Ugrás a tartalomhoz

Batizfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batizfalva (Batizovce)
A Mindenszentek templom
A Mindenszentek templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
PolgármesterGabriel Bodnár
Irányítószám059 35
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség2457 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség162 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Terület14,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 20° 10′ 52″49.075833°N 20.181111°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 20° 10′ 52″49.075833°N 20.181111°E
Batizfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Batizfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Batizfalva (szlovákul Batizovce, németül Botzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Poprádtól 10 km-re nyugatra, a Poprád folyó bal oldalán fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét alapítójáról: Botyz comesről kapta, aki a területet IV. Bélától kapta adományba.

Története

[szerkesztés]

A falut 1264-ben említi először oklevél. Alapítója Botyz comes IV. Bélától kapta adományba a „Chetene” nevű erdőséget és 1279-ben azt kiirtva betelepítette. Később a Máriássy család jobbágyfalva volt. Lakói földműveléssel, bányászattal, szénégetéssel, fenyőolaj és terpentin előállításával, gyógynövények gyűjtésével, halászattal, szövéssel, fazekassággal foglalkoztak. 1794-ben vászonfehérítője épült, téglagyára 1965-ig működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BATISZFALVA. Botzdorf. Botisovcze. Tót falu Szepes Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Gerlakfalvától nem meszsze, földes Ura Márjásy Uraság, hajdani földes Ura Gróf Botis vala a’ kinek nevezetét sokáig viselte e’ Helység, ’s az Uraságnak kastéllyaival díszeskedik, mellyeknek egyike hajdani mód szerént, az újjabb pedig díszessebb móddal építtetett. Folyó vizében kedves ízű pisztrángok vannak, termésbéli tulajdonságaira nézve Gerlachfalvához hasonlít, második Osztálybéli.[2]

A 19. századtól egyre jövedelmezőbbé vált a Magas-Tátrához kapcsolódó idegenforgalom kiszolgálása.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Batizfalva, Botsdorf, tót falu, Szepes vmgyében, a Karpátok alatt: 95 kath., 1290 evang., 5 zsidó lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Kastély. Régi lakosai németek voltak s a reform. vallást követték. A helységen keresztül folyó patakban hires jóizű pisztrángokat fognak; a gyolcsszövés nagy divatban van. Erdő, legelő elég. Cserépedényei felette kapósak. – Batizfalva, Menyusfalva, Gerlachfalva helységek határait foglalta el hajdan a Chetene nevű erdő, melly a Szepességet illető oklevelekben olly gyakran előjön. Ezen erdőt IV. Béla 1264-ben Botyz grófnak (Galla gróf unokájának), a virágzó Márjássy nemzetség ősatyjának ajándékozta. Ugyanis ő volt megmentője a fiatal István királynak a marchfeldi véres ütközetben, s ő vitte meg a szerencsés hirt atyjának IV. Bélának. Ut. p. Lucsivna.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

1934-től, amikor a szomszédos Szvitben felépült az első gyár, a batizfalviak az iparban is elkezdtek dolgozni.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 793, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2322 lakosából 1984 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Jozef Palko 1943: Kroj v Batizovciach. Národopisný sborník 4/3.
  • Batizovce v zrkadle dejín

További információk

[szerkesztés]