[szerkesztés]
Bükkmogyorósd Lénárddaróc Nagyvisnyó
Balaton (település)

Észak
Nyugat  Szilvásvárad  Kelet
Dél

Bükki Nemzeti Park
Bükkszentmárton, Bélapátfalva Felsőtárkány Bükki Nemzeti Park

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilvásvárad&oldid=28581845”