Vernár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vernár
Vernár központja
Vernár központja
Vernár címere
Vernár címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1295
Polgármester Vladimír Ondruš
Irányítószám 059 17
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség578 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság765 m
Terület52,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vernár (Szlovákia)
Vernár
Vernár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 16′ 00″
Vernár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vernár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vernár (szlovákul: Vernár, németül: Wernsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 18 km-re délre, a Vernári-patak partján fekszik. A tájat uraló Király-hegy lábánál, a csúcstól északkeleti irányban található.

Története[szerkesztés]

A települést a német jog alapján 1295-ben alapították a Görgey család szepesi birtokán. Alapítója az izsákfalvi Hans fia Werner volt, akit a Görgeyek a soltészjog alapján bíztak meg a terület betelepítésével. 1310-ben "villa Vernari" néven említik először. 1310-ben Farkassy Illés szepesi várnagy a települést más birtokokkal együtt a létánfalvi karthauzi szerzeteseknek adta. 1330-ban "Jacow Rete" néven említik. A 16. századtól a murányi uradalom része volt. A Koháry, a Széchy, majd a Coburg család birtoka volt. 1657-ben a község a szepesi káptalan zálogbirtoka lett, de 1700-ban visszakerült birtokosához. 1828-ban 51 házában 817 lakos élt. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel és faeszközök készítésével foglalkoztak.

Vályi András szerint " Vernád. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik hegyek között; határja hegyes, legelője jó."[2]

Fényes Elek szerint " Vernárd, Gömör v. orosz falu, a Királyhegy háta megett a szepes országutban: 58 romai, 754 g. kath., lak. Görög kath. paroch. templommal. Határa felette hegyes, erdős; juh- és marhatenyésztése nevezetes. Ut. post. Rosnyó."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Vernár, a Királyhegy alján fekvő tót kisközség, 113 házzal és 620 gör. kath. vallású lakossal. Murány vár tartozéka volt és annak tartozékaival együtt az idők folyamán a Koháryak, majd a Coburg herczegi család birtokába került. Az itt élő hagyomány szerint a község alapítója bizonyos Verner gróf volt és tőle vette a nevét. A lakosok Koháry István alatt tértek át a görög katholikus hitre. Széchi Mária birtoklása idejében a község zálogjogon Thököly István kezére jutott. Azelőtt Vernád-nak is nevezték. Nevezetes volt juh- és marhatenyésztése. Határában ásványvíz-forrás van. Itten ered, több patakocska egyesüléséből, a Hernád. Gör. kath. temploma 1824-ben épült. Ide tartozik Pusztamező és Fürésztelep. Postája van, távírója és vasúti állomása pedig Poprád."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A háború után lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. Vernár kulcsszerepet kapott az 1944-ben kitört szlovák nemzeti felkelésben. 1944. augusztus 20-án a partizánok megszállták a települést, majd védelemre rendezkedtek be. Vernár környékén egészen október végéig heves harcok folytak.[5]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 673, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 681 lakosából 669 szlovák volt.

2011-ben 599 lakosából 562 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Népi építészeti emlékei és színes népviselete miatt néprajzi nevezetesség.[6]

  • A görögkatolikus templom 1824-ben épült klasszicista stílusban, szép ikonosztáza van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X  

További információk[szerkesztés]