Hernádfalu
| Hernádfalu (Spišské Bystré) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1294 | ||
| Polgármester | Marián Luha | ||
| Irányítószám | 059 18 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2480 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 673 m | ||
| Terület | 37,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 34″48.992500°N 20.242778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 34″48.992500°N 20.242778°E | |||
| Hernádfalu weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hernádfalu (1899-ig Kubach, szlovákul: Spišské Bystré, korábban Kubachy, németül: Kuhbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 8 km-re délnyugatra, a Hernád jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]Az egykori magyar határőr települést a savniki ciszterciták megbízásából Menhárd bíró telepítette be német telepesekkel. 1294-ben „Kubach” néven említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi a falu Mihály arkangyal templomát. A 16. században már iskolája is működött. A 18. században a szepesi püspökség birtoka lett. 1787-ben 148 házában 1138 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Lucsivnához fél mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határja mint Grenics, vagy Hranovicza mező Városnak.”[2]
1828-ban 161 háza volt 1158 lakossal, akik mezőgazdasággal, fuvarozással, tímármesterséggel, szövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kuhbach, Szepes vmegyében, tót falu, Greniczhez nyugotra 1/2 órányira: 1158 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. F. u. a szepesi püspök.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Később lakói Szvit, Poprád és Mateóc üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2174 | 2391 | 2484 | 2480 |
| Különbség | +9,98 % | +3,88 % | -0,16 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2485 | 2480 |
| Eltérés | -0,20 % |
1910-ben 1709, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2380 lakosából 2171 szlovák és 187 cigány volt.
2011-ben 2437 lakosából 2262 szlovák és 76 cigány volt.
2021-ben 2479 lakosából 42 (+32) cigány, 2 (+5) ruszin, 2 magyar, 2374 (+17) szlovák, 12 (+4) egyéb és 47 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Ján Vencko pap, történész.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus Mihály arkangyal plébániatemploma 1706-ban épült, 1926-ban neogótikus stílusban építették át.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
|  | |
félkövérrel a városok vannak jelölve | ||
