Bodroghalom
| Bodroghalom | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Balázs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3987 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1110 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 18′ 00″, k. h. 21° 42′ 19″48.300000°N 21.705200°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 00″, k. h. 21° 42′ 19″48.300000°N 21.705200°E | |||
 Bodroghalom
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Bodroghalom weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodroghalom témájú médiaállományokat. | |||
Bodroghalom község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Bodrogköz szívében, Sátoraljaújhelytől 15 kilométerre délkeletre,Sárospataktól 18 kilométerre keletre, Miskolctól pedig mintegy 93 kilométerre keletre fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Alsóberecki (7 km), északkelet felől Karos (8 km), dél felől Tiszakarád (10 km), nyugat felől pedig Vajdácska (8 km). A legközelebbi város Sátoraljaújhely (15 km). Közigazgatási területének délkeleti csücske egy rövid szakaszon érintkezik Karcsa, délnyugati csücske pedig hasonló módon Sárospatak határszélével is.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település északi határszélén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak felől. Központján a 3806-os út halad végig, mely a 381-esből dél felé kiágazva Tiszakarád külterületeiig vezet. A környező települések közül Vajdácskával a 3805-ös út köti össze. Déli határszélét egy rövid szakaszon érinti még a Sárospatak-Cigánd közti 3814-es út is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A község első írásos említése 1358-ból maradt fenn, a régészeti ásatások azonban sokkal régebbi korokról árulkodnak. Az 1970-es években kelta kori temetőt tártak fel a községben a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai, a millennium évében pedig 28 honfoglaláskori sírra bukkantak. Az utóbbiak leleteit 2001-ben a Nemzeti Múzeumban az Év szerzeményei kiállításon mutatták be. A település birtoktörténete meglehetősen egyszerű, mert a vizektől elzárt, főleg pákászattal és állattenyésztéssel foglalkozó falu nem tartozott a legjövedelmezőbb birtokok közé. A Lukay, majd a Bocskai, végül a Vécsey család tulajdona volt. 1927-ig egykori birtokosai után Lukának hívták, csak akkor vette fel a Bodrogköz homokbuckáira utaló Bodroghalom nevet.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Perecsényi Mihály (független)[3]
- 1994–1998: Perecsényi Mihály (független)[4]
- 1998–2002: Perecsényi Mihály (független)[5]
- 2002–2006: Perecsényi Mihály (független)[6]
- 2006–2010: Varga János Lajos (független)[7]
- 2010–2014: Varga János Lajos (független)[8]
- 2014–2019: Zelenák Gábor (független)[9]
- 2019–2024: Varga Balázs (független)[10]
- 2024– : Varga Balázs (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1384 | 1372 | 1358 | 1208 | 1184 | 1201 | 1158 | 1142 | 1110 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a településen a lakosságnak 95%-át magyar, az 5%-át cigány nemzetiségű[11] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 24,8%, görögkatolikus 17,9%, felekezeten kívüli 7,1% (26,5% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,9% románnak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% szlovénnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 23,5% református, 13,9% görögkatolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 11,3% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).[13]
Híres bodroghalmiak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gáli István (1943–2020) Európa-bajnoki bronzérmes ökölvívó
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 6.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bodroghalom települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Bodroghalom Helységnévtár
- ↑ Bodroghalom Helységnévtár
