Nagyszalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyszalók (Veľký Slavkov)
VelkySlavkov15Slovakia1.JPG
Nagyszalók címere
Nagyszalók címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1251
Polgármester František Šary
Irányítószám 059 91
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség 1237 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság683 m
Terület12,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszalók (Szlovákia)
Nagyszalók
Nagyszalók
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 20° 16′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 20° 16′ 50″
Nagyszalók weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszalók témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszalók (szlovákul Veľký Slavkov, németül Großschlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 5 km-re északra, a Szepesség északnyugati részén, a Magas-Tátra déli oldalán fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének eredetére több elképzelés is létezik:

1) A szláv Slavek személynévből származik.

2) Slavk mint "szlávok falva"

3) A német Schlaken (=salak) szóból. Az ókori kelta kohókból származó salakkupacok most is megtalálhatóak a környéken

Története[szerkesztés]

Területe már az őskorban lakott volt. A várost a II. Géza által betelepített német telepesek alapították a 12. század közepén, kiváltságait is II. Gézától kapta. Oklevél 1251-ben "Villa Zolok" néven említi először. 1275-ben "Zalouk", 1312-ben "Slakendorf", 1318-ban "Schlauk", 1352-ben "Schlaukendorf" néven említik az oklevelek. 1271-ben a szepesi szász városok szövetségének részeként kiváltságokban részesült. Egyike volt a Zsigmond által zálogba adott szepesi városoknak, 1465-től Szepes várának birtoka volt így a Szapolyai család volt az ura. 1787-ben 69 házában 563 lakos élt. 1828-ban 89 háza és 699 lakosa volt.

Vályi András szerint "Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Szalók, német falu, Szepes vmegyében Felkához 1/2 órányira, a Kárpátok felé, 93 kath., 1370 ev. vagyonos lakosokkal, kik juhot tartanak, pálinkát főznek, különösen pedig sok gyolcsot csinálnak. Kathol. parochia. Másfél órányira a helységtől, épen a Királyorra (Königsnase) tövében van a hires nagy szalóki savanyuviz, melly Schmeksnek neveztetik. Üvegekben nem ollyan állandó, mint az uj lublyai, de a vizeletre jobban hajt; a fővény bajokban felette foganatos; erősen feloszlató; gyomrot nem tehel sok ivás után is. A fördőépületek nem elegendők. Egyébiránt a fördőnek gyönyörű vidéke van, s innen legjobb felmenetel esik a Kárpátokra, valamint egy órányira esik a nevezetes vizrohanás (Zuhatag) is, a kohlbachi völgyben. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Késmárk."[3]

1866 nyarán csaknem teljesen leégett, lakosainak megsegítésére ekkor országos gyűjtés indult. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott. A németeket 1945 után kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 990 lakosából 26 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt. Kisszalókon 278 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 971 lakosából 17 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 930 lakosából 59 szlovák és 42 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 932 lakosából többségben német, 83 szlovák és 81 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1215 lakosából 245 csehszlovák és 68 magyar volt.

1930-ban 1611 lakosából 470 csehszlovák és 86 magyar volt.

1991-ben 1034 lakosából 983 szlovák volt.

2001-ben 1121 lakosából 1050 fő szlovák volt.[4]

2011-ben 1237 lakosából 1084 fő szlovák és 71 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]