Sajóecseg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sajóecseg
Sajóecsegi református templom.jpg
Sajóecseg címere
Sajóecseg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Inklovics László[1]
Irányítószám 3793
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 1040 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség130,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,94 km²
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajóecseg (Magyarország)
Sajóecseg
Sajóecseg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 31″, k. h. 20° 46′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 31″, k. h. 20° 46′ 29″
Sajóecseg (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajóecseg
Sajóecseg
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajóecseg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóecseg témájú médiaállományokat.

Sajóecseg község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Sajó-völgyben, a Sajó és a Bódva folyók találkozásánál fekszik, Miskolctól körülbelül 10 km közúti távolságra, a Bükk-vidéken. A Sajó folyó több ágra bomlik Sajóecseg területén. A 26. főúttal, Boldvával és Sajókeresztúrral vannak közvetlen összekötő útjai. A Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalból (92) itt ágazik ki a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal (94). Boldva község irányába közúti és vasúti Sajó-híd biztosítja a település összeköttetését, amelynek vasútállomása (állomásfőnökség) is van. A települést délről a - sajóbábonyi egykori Észak-Magyarországi Vegyiművek közeléből érkező - Bábony-patak határolja, amely nyugati irányból ugyancsak a falu területén ömlik a Sajóba. A Bábony-patak időnként rendkívül szennyezett vizű. Legközelebbi települések: Sajószentpéter (7 km), Sajóbábony (3 km), Sajókeresztúr (4 km); a Sajó túlpartján Boldva (3 km) és Sajósenye (7 km).

Története[szerkesztés]

A község története levéltári források alapján az Árpád-kor legelejére nyúlik vissza. Az Ecseg névalak először 1248-ban (Echeg… prope Sayouvyze), illetve 1326-ban bukkan fel egyes forrásokban. A település sokáig az Ákos nemzetség, illetve a Miskolc nemzetség birtoka volt, és a diósgyőri uradalomhoz tartozott. A Miskolc nemzetség itt lakó tagjai a faluról Ecseginek kezdték magukat nevezni.

A 14. századtól már jelentős településnek számít, egyháza 6-7 garas pápai adót fizetett. A 16. században a birtokosai között a Bellényi és Bekény család nevét találjuk. 1582-ben a király (Rudolf német-római császár és cseh király) a birtokosa Ecsegnek. Bocskai István 1606-ban Beke János, Dobroviczki János és Miskolci Nagy Máté hívenek adományozta a települést. 1625-ben Szatmári Király Miklós, majd néhány évvel később I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a birtokosa. Ő többször időzött itteni birtokán, és az egyik győztes hadjáratából hazafelé tartva 1645. szeptember.17-én itt tartott hálaadó istentiszteletet.[4]

Az említett vasútvonalak kiépítése után a falu közlekedési jelentősége tovább nőtt. A 20. században vízmű létesült Sajóecseg területén. Az egykor hagyományosan a Sajó-partra települt ófalu délnyugati irányban terjeszkedni kezdett, ekkor jött létre a ma is jellemző kettős településszerkezete. Az 1990-es évek óta - leginkább Miskolcról - jelentős számban költöznek lakosok a dinamikusan fejlődő községbe. A község jelenleg déli irányban, Sajókeresztúr felé épül ki tovább (Patak utca).

2001-ben a település népességének 55,0%-a református, 31,0%-a római katolikus, 5,4%-a görögkatolikus, 0,4%-a evangélikus volt.

Mai nevén először 1882-ben említik írott források. A községet a Nógrád megyei Ecsegtől a Sajó előtag különbözeti meg. Az Ecseg név egyébként egy magyar személynévből ered, amely az ecs / öcs ('fiatalabb fivér') tőből származik.[5]

Címerleírás[szerkesztés]

Álló, csücsköstalpú, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében félig jobbra forduló, vörösbe öltözött, arany csizmás, ezüst kardos vitéz jobbjával három vörös pólyával díszített, ezüst színű zászlót tart. A pajzson szembe néző, zárt (csőrös) katonai sisak, rajta háromlombú arany korona, amelyből hat ezüst rózsaszál emelkedik ki. A foszlányok: jobbról kék ezüst, balról vörös-arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg SAJÓECSEG felirattal.

Sajóecseg (Ecseg) környéke a 19. század második felében (III. katonai felmérés)

A címer Sajóecseg község régi pecsétjének az ábráján alapul és a múlt vállalását fejezi ki. A települést az elmúlt századokban sok kisnemes lakta: címere erre a tényre utal azáltal, hogy olyan, mint a régi korok nemesi címerei.

Nevezetességei[szerkesztés]

Sajóecseg jelentősebb látnivalói közé tartozik a református templom, a katolikus templom, a hősi emlékmű, és a természeti szépségekben gazdag Sajó-part. A településen kereskedelmi szálláshelyek is találhatók, és több ipari, illetve szolgáltató cégnek is itt van a telephelye. A virágkertészetéről is ismert volt a község, amire a település címerében látható virágok is utalnak.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Sajóecseg Önkormányzatának honlapja
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 554. o. ISBN 963-05-1490-7
  6. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információk[szerkesztés]