Hernádfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernádfalu (Spišské Bystré)
Spišské Bystré.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1294
Polgármester Marián Luha
Irányítószám 059 18
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség2556 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság673 m
Terület37,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádfalu (Szlovákia)
Hernádfalu
Hernádfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 33″
Hernádfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádfalu (1899-ig Kubach, szlovákul: Spišské Bystré, korábban Kubachy, németül: Kuhbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 8 km-re délnyugatra, a Hernád jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

Az egykori magyar határőr települést a savniki ciszterciták megbízásából Menhárd bíró telepítette be német telepesekkel. 1294-ben „Kubach” néven említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi a falu Szent Mihály templomát. A 16. században már iskolája is működött. A 18. században a szepesi püspökség birtoka lett. 1787-ben 148 házában 1138 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Lucsivnához fél mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határja mint Grenics, vagy Hranovicza mező Városnak.[2]

1828-ban 161 háza volt 1158 lakossal, akik mezőgazdasággal, fuvarozással, tímármesterséggel, szövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kuhbach, Szepes vmegyében, tót falu, Greniczhez nyugotra 1/2 órányira: 1158 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. F. u. a szepesi püspök.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Később lakói Szvit, Poprád és Mateóc üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1709, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2380 lakosából 2171 szlovák és 187 cigány volt.

2011-ben 2437 lakosából 2262 szlovák és 76 cigány.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]