Zár (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zár (Ždiar)
Zár részlete a Magas-Tátrával
Zár részlete a Magas-Tátrával
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Turisztikai régióTátrai
Rang község
Első írásos említés 1590
Polgármester Pavol Bekeš
Irányítószám 059 55
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1379 fő (2013. dec. 31.) +/-
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság895 m
Terület27,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zár (Szlovákia)
Zár
Zár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 16′Koordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 16′
Zár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zár avagy Zsgyár (korábban Zsdjár, szlovákul Ždiar, németül Morgenröthe) község Észak-Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Műemléki védettséget élvező szórványtelepülés színes faházakkal, népviselettel, néptáncegyüttessel. 2011-ben 1377 lakosából 1332 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 34 km-re északkeletre, a Bélai-havasok északi és a Szepesi-Magura nyugati oldala közötti Zsgyári-völgyben fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Az erdőégetések tüzeiről kapta a nevét (szlovák:žiar = fény), de a gorálok szerint neve a gorál: zor (= pirkadat) főnévből ered.

Története[szerkesztés]

Először 1282-ben említi oklevél, eszerint a vidéket "Stragar"nak nevezték. A 16. század végétől a környező falvak pásztorai, szénégetői lakták. Településként 1590-ben említik először. A falut magát a 17. század elején Luzsinszky Ferenc várnagy alapította, először 13 úgynevezett vlach jogú család telepedett itt le. A házak szétszórtan épültek fel, mivel minden család a saját legelőjén építkezett. A lendaki uradalom része, majd a Horváth-Palocsay család birtoka volt. 1693-ban a falu alsó végén épült fel az első kápolna. 1712-ben már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma egy oltárral és egy kis haraggal. Ennek helyén épült fel a falu második temploma 1768-ban, mely 1831-ig, a mai templom felépítéséig szolgált istentiszteletre. 1773-ban a falu Zdyar néven szerepel oklevélben. 1787-ben 120 házában 794 lakos élt. 1828-ban 155 háza volt 1118 lakossal. Lakói földművesek, pásztorok, favágók, szénégetők voltak. A 19. század közepéig környékén vashámorok működtek. A század második felében fokozatosan üdülőhellyé fejlődött.

Vályi András szerint " ZDIAR. Zar, Ozar, Morgenröthe. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palotsay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 fert. mértföldnyire; határja tsekély."[1]

Fényes Elek szerint " Zsdjár, Morgenrőthe, Szepes v. a Kárpát hegyei közt hosszan elnyuló tót f. Ut. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 3 mfd. 1109 kath., 9 evang. lak. Kath. paroch. templom. A templomhoz közel van egy kőszál, mellyben mondola nagyságu markasit is találtatik; továbbá a szántóföldeken fejér kristályt, v. ál-gyémántot lelnek; valamint a vaskapu környékén is (ezt a Tátrának két roppant szirtje képezi) különféle nemes kövekre bukkantak. A vaskapuhoz közel van egy nagy és mély barlang, mellynek torkolatából gyakran gőz és köd emelkedik fel, s ezen jel időváltozást vagy épen zivatart jósol. F. u. b. Palocsay."[2]

1910-ben 1115, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. 1918-ban, majd 1938-ban rövid időre lengyel csapatok szállták meg. Mára a Magas-Tátra ill. a Bélai-havasok és a Szepesi-Magura egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát. Lengyel gorálok lakják, akik kiváló fafaragók, asszonyaik hímzéssel foglalkoznak.

Zár, utcarészlet

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1831-ben épült. Főoltárának képét 1894-ben Hegedűs István festette.
  • Négy eredeti faházát 1977-ben nyilvánították védetté.
  • Határában a Podspády-telepen áll a Hohenlohe hercegek egykori vadászkastélya.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]

Zár, Bélai-havasok