Cigánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cigánd
Balra a Cigándi református templom, jobbra fent az első világháborús emlékmű, alatta pedig a Bodrogközi Múzeumporta tájháza látható.
Balra a Cigándi református templom, jobbra fent az első világháborús emlékmű, alatta pedig a Bodrogközi Múzeumporta tájháza látható.
Cigánd címere
Cigánd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Cigándi
Jogállás város
Polgármester Oláh Krisztián (Fidesz-KDNP)
Irányítószám 3973
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 3044 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 53,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 56,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cigánd (Magyarország)
Cigánd
Cigánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 47″, k. h. 21° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 47″, k. h. 21° 53′ 30″
Cigánd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Cigánd
Cigánd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Cigánd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigánd témájú médiaállományokat.

Cigánd város az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben, a magyarországi Bodrogköz egyetlen városa és egyben legnagyobb települése. Lendületes fejlődése az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd megépítésével kezdődött, amelynek köszönhetően megnyílt az út Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, elsősorban a 17 km-re lévő Kisvárda irányába.[2] Cigánd 2004 óta rendelkezik városi ranggal. A bodrogközi térség ellátásában kiemelt jelentőségű kisváros, gazdag hagyományokkal és küzdelmes történeti múlttal rendelkezik, amely 2012-ig a Bodrogközi kistérség, 2013-tól a Cigándi járás székhelye.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének eredete máig vitatott. A név hallatán sokan azt gondolják, hogy cigányok lakta település, és nevét is ezekre vezetik vissza. Így volt ez még a 19. század közepén is annak ellenére, hogy első okleveles említésekor a cigány törzseknek még hírük-hamvuk sem volt hazánkban, de még Európában sem. A feljegyzések a cigányok megjelenését először 1416-ban említik, és nem cigányoknak, hanem „Egyiptomból érkezett menekülteknek” nevezték őket. A nyelvészek véleménye szerint Cigánd helység neve, illetve annak régi magyar Szigan (Zygan, Chygan, Scygan, Czygan)[4] formája olyan személynévből keletkezett, melynek egy ótörök szó lehetett a forrása.[5] Van olyan feltételezés, mely szerint a zug szóból, de néhány helybeli szerint a szigony szóból származik a település neve.[6]

Azonban a cigándiak számára a legelfogadhatóbb magyarázat az Anonymus feljegyzéseiből levezethető névmagyarázat, amelynek alapja a következő: „Az Úr megtestesülésének 937. esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, mely a Tisza és a Bodrog közé esik, Ugocsáig minden lakójával együtt elfoglalta. Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és az övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, ezért a földet kimondhatatlanul megszerették.” Tehát letelepedtek itt és a földet törzsek szerint felosztották. Életmódjuk az maradt, amit megszoktak: a mozgó legeltetés és a téli szállások nyújtotta állandóság, melyek a későbbi falvak magjai lettek. A szállásokat családokról, illetve foglalkozásokról nevezték el. Cigánd esetében tehát egy feltehetően Árpád-kori török-magyar személynévről van szó, s a város neve innen eredeztethető.[7]

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Jellegzetes Tisza-parti táj (2013). Cigánd életét évszázadokon át a Tisza folyóhoz való viszony határozta meg.

A Bodrogköz délnyugati részén fekvő település, Sátoraljaújhelytől 35, Sárospataktól 30 km-re, a Tisza jobb partján fekszik. Szomszédos települései: nyugatról Tiszacsermely, északnyugatról Karcsa, északról Pácin és Nagyrozvágy, északkeletről Ricse, délnyugatról Tiszatelek, délről Dombrád, délkeletről Tiszakanyár.

Éghajlata[szerkesztés]

Cigánd a Bodrogköz mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű körzetéhez tartozik. Nyara mérsékelten meleg, északkelet felé haladva egyre hűvösebbé válik. Júliusi középhőmérséklete 19,5 – 21 °C, januári középhőmérséklete –3.5 °C. Tele zord, a téli napok száma magas (35-40), a tavaszodás későn indul meg. Uralkodó az északkeleti szélirány. Évi csapadékösszege 600–650 mm. Legcsapadékosabb hónapja június (65–75 mm), a legszárazabb a január (18–35 mm). Igen jellemző a területre a tavasz eleji szárazság (márciusban az ország egyik legszárazabb területe). A hótakarós napok száma (29-35) és a hó vastagság egyaránt alacsonynak mondható. Az átlagos évi vízhiány 75–100 mm közötti.[8]

Természeti környezete[szerkesztés]

Cigánd domborzati felszíne – a Bodrogköz középső részétől eltérően itt – a Tisza mentén kevésbé változatos. A bodrogközi kistáj részét képező terület jellemző erdőtársulásai, a tölgy, kőris, szilfa ligeterdők, a kőrises égerláp, éger, és a gyertyános–tölgyesek. A környező településekhez hasonlóan, Cigándon is a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek vannak túlsúlyban, amelyek a terület 54%-át foglalják el. A rét-legelő gazdálkodás közel 13%-on folyik és összesen 1%-nyi területen pedig kert, gyümölcs és szőlő gazdálkodás. A vizenyős terület aránya a nádasokkal együtt csupán 1%, magas a vízfolyások aránya, és van egy víztározó is a településen. A nagyarányú mezőgazdasági hasznosítás következtében, a természetes növényzet már csak nagyon kis mozaikokban, természeti területeken található meg. Ezek jellemzően erdők, gyepek és vizes élőhelyek. A fennmaradt erdők sokkal inkább faültetvények, mintsem természetes erdők. A Tisza árvízvédelmi töltésein kívüli terület nagy része magas talajvizű, alacsonyártéri síkság.[9]

Története[szerkesztés]

Cigánd jelentősebb történeti eseményeinek időrendi táblázata 1289-től napjainkig
Év Esemény
1289 Cigánd első okleveles említése, Zygand néven.
1347 Egy birtokper kettészakítja a települést, így jött létre Kiscigánd és Nagycigánd.
1413 Az oklevelek Egyházas Czigánd néven emlegetik, mely azt bizonyítja, hogy Cigánd templommal rendelkező egyházas hely volt.
1629 Írásos emlékek vannak ebből az évből arra vonatkozóan, hogy a település lakossága felvette a református hitet.
1781 A település lakossága először intézi kérelmét Zemplén vármegyéhez, hogy a Tisza szabályozását minél előbb kezdjék meg.
1793 Nagycigándon elkezdték kibővíteni a régi gótikus eredetű templomot. 1836-ban építettek hozzá egy 32 méter magas harangtornyot. A Cigándi Református Egyházközség temploma ekkor nyerte el mai alakját.
1831 Kolera járvány pusztított Kis- és Nagycigándon.
1857 Hosszas huzavona után, megkezdték a tiszai árvízvédelmi töltések építését egészen Tokajig.
1865 Árvíz okoz nagy károkat a két községben.
1873 Kis- és Nagycigánd a királyhelmeci járáshoz tartozik.
1913 A Bodrogközi Gazdasági Vasút Nagycigánd-Királyhelmec szakaszának átadása.
1920 Faszerkezetű pontonhíd létesül Cigánd és Dombrád között a Tiszán.
1923 Kiscigánd és Nagycigánd Cigánd néven hivatalosan is egyesül.
1938 Az I. világháborús emlékoszlop felavatása, amely Cigánd első emlékműve.
1944 Novemberben a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a tiszai pontonhidat. Cigánd számára ezzel ért véget a II. világháború.
1950 A települést az 1950-es járásrendezés során a ricsei járáshoz csatolták.
1956 Cigánd a sátoraljaújhelyi járáshoz tartozik - a járások 1983-as megszűnéséig.
1976 December 31-én végleg megszűnik a keskeny nyomtávú kisvasút.
1992 Szabad György felavatja a közadakozásból épült II. világháborús emlékművet, Szöllőssy Enikő és Pál András alkotását.
1994 November 19-én Cigánd és Tiszakanyár között átadják a II. Rákóczi Ferenc Tisza-hidat. Ezzel egyidejűleg megszüntetik a Cigánd és Dombrád között üzemelt pontonhidat, amelyet a lónyai révátkelő helyére telepítenek.
1998 A cigándi Általános Iskola felveszi Kántor Mihály nevét.
2000 Augusztus 19-én a millenniumi ünnepségek keretében átadják a település néprajzi múzeumát, a Cigándi Falumúzeumot.
2004 Július 1-jei hatállyal, a köztársaság elnökének határozata alapján Cigánd városi rangot kapott.
2007 Magyaró település, "a testvéri szeretet jeléül" székelykaput állított Cigándon. A kapu faragói: Kilyén Domokos és Kilyén Levente.
2008 A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében, a település határában közel 25 négyzetkilométeren, 94 millió köbméter víz befogadására képes árapasztó tározó létesült, amely 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. Ez év június 17-én adták át a cigándi Szabadidő Központot.
2012 Megkezdi működését a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ. Ünnepélyesen felavatják Kántor Mihály bronz szobrát, Czigándi Varga Sándor alkotását. Ipari Terület kiépítése kezdődik Cigándon.
2013 Cigánd járási központ lesz.
2015 A „Múzeumok Párbeszéde” című szlovák-magyar határon átnyúló projekt keretében átadják a Bodrogközi Múzeumportát.
Magyarország második katonai felmérése (1806 – 1869) során készített térkép Czigánd környékéről

A területen már a honfoglalás korában megjelentek a magyarok, de már előtte is lakott lehetett, mivel határában az ásatások során szláv és avar törzsek leletei kerültek elő. A település első okleveles említése, egy 1289-ben történt adományozó levélben található. Az egységesen Zygand birtokként említett települést, 1347-ben egy hosszú ideig elhúzódó birtokper kettészakította. A fele-fele arányban megosztott birtokot, már ekkor kétféleképpen nevezték. A Tiszához közelebb eső rész lett Nagy Czigánd, a birtok másik fele pedig Kis Czigánd.[10] Az elszigetelve fekvő két település életét, évszázadokon át a Tisza folyóhoz való viszony határozta meg, amely egy sajátosan zárt világot alkotott és egészen a 19. század közepéig átjárhatatlan ingoványok és mocsarak vették körül. Mivel termőföld nem volt, a férfiak számára a megélhetést a csíkászat és a vadászat, míg nők számára a harmatkása-, a sulyomszedés és a gyékényszövés jelentette. A Tisza szabályozásáig igen nyomorúságos volt az itt élők helyzete.[11]

A folyó szabályozása után a település jelentős termőföldre tett szert és ettől fogva jelentőssé vált a burgonyatermesztés. 1913 -ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig meghosszabbítottak.[12] 1923-ban Kis- és Nagyczigánd egyesült.[13] Ebben az időben a falu, már a Bodrogköz magyar oldalán maradt részének legnagyobb települése volt.

Az 1950-es években bevezették a villanyt, 1953–ban sor került az az első telefonvonalak bekötésére, majd 1972-ben a vezetékes ivóvízhálózatot is kiépítették. 1964 és 1968 között gimnázium is működött a településen. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció következményeként, 1976. december 31-vel a kisvasút végleg megszűnt Cigándon.[14]

A rendszerváltás után a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatában, a gazdálkodási formák összetétele Cigándon is jelentősen megváltozott és a termelőszövetkezetek felszámolása után új vállalkozási formák jelentek meg. A térség foglalkoztatási helyzete az 1990-es évek eleje óta rendkívül kedvezőtlen lett. A nagyon alacsony gazdasági aktivitási ráta mellett, nagyon magas volt a munkanélküliség. Az 1994-ben átadott cigándi Tisza-híd várostörténeti jelentőségű építmény, melynek köszönhetően megnyílt az út Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, elsősorban a 17 km-re lévő Kisvárda irányába, jelentősen csökkentve a település elszigeteltségét.[15]

A köztársaság elnökének határozata alapján, 2004. július 1-jei hatállyal Cigánd városi rangot kapott.[16] Még ebben az évben az egyik legfiatalabb területi egység, a Bodrogközi kistérség központja lett, majd a 2013. január 1-től Magyarországon újból bevezetett járási rendszerrel, a Cigándi járás székhelye lett.[17]

A város az ország egyik leghátrányosabb helyzetében lévő térségének járási székhelyű települése és mint a megye más településein, így Cigándon is hatalmas probléma a munkanélküliség. Ezen problémát, az önkormányzat már több éve a közfoglalkoztatási programok adta lehetőségeket kihasználásával igyekszik orvosolni és ezzel a térség legnagyobb foglalkoztatójává vált. Az állami fejlesztéspolitika a térség központjának fejlesztésével próbálja mérsékelni a Bodrogköz leszakadását. Cigánd részben ennek köszönhetően a 2000-es évek második felétől egy rendkívül dinamikusan fejlődő várossá változott.[15]

Demográfia[szerkesztés]

A népesség változása[szerkesztés]

Cigánd népessége a 18. század közepén még kevesebb, mint 1000 fő volt. Az ezt követő 150 év alatt viszont megháromszorozódott a falu lakossága, majd a 19. század végén ismét csökkenésnek indult. A 20. század első felében 50 év alatt 3000 fővel nőtt a település lélekszáma és 1960-ban több mint 5200 fő élt Cigándon. Az 1960-as évektől jelentős mértékben, mintegy kétezer fővel csökkent az 1990-es évek elejére. A város népességszámának csökkenését a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt előidézte. 1990 és 2011 között a népességcsökkenés folytatódott, így a város állandó népessége 14%-kal csökkent. Jelenlegi lakónépessége alig több mint 3000 fő.[8][18]

A következő diagram Cigánd népességének alakulását mutatja be, 1784-től napjainkig.[19][18][20]

Aa 60 év fölötti korosztály (17%) és a 14 év alatti korosztály (23%) aránya szerint, a település öregedési indexe 0,73 vagyis Cigánd kevésbé számít elöregedő településnek, bár az idősebb korosztály aránya évről évre egyre magasabb.[8]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[21]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Cigándon a református felekezet a meghatározó. A népesség 60%-a református, 8%-a római katolikus, 3% pedig görög katolikus vallású.[8]

Közigazgatás[szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1923 óta
Rangja
1923 - 1950 nagyközség
1950–1969 önálló tanácsú község
1969–1970 közös tanácsú község
1971–1990 nagyközségi közös tanács
1990 - 2004 nagyközségi önkormányzat
2004 óta város
Egyéb központi szerepköre
2004 - 2012 a bodrogközi kistérség központja
2013 óta a cigándi járás székhelye

A város jelképei[szerkesztés]

Kis Czigánd körpecsétje 1787-ből
Nagy Czigánd körpecsétje 1787-ből
  • Címere - Álló, háromszögletű, ezüsttel és kékkel hasított, az alapjában hullámvonallal vágott katonai pajzs, amelynek (heraldikailag) jobb oldali, ezüstmezejében egy kékbe öltöztetett, botot és pipát tartó, a hátán fejszét viselő férfialak lebeg kissé balra fordulva, a (heraldikailag) bal oldali, kék mezejében pedig egymást keresztező ezüst vasvilla, gereblye és kasza. A pajzson bíborral bélelt, nyitott (rostélyos) katonai sisak, rajta háromlevelű aranykorona, amelyből jobbra forduló, növekvő aranyszarvas emelkedik ki. A foszlányok színe mindkét oldalon vörös és arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg CIGÁND felirattal.[22]

A címerpajzs a régi Nagycigánd és Kiscigánd községeknek a pecsétábrán megőrzött jelképeit tartalmazza, amelynek a pajzson való elhelyezkedése a két község egyesítésére utal. A pajzs talpát vágó hullámvonal a Tisza folyót jelképezi. Az oromdíszként szereplő szarvas egyaránt utal a táj természeti adottságaira, valamint a községek életében nagy szerepet játszó birtokos Sennyey és Vay családokra.[23]

  • Zászlaja - Cigánd város zászlaja 1:2 méretarányú, téglalap alakú, fehér színű, melynek közepén a település címere helyezkedik el.

Politika[szerkesztés]

A település vezetői[szerkesztés]

  • Polgármester: Oláh Krisztián
  • Alpolgármester: Ablonczy Dániel
  • Jegyző: dr. Szepesy Márk

A képviselő-testület összetétele[szerkesztés]

A település jogállása: város. 2014-ben hét tagú képviselő-testületet választottak, hat főt egyéni listán, a hetedik pedig a város lakói által közvetlenül megválasztott polgármester, aki a közgyűlés elnöke is.[24]

Polgármesterek (1990 óta)[szerkesztés]

A Cigándi Városháza díszes főkapuja (2000).
Név Hivatali idő Párttagság
Németh Károly 19901994
19941998
19982002
20022006
20062010
független [25]
Oláh Krisztián 20102014 független [26]
Oláh Krisztián 2014 FIDESZ FideszKDNP [27]

Településrészei[szerkesztés]

Cigánd Város Önkormányzata 2015-ben 5 belterületi városrészt jelölt ki. A külterületi részen pedig 4 városrész található. [9]

Cigánd településrészei
Belterület – lakossága összesen: 2939 fő (2011)
Városközpont lakossága: 807 fő
Újfalu lakossága: 293 fő
Pap-tag lakossága: 648 fő
Gődény lakossága: 1 126 fő
Ipari területek lakossága: 65 fő
Külterület – lakossága összesen: 24 fő (2011)
Bélatanya lakossága: 16 fő
Kiscigándi gátőrház lakossága: 4 fő
Médiumtanya lakossága: 4 fő
Nagyhomok lakossága: 0 fő

Gazdaság[szerkesztés]

Cigánd foglalkoztatási helyzete az 1990-es évek eleje óta rendkívül kedvezőtlen. Nagyon alacsony a gazdasági aktivitási ráta és nagyon magas a munkanélküliség. A termelőszövetkezetek megszűnésével szinte eltűntek a munkahelyek, a gazdasági és foglalkoztatási kapacitások nem épültek újjá. A rendszerváltás után Cigánd egyik legnagyobb problémája a magas munkanélküliség, amely sajnos egészségtelen foglalkoztatási felépítéssel is párosul, hiszen a legnagyobb munkaadó az Önkormányzat. Ennek ellenére Cigánd - mint a térség egyetlen városa - gazdaságilag és társadalmilag dinamizálható központi helyet foglal el a Bodrogközben, de gazdasági jelentősége csak erre a térségre korlátozódik.[28]

Infrastruktúra[szerkesztés]

  • Csapadékvíz elvezetés - Teljes körű belterületi vízrendezés van a városban, melynek kiépítése 2005-ben kezdődött.
  • Szennyvízkezelés - A településen a szennyvízcsatorna hálózatot 2006-ban kezdték kiépíteni. Részben nyomott rendszerű illetve részben gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózat épült.A közcsatornába bekapcsolt lakások száma 550 db a 2008-as adatok szerint, vagyis a lakásállomány 47%. A szennyvízcsatorna hálózat hossza 30 km.[9]
  • Hulladékgazdálkodás - Cigánd Város Önkormányzata rendeletének megfelelően, hulladékkezelési közszolgáltatás keretében látja el a szilárdhulladék gyűjtését és elszállítását. A hulladékgazdálkodást Cigándon az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. végzi. Kommunális hulladékszállítási tevékenységen túl szelektív hulladékgyűjtési rendszert üzemeltet. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 1150 db, a lakásállomány 98%-a.[2]
  • Ivóvízellátás - A közüzemi ivóvízhálózat 26,3 km-es hálózata a 2003-as fejlesztésnek köszönhetően 35,5 km-re bővült. Az ivóvízrendszert 1170 lakásból 1028 használja, vagyis a lakásállomány 87%-a (2008) van beiktatva.
  • Villamos energia ellátás - Az ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatása szerint a települést 23 db 20/0,4 kV-os transzformátor látja el villamos energiával. A villamos hálózatok főleg légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet folyamatosan légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A településen beton- és faoszlopokon elhelyezett LED-es út- és közvilágítás található. A villamosenergia-fogyasztók száma 775 db.
  • Gázellátás - A településen középnyomású gázhálózat működik, a fejlesztésekkel járó gázigény növekedés a meglévő rendszerről szükség szerinti hálózatbővítésekkel megoldható. Az ibrányi gázátadó állomásról érkezik a nagy-középnyomású gázvezeték a város nyugati határában lévő gázfogadó állomásra.732 db gázfogyasztó van a településen. 2012-ben Cigándon az összes gázcsőhálózat hossza:50 km.
  • Kommunikáció - Jól kiépített légkábeles telefonhálózat található a településen, melyet a Magyar Telekom folyamatosan bővít, korszerűsít. A településen a T-mobile elérhető, de a Telenor és a Vodafone tornyokat is működtet a településen, ADSL internetes hozzáférés is van. A település teljes területén kábeltelevíziós hálózat van kiépítve.[9]
  • Közlekedés - Cigánd nem tölt be a közlekedési hálózatban regionális vagy megyei szerepkört, amely abból adódóik, hogy a települést nem érintik jelentősebb közlekedési folyosók. A nemzetközi jelentőségű közlekedési útvonalak elkerülik a várost és a térséget egyaránt. 1994-ben megépült a II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd Cigánd és Tiszakanyár között, amely új lehetőséget nyitott a Bodrogköz és a Nyírség összeköttetésére. Ezzel a két tájegység között, közvetlen közlekedési kapcsolat jött létre. A Tisza-híd felépülésével a Bodrogköz elszigeteltsége nagymértékben csökkent.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közszolgáltatás[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A Kántor Mihály Ált. Iskola alsó tagozatos épülete (2012).
  • Kántor Mihály Általános Iskola - Igazgató: Némethné Szendrei Csilla (2013 óta) Cigándon az általános iskola 2013. évtől állami fenntartásba került, az önkormányzat az üzemeltetéséért felelős. A Kántor Mihály Általános Iskola – 2013. évi adatok szerint - 21 tantermében 385 tanuló tanult. Bár a tanulók száma kismértékben csökkent az elmúlt években – az iskoláskorú gyermekek számának csökkenése miatt -, ezzel szemben egyre nagyobb igény mutatkozik a környező települések részéről az intézmény iránt, ugyanis várhatón több bodrogközi településen megszűnhet a jövőben az általános iskolai oktatás, amely tovább növeli az iskola iránti keresletet.[9]
  • Cigándi Tündérkert Óvoda „Néphagyományőrző Mester Óvoda” (2009) - Intézményvezető: Terjék Károlyné Szűcs Erika [29] (2017 óta) A városban egy óvodai nevelést biztosító intézmény működik, 6 csoporttal. A rendelkezésre álló férőhelyek száma 150 fő.
  • Bodrogköz Kincsei Bölcsőde A gyermekek napközbeni ellátását a 2013 óta bölcsőde biztosítja a városban. Az egész járás területén csak Cigándon található bölcsődei ellátás. Jelenleg 24 férőhellyel.[9]

Egészségügyi ellátás[szerkesztés]

A Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet épülete. A kép előterében Varga András "Életfa" című alkotása (2015).

A település lakosságának egészségügyi ellátását a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ biztosítja. Az egészségcentrum 2012-ben kezdte meg működését, amely a helyi lakosság részére, illetve térségi szinten is biztosítja a szakrendeléseket. A központ több mint 900 millió forintos európai uniós támogatásból valósult meg, amely az elmúlt évek legnagyobb humán fejlesztése volt a városnak. Az intézményben a következő szakrendelések vehetők igénybe: Belgyógyászat, Bőrgyógyászat, Fizioterápia, Fül-orr-gégészet, Gyermekgyógyászat, Gyógymasszázs, Gyógytorna, Ideggyógyászat, Kardiológia, Laboratórium, Nőgyógyászat, Ortopédia, Pszichiátria, Reumatológia, Röntgen, Sebészet, Szemészet, Tüdőgyógyászat, Ultrahang, Urológia. A létesítményben nappali kórház is működik, ahol elsősorban infúziós kezeléseket és gyógyszerszint beállításokat végeznek. A szakrendelők mellett az egészségügyi központon belül, összevontan biztosítottak az alapellátások is: a háziorvosi és a fogászati alapellátás valamint a védőnői és az alapellátásokhoz kapcsolódó ügyelet. Az épületben gyógyszertár is helyet kapott.[9]

Szociális ellátás[szerkesztés]

A településen a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában Szociális Szolgáltató Központ is működik (Fő utca 90.). Az intézmény támogató szolgálatot, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, családsegítést és gyermekjóléti szolgálatot biztosít a rászorulóknak.[9]

Kultúra[szerkesztés]

Néptánc[szerkesztés]

Az 1930-as években a Gyöngyösbokréta mozgalom elindulásával vált világhírűvé a cigándi keménycsárdás. Kántor Mihály néprajzkutató munkássága mellett kiemelkedő volt a cigándi Magyar Búzavirág nevű együttes megalapítása 1933-ban. Egy évvel később a csoport csatlakozott az Országos Magyar Bokréta Szövetséghez. A fiatalok felkeresték az öregeket, akik a táncpróbákon mutatták be nekik a régi táncokat. Ezzel tartották életben a helyi tánckultúrát. Cigánd legismertebb tánca a legnagyobb tánckészséget megkövetelő „cigándi keménycsárdás”. „Igazi magyar tánc…rapszódia ütemekben és mozdulatokban…tizenhat egymástól elkülöníthető részből áll…” (Kántor Mihály). Nagyon nagy ügyességet kíván, sokáig a táncosok csak az ólakban, csűrökben próbálgatták, nehogy valaki meglássa bizonytalan lépéseiket. A cigándi Bokrétát, és a háború előtti szervezeteket 1948-ban betiltották, de ezt megelőzően 1947-ben a Keménycsárdás nevet viselő tánccsoport alakult meg. Működése során a táncosok külföldi fellépéseken is részt vettek.

1963-ban Ureczky Csaba megalapította a Zemplén Gyermek és Ifjúsági Tánccsoportot. Az ő munkásságát 1965-től Nagy István folytatta, aki intézményesítette Cigándon a néptánc tanítását gyermekek részére. Munkássága alatt szinte minden kontinensre eljutott a cigándi tánc és a cigándi ének. A hosszú évtizedek alatt sok jó táncos került ki az együttesből. Közülük is kiemelkedik Román Sándor neve, aki táncosként szinte minden hivatásos néptáncegyüttesnek tagja volt, az ország legnevesebb mestereinek keze alatt dolgozott, majd egy amerikai tanulmányútról visszatérve 1999-ben megalapította az ExperiDance Tánctársulatot, mely a magyar autentikus néptáncot ötvözi a 20. századi táncstílusokkal.[30] 2007. őszén, táncos múlttal rendelkező cigándi fiatalokból alakult meg a Sarkantyús Néptáncegyüttes, Lőrincz László vezetésével.[31]

Helyi gasztronómiai értékek[szerkesztés]

  • Cigándi apróbéles - a múltban lakodalmi sütemény volt, jelenleg napi szinten készítik édes süteménynek. Cigánd vendégváró bélese, amelyet frissen készítenek és azonnal tálalnak. A termék rendelkezik a Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegy használati jogosultsággal.
A városi Szabadidő Központ (2015).
  • Cigándi kásáskáposzta - a termék rendelkezik a Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegy használati jogosultsággal [32]

Kulturális intézményei[szerkesztés]

  • Cigánd Városi Művelődési Központ (2000)
  • Cigándi Városi Szabadidő Központ (Sportcsarnok) (2008)

Kulturális rendezvényei[szerkesztés]

  • Városnap (2004 óta minden év augusztusában)
  • Bélesfesztivál (2005 óta minden év szeptemberében)
  • Tiszai PET Kupa (2013 óta minden év nyarán)

Sport[szerkesztés]

A városban 1998 óta több sikert elért sportklub működik Cigánd SE néven. Cigánd labdarúgócsapata eddigi történetének legnagyobb sikerét, 2008. június 4-én Debrecenben érte el, megnyerte a Sport TV kupát. (Edző: Nagy Gábor). A válogatott jelenleg az NB III Keleti csoportjában játszik.[33] 2016. május 14-én a csapat feljutott az NB II 2016 / 2017-es idényére (Szakmai igazgató: Szénay Péter).[34][35]

Helyi média[szerkesztés]

  • Televízió - Városi Televízió Cigánd (VTC)
  • Újság - Cigándi Hírmondó (1996 – 2009), Cigándi Új Hírmondó (2010 –től negyedévente)

Hírportálok[szerkesztés]

Cigándról készült filmek[szerkesztés]

  • Cigánd – Egy falu az (ezred)végen I-II.' - magyar dokumentumfilm (2000)[36]

Látnivalók[szerkesztés]

Az első világháborús hősi emlékmű (1938), amelyet 2014-ben felújítottak
A második világháborús emlékmű Cigándon (1992)

Műemlékek[szerkesztés]

  • Református templom (műemléki védelem alatt álló épület)
  • A cigándi bíró háza (műemléki védelem alatt álló épület)

Múzeumok[szerkesztés]

Emlékművek[szerkesztés]

Köztéri alkotások[szerkesztés]

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

A város díjazottjai[szerkesztés]

  • Cigánd díszpolgárai: Román Sándor - koreográfus (2010), Dr Ablonczy Pál - orvos (2012) /posztumusz/;
  • Kántor Mihály díj (alapítva 1993-ban): Kántor Miklós (Kántor Mihály fia - 1994); Téglás Dezső - iskolaigazgató (1995); Patkó Csaba - népművelő (1996); Németh Károly polgármester (1997); Géresi Bertalan - pedagógus (posztumusz - 1998); Az óvoda nevelőtestülete (1998); Szűcs Lajos - református lelkész (2000); Román Sándor - koreográfus (2001); Völgyi Antal - nyugalmazott tanár (2014); „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány (2017); Csárdás Citerazenekar és Hagyományőrző Énekkar (2017); Sarkantyús Néptáncegyüttes (2017);
  • Cigándért díj (alapítva 2004-ben): Vargáné Dócs Valéria (2013); Némethy Viktória (2013); Pájer Ferenc (2013); id. Varga András - szobrász (2014) /posztumusz/; Gál Béla - jegyző (2017);

A településről eddig megjelent művek[szerkesztés]

  • Kántor Mihály: Az ezeréves cigándi malom (1927)
  • Kántor Mihály: Cigándi cigányok gyékénymunkája (1929)
  • Kántor Mihály: Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek (1961), újra kiadva 2002-ben
  • Hajdú Imre: Cigánd története 1289-1972 (1997)
  • Nagy István: Cigánd öröksége (2004)
  • Németh Károlyné-Téglás Dezsőné: A cigándi bokréta legzsengébb ága (2005)
  • Nagy István: Gyermektáncközelben (2006)
  • Kútvölgyi Mihály - Viga Gyula: Kincses Bodrogköz (2010)
  • Nagy István: Fakuló emlékek nyomában - A cigándi zsidóságról töredékesen (2013)
  • Nagy István: Az iskolaügy évszázadai Cigándon (2014)
  • Fodor Éva (szerk.): "Virágot bont a zsenge ág" Múltunkat őrizzük a jelenben (2014)
  • Mező László: Cigándi futballkrónika (2014)
  • Viga Gyula (szerk.): Fejezetek Cigánd néprajzából (2014)
  • Sőregi János: Kék könyv - Ifjúkori napló (2015)
  • Nagy István: Azok az '50-es évek… (2017)

Testvértelepülések[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az emlékmű Turul madarát Czigándi Varga Sándor készítette 2014-ben, az első világháború kitörésének 100. évfordulójára.

Cigánd képekben[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. ^ a b c Cigánd IVS 2009
  3. Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata. ITS 2014 Konzorcium. (Hozzáférés: 2015)
  4. Reiszig 1898
  5. A magyarországi cigányok korai története
  6. Hajdú 1997 15–16. old.
  7. Turcsány Péter: Cigánd és a cigányok. Magyar Irodalmi Lap 2011
  8. ^ a b c d Cigánd Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Cigánd Város Önkormányzata
  9. ^ a b c d e f g h Cigánd ITS 2014
  10. Hajdú 1997 18. old.
  11. Hajdú 1997 12 -13. old.
  12. Vasúttörténeti évfordulók. Modellvasút magazin 2010
  13. Hajdú 1997 57. old.
  14. Hajdú 1997 102. old.
  15. ^ a b Cigánd VTS 2007
  16. Közlemények – Új városaink / Cigánd. Központi Statisztikai Hivatal
  17. A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról. Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.
  18. ^ a b Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata. Cigánd.hu
  19. Hajdú 1997 24–27. old.
  20. Cigánd Integrált Városfejlesztési Stratégia 2013. Cigánd Város Önkormányzata
  21. A nemzetiségi népesség száma településenként
  22. Cigánd város címere. Magyar címerek.hu
  23. Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek. Nemzeti jelképek.hu
  24. Cigánd képviselő testülete 2014-2019.. varosatyak.hu
  25. Megismételték az önkormányzati választást 15 településen. origo.hu
  26. Cigánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  27. Önkormányzat 2014 – Polgármesterek – Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülések – EREDMÉNY. Központban.hu
  28. CH2012/4
  29. Képviselő testületi ülés 2016 11 16 - Cigánd. youtube.com
  30. Bodrogközi Múzeumporta pp. 11. Cigándi Hírmondó – XV. évfolyam 3. szám, 2015
  31. CH2015/1
  32. Újabb gasztronómiai elismerésben részesült Cigánd városa. bodrogkoz.com (magyarul) (Hozzáférés: 2015. feb. 5.)
  33. Bajnok a Cigánd SE. Cigánd Város Hivatalos Honlapja
  34. Öröm a köbön a Cigánd is feljutott az NBII-be. Putnok FC.hu
  35. Történelmi siker: Labdarúgó csapatunk feljutott az NB II-be!!!. Cigánd SE.hu
  36. Cigánd – Egy falu az (ezred)végen I-II.
  37. Dr. Pikó Károly adatlapja. dvsc.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2015. júl. 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A város melletti homokos Tisza-part nyáron kedvelt fürdőzőhely (2015)