Hernádfő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernádfő (Vikartovce)
Vikartovce 7NT4.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1374
Polgármester Vladimír Šavel
Irányítószám 059 19
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1882 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság751 m
Terület50,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádfő (Szlovákia)
Hernádfő
Hernádfő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 15″
Hernádfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádfő (1899-ig Vikartócz, szlovákul: Vikartovce, németül: Weichsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1842 lakosából 1562 szlovák és 132 cigány volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 20 km-re délnyugatra a Hernád partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1283-ban "Villa Wykardi" alakban említik először. 1499-ben a falu Varkocs Kristóf késmárki várkapitány bérelt birtoka volt. A 16. században elnéptelenedett. 1513-ban a savniki apát megbízásából vlach jog alapján pásztornépekkel telepítették be. 1581-ben lakói református hitre tértek át. 1697-ben a jezsuiták szerezték meg, majd később a savniki apátság birtoka lett. 1735-ben 12 család élt itt, a jobbágyok elnyomása azonban elviselhetetlen volt. 1787-ben 115 házában 772 lakos élt. 1828-ban 183 háza volt 1329 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "VIKARTÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Lucsivnához 3/4 mértföldnyire; határja sovány, más javai középszerűek. " [2]

Fényes Elek szerint "Vikartócz, Szepes v. tót falu, Liptó vgye szélén: 1329 kath. lak., kath. parochiával. Határa sovány, de erdeje szép. F. u. a szepesi püspök. Ut. p. Lőcse. " [3]

1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

2001-ben 1712 lakosából 1574 szlovák és 128 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]