Aggtelek

	Aggtelek
	Baradla-barlang
	; Aggtelek címere
	; Aggtelek címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Rőczei Patrik (független)
Irányítószám	3759
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	513 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	12,67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	43,82 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Aggtelek–rudabányai-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Aggteleki-hegység
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Aggtelek Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 30′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 30′ 06″
	Aggtelek Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Aggtelek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Aggtelek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Baradla-barlang bejárata

Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Itt van az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangjának, a Baradla-barlangnak néhány bejárata.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól mintegy 50 kilométerre északnyugatra fekszik, a szlovák határhoz közel; a legközelebbi települések dél felől Trizs (6 km), kelet felől Jósvafő (5 km), északnyugat felől pedig a már Szlovákiához tartozó Kecső (Kečovo, 5 km).

A legközelebbi város Szendrő (30 km).

A település főutcája a Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton is végighúzódó 2603-as út; ebből ágazik ki, 28,500-as kilométerszelvénye közelében, északnyugatra a barlangrendszer főbejárata felé vezető 26 104-es út, amely e számozással az országhatárig, majd Szlovákiában 587-es számozással Kecső külterületén, majd Gömörhosszúszón, Pelsőcön és Csetneken át egészen a Rozsnyótól északnyugatra fekvő Alsósajó és Henckó településekig vezet.

Vasútvonal nem érinti a települést; a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal Jósvafő-Aggtelek vasútállomásának elnevezése megtévesztő: valójában Perkupa település közigazgatási területén található, Aggtelektől mintegy 18 kilométer távolságra.

Nevének eredete, változása[szerkesztés]

Az „Aggtelek” szó az „Ag” (Og) személynév és a „Telek” (a tatárjárás idején elnéptelenedett település) összetételével alakult ki; első írásos említése ebben a formában 1346-ból maradt fenn. Egy korábbi, 1295-ös iratban még „Novák” néven szerepelt (e szláv szó jelentése: „új telepes”).

Története[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő a bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Az ősi település magva a mai harangtorony és templom környékén, ÉNY–DK irányban hosszan elnyúló dombtetőn alakult ki. A termőföld gyenge minősége miatt a falu gazdasági életének alapja a 2. század közepéig a hegyi állattenyésztés, a mészégetés és a szövő-fonó háziipar volt.

Csokonai Vitéz Mihály barátja, Puky István és Ragályi Gedeon társaságában 1801. július 5-én látogatta meg a cseppkőbarlangot.

Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az „Úti jegyzetek” című munkájában írta le.

1858-ban tűzvész pusztította el a települést: az iskola és egy lakóház kivételével leégett a falu minden háza. A templom falai állva maradtak, de az épület teljesen kiégett.

A második világháborúban az átvonuló szovjet csapatok dúlták fel a községet.

Az 1950-es években a Borsodi szénmedence bányáinak megnyitása és Kazincbarcika nehéziparának felfejlesztése munkaalkalmakat és viszonylagos jólétet teremtett a környéken. A mezőgazdaságban maradt az egyéni gazdálkodás: kétszer is szerveztek ugyan termelőszövetkezetet, de az mindkétszer életképtelennek bizonyult.

Természeti értékeinek köszönhetően a település ma turisztikailag kiemelt jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla–Domica-barlangrendszert és a Béke-barlangot a világörökség részévé nyilvánította.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Farkas Lajos (FKgP)^[4]
1994-1998: Farkas Lajos (FKgP)^[5]
1998-2002: Éles Miklós (Fidesz)^[6]
2002-2006: Éles Miklós (Fidesz)^[7]
2006-2010: Éles Miklós (független)^[8]
2010-2014: Horkay István (független)^[9]
2014-2019: Horkay István (független)^[10]
2019-től: Rőczei Patrik (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település minden lakosa magyar volt.^[11]

2003-ban teljes népessége még 665 fő volt, de ez a szám a következő hat évben csaknem százzal csökkent.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,2% ruszinnak, 0,5% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,1%, református 62,8%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 3,4%, (16,2% nem nyilatkozott).^[12]

Látnivalók[szerkesztés]

Az Aggteleki-karszt barlangjai

Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája, a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része. Aggteleken 20 barlang található: az Agancsos-réti-víznyelő, a Babot-kúti-forrásbarlang, a Baradla-tetői-zsomboly, a Béke-barlang, a Borz-lyuk, a Ciprus-barlang, az Eger-zsomboly, a Haragistyai-rókalyuk, a Húsvét-barlang, a Lófej-tetői-barlang, a Musztáng-barlang, a Néti-lyuk, a Poronya-tetői-barlang, a Ravasz-lyuk-víznyelő barlangja, a Sehova-zsomboly, a Szarvasól-barlang, a Százforintos-barlang, a Szőlő-hegyi-kőfejtő barlangja, a Vízfakadás-barlang és a Vörös-tói-zsomboly.

Baradla–Domica-barlangrendszer (hivatalosan Jósvafőhöz tartozik)

Ismertségét Közép-Európa leghosszabb barlangjának, a Baradla-barlangnak köszönheti. A Baradlát már az őskori ember is ismerte és lakta. A mai kor embere viszont – vállalkozó kedvétől és vérmérsékletétől függően – számos barlangtúrából választhat, hogy megismerje; ezekről az Aggteleki Nemzeti Park honlapja kínál bővebb tájékoztatást: Barlangtúrákkal kapcsolatos információk Archiválva 2013. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Ördögszántás és az Aggteleki-tó
Mészégető kemence

Az Aggteleki-tó mellett felépített kemence emlékéül szolgál a hajdanán igen jelentős bevételi forrást biztosító mészégetésnek.

Református templom (fehérre meszelt, oromzatos, nyeregtetős, toronytalan)
Fejfamúzeum és Kopjafa Emlékpark Archiválva 2013. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Harangtorony (a templomtól 200 méterre található)

Tájház

A tájház egy 20. század eleji zsellérszobát mutat be, amely konyhaként és lakóhelyiségként is szolgált. A szoba korabeli használati tárgyakkal van berendezve, de gazdag textilgyűjteménnyel is rendelkezik. Előzetes bejelentkezés alapján rakott "sparhétján" (tűzhelyén) és esetenként benne készített ételek kóstolására nyílik lehetőség.

Hagyományok Háza

Az évről évre változó kiállítási anyagot felvonultató bemutatóhely különböző hagyományos paraszti tevékenységformákon keresztül mutat rá arra, hogy a mai táj (azaz a természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti park) az ember és a természet évszázadok óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen alakult ki.

Nagyboldogasszony-kápolna (római katolikus)
Nyitott parasztudvar (Kossuth Lajos u. 49.). 2007-ben alakították át turistacsalogatónak, és azóta évről évre itt tartják a Gömör-Tornai Fesztivál több rendezvényét is. Az egykori csűrben kialakított színpadon évente többször helyi, amatőr művészek lépnek fel. Az istállógaléria változatos témájú időszaki kiállításoknak ad otthont.
Aggteleki Nemzeti Park több felszíni és felszín alatti túralehetőséggel
Gyalogtúra lehetőségek^[13]

A harangtoronnyal átellenben, az országút túloldalán állt egykor az ősi aggteleki vendégfogadó, amelyet először 1793-ban említ útirajzában gróf Teleki Domokos, aki itt szállt meg, és igen elégedett volt a szolgáltatással. Később itt szállt meg Petőfi Sándor is, amikor meglátogatta a Baradla-barlangot. Az egyemeletes, zömök épület földszintjén volt a vendéglő, az emeleten pedig a szobák. 1974-ben az épület életveszélyessé vált, ezért lebontották.

Aggtelek az irodalomban[szerkesztés]

Aggtelek az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Mikszáth Kálmán Hogyan lettem én író? című novellájának.
Aggtelek a címadó helyszíne Lipták Gábor Az aggteleki pásztor című elbeszélésének.
A hagyomány szerint az ősi aggteleki fogadó tulajdonosáról mintázta a Putnokon született Tóth Ede A falu rossza című népszínművének elhíresült kocsmárosát, Schwarz Mózsit.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Aggtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
↑ Aggtelek Helységnévtár
↑ Gyalogutak. [2013. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 5.)

Források[szerkesztés]

Aggtelek Önkormányzatának honlapja
Aggteleki linkgyűjtemény
Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapja Archiválva 2013. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
Hadobás S.: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2003.