Szepestapolca
| Szepestapolca (Spišská Teplica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Első írásos említés | 1280 | ||
| Polgármester | Radoslav Šeliga | ||
| Irányítószám | 059 34 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2253 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 697 m | ||
| Terület | 31,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″ | |||
| Szepestapolca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepestapolca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szepestapolca (1899-ig Szepes-Teplicz, szlovákul: Spišská Teplica, németül: Zeplitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Poprádtól 4 km-re délnyugatra, a Poprád mellett, a Hernád forrásvidéke felett fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv toplica (= hévíz) főnévből származik.
Története[szerkesztés]
Ősidők óta lakott hely, határában bronzkori leletek kerültek elő.
A mai települést a 13. század közepén soltész általi betelepítéssel alapították a savniki apátság birtokán. 1280-ban említik először. 1327-ben „Topoloucha”, 1436-ban „Teplyka” alakban említik a korabeli források. A középkorban a savniki cisztercita apátság jobbágyfalva volt, majd 1530-ban Lőcse zálogfaluja lett. 1613 és 1885 között papírkészítő műhelye volt, melyet Spillenberg Sámuel lőcsei polgár alapított. 1697-ben a jezsuiták vásárolták meg.
Már a középkorban is hetipiacai voltak, majd 1755-től két országos vásárt is tarthatott. 1776-tól az újonnan alapított szepesi püspökséghez tartozott. Lakói zöldségtermesztéssel, a 18. században mezőgazdasággal, favágással, faárukészítéssel és szeszfőzéssel foglalkoztak. 1787-ben 121 házában 1010 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZ. Mezőváros Szepes Várm. lakosai többfélék, fekszik Poprádhoz 1/4 mértföldnyire; papiros malma is van, határjában legelője kevés, és sovány, más javai vagynak.”[2]
1828-ban 1060 lakosa volt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, később Szvit és Poprád üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Teplicz, tót m. v. Szepes vgyében, egy szép és termékeny térségen, a Poprád jobb partján: 1041 kath., 19 evang. lak., kik hajdan németek és evangelikusok voltak. Van kath. paroch. temploma, papirosmalma, melly 1613. állitatott s igy legelőször hazánkban. Határa nem nagy, de termékeny, különösen sok és hires káposztát terem; erdeje egy a legjobb karban tartottak közül Szepesben. F. u. a szepesi püspök s a schavniki uradalomhoz tartozik. Régenten Lőcséhez tartozott, melly 1569-ben vette zálogba.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 976, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1835 lakosából 1756 szlovák volt.
2011-ben 2175 lakosából 1981 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1647-ben Pilarik Jeremiás evangélikus lelkész és tanár.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szentháromság temploma 1837-ben épült a lebontott 14. századi gótikus templom helyén. 14. századi gótikus Madonna-szobra van.
- Barokk lakóház a 18. század elejéről.
- Első és második világháborús hősi emlékmű.
- Egykori papírmalmát Spillenberger Sámuel főorvos alapította 1613-ban
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
