Hernádfalu
| Hernádfalu (Spišské Bystré) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1294 |
| Polgármester | Marián Luha |
| Irányítószám | 059 18 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2479 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 673 m |
| Terület | 37,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 34″48.992500°N 20.242778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 34″48.992500°N 20.242778°E | |
| Hernádfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hernádfalu (1899-ig Kubach, szlovákul: Spišské Bystré, korábban Kubachy, németül: Kuhbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 8 km-re délnyugatra, a Hernád jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]Az egykori magyar határőr települést a savniki ciszterciták megbízásából Menhárd bíró telepítette be német telepesekkel. 1294-ben „Kubach” néven említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi a falu Mihály arkangyal templomát. A 16. században már iskolája is működött. A 18. században a szepesi püspökség birtoka lett. 1787-ben 148 házában 1138 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Lucsivnához fél mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határja mint Grenics, vagy Hranovicza mező Városnak.”[2]
1828-ban 161 háza volt 1158 lakossal, akik mezőgazdasággal, fuvarozással, tímármesterséggel, szövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kuhbach, Szepes vmegyében, tót falu, Greniczhez nyugotra 1/2 órányira: 1158 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. F. u. a szepesi püspök.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Később lakói Szvit, Poprád és Mateóc üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1709, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2380 lakosából 2171 szlovák és 187 cigány volt.
2011-ben 2437 lakosából 2262 szlovák és 76 cigány.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Ján Vencko pap, történész.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus Mihály arkangyal plébániatemploma 1706-ban épült, 1926-ban neogótikus stílusban építették át.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
