Gerenna-vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerenna-vár
Gerenna várrom (5845. számú műemlék).jpg
Ország Magyarország
Mai település Szilvásvárad

Elhelyezkedése
Gerenna-vár (Magyarország)
Gerenna-vár
Gerenna-vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 26″, k. h. 20° 25′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 26″, k. h. 20° 25′ 54″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerenna-vár témájú médiaállományokat.

A Gerenna-vár a Bükk-vidék egyik, 759 méter magas, csonkakúp alakú, sziklás csúcsa a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen; a hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta.

Északi oldalában a műút alatt (Szilvásváradról a második parkolónál) kilátót építettek ki a Leány-völgy fölé. Turista emlékhely.

Növényzete[szerkesztés]

A Leány-völgyben (520–850 m. tszf.) mészkövön növő szurdokerdő (Phyllitidi-Aceretum) fejlődött ki.

A hegy helyenként igen meredek (45–55º), ÉK-nek néző oldalán, sziklafalain a perm, illetve triász korú mészköveken, ahol a termőréteg többnyire csak 5–10 cm vastag, a sötét mészhumuszon, illetve rendzinán hársas-berkenyés reliktum erdő (Tilio-Sorbetum) nő. Ebben megjelenik a hegyi juhar és a magas kőris; szálanként elegyedik közé a hegyi szil, a korai juhar és a nagylevelű hárs. Törmelékes lejtőin gyakoriak a jégkorszaki reliktumnak tekintett alhavasi növények, mint például:

Gerennavár[szerkesztés]

A kis területű várhelyet a meredek keleti oldal kivételével 3–4 m széles és mintegy 2 m mély, törmelékkel feltöltött árok övezi. Bejárata feltehetőleg a legkönnyebben megközelíthető, nyugati oldalon volt, ahol a várárkon fahíd vezethetett a felvonóhidas kapuhoz.

Története[szerkesztés]

Az egykori, gyűrű alakú földvárat a környéken lakó szlávok építették még a honfoglalás előtt. Ezután a 14–15. században használták (alaprajza és jellege alapján valószínű, hogy a szomszédos Éleskő váránál később építették). Középkori funkciójáról csak bizonytalan, többé-kevésbé hagyomány jellegű információk maradtak fenn: állítólag Nagy Lajos vadászkastélya volt, majd Mátyás király is használta.

Nem tudjuk, hogyan pusztult el (feltételezik, hogy Éleskőhöz hasonlóan); ma már alapfalai is alig láthatók.

Megközelítése[szerkesztés]

Szilvásváradról a Tótfalusi-völgyön a sárga, majd sárga L jelzésen, illetve a bércen vezető sárga + és sárga L jelzésen. Gépkocsival az Olasz-kapuhoz vezető úton a harmadik parkolóig, innen a sárga L jelzésen 10 perc.

Források[szerkesztés]