Erzsébetháza
| Erzsébetháza (Kravany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1398 |
| Polgármester | Igor Gavalier |
| Irányítószám | 059 18 (pošta Spišské Bystré) |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 916 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 730 m |
| Terület | 24,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Erzsébetháza
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 20° 12′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 20° 12′ 10″ | |
| Erzsébetháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébetháza témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Erzsébetháza (1899-ig Krajván, szlovákul: Kravany, németül: Kuhschwanz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 883 lakosából 816 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Poprádtól 10 km-re délnyugatra a Hernád jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu 1317-ben "Villa Michaelies" néven tűnik fel az írott forrásokban. 1327-ben "Scentmyhal" alakban szerepel. Mai nevén 1398-ban említik először "Cravan" alakban. Magyar nevét temploma védőszentjéről Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. A település a savniki cisztercita apátság területén keletkezett. A 18. századtól a szepesi püspökség birtoka. 1787-ben 63 házában 537 lakos élt. 1828-ban 92 háza volt 666 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "KRAVJÁN. Tót fau Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kubacknak szomszédságában, és annak filiája, határjának 2/3 része hegyes, kőves, és posványos, réttyeinek is 3/4 része, ritka füvet terem."[2]
Fényes Elek szerint "Krajván, (Kuhschvanz), Szepes v. tót falu, Tepliczhez délre egy órányira: 666 kath. lak. Sok erdő, legelő. F. u. a szepesi püspök. Ut. post. Lőcse."[3]
1910-ben 619, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
2001-ben 818 lakosából 787 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1842-ben épült klasszicista stílusban a korábbi gótikus templom helyén. Gótikus keresztelőmedencéje 14. századi.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
