Hernádfő
| Hernádfő (Vikartovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1374 | ||
| Polgármester | Vladimír Šavel | ||
| Irányítószám | 059 19 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1825 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 751 m | ||
| Terület | 50,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 09″48.993611°N 20.152500°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 09″48.993611°N 20.152500°E | |||
| Hernádfő weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfő témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hernádfő (1899-ig Vikartócz, szlovákul: Vikartovce, németül: Weichsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 20 km-re délnyugatra, a Hernád partján, annak forrásvidékén fekszik.
Története
[szerkesztés]1283-ban „Villa Wykardi” alakban említik először. 1499-ben a falu Varkocs Kristóf késmárki várkapitány bérelt birtoka volt. A 16. században elnéptelenedett. 1513-ban a savniki apát megbízásából a vlach jog alapján pásztornépekkel telepítették be. 1581-ben lakói református hitre tértek át. 1697-ben a jezsuiták szerezték meg, majd később a savniki apátság birtoka lett. 1735-ben 12 család élt itt, a jobbágyok elnyomása azonban elviselhetetlen volt. 1787-ben 115 házában 772 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIKARTÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Lucsivnához 3/4 mértföldnyire; határja sovány, más javai középszerűek.”[2]
1828-ban 183 háza volt 1329 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vikartócz, Szepes v. tót falu, Liptó vgye szélén: 1329 kath. lak., kath. parochiával. Határa sovány, de erdeje szép. F. u. a szepesi püspök. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1637 | 1785 | 1868 | 1825 |
| Különbség | +9,04 % | +4,64 % | -2,30 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1848 | 1825 |
| Eltérés | -1,24 % |
1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1712 lakosából 1574 szlovák és 128 cigány volt.
2011-ben 1842 lakosából 1562 szlovák és 132 cigány volt.
2021-ben 1856 lakosából 1807 (+6) szlovák, 16 (+377) cigány, 3 cseh és 30 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Teschler Béla plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1781-ben épült.
- Kápolnái 1896-ban épültek, a Rózsafüzéres Szűz Mária és a Szentlélek tiszteletére vannak szentelve.
- Késő barokk kúriája 1776 és 1787 között épült. 1893-ban iskolává építették át.
- Plébániája a 18. század második felében épült.
- A községnek a népi hagyományokat ápoló folklórcsoportja működik.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.); ma7.sk
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
|  | |
félkövérrel a városok vannak jelölve | ||
