Telep (Szlovákia)
| Telep (Selce) | |||
 | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Poltári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1303 | ||
| Polgármester | Vladimír Bodnár | ||
| Irányítószám | 980 13 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | PT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 119 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 255 m | ||
| Terület | 24,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 22″, k. h. 19° 52′ 39″48.456111°N 19.877500°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 22″, k. h. 19° 52′ 39″48.456111°N 19.877500°E | |||
| Telep weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telep témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Telep (1899-ig Szelcze, szlovákul: Selce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rimaszombattól 16 km-re északnyugatra, Poltártól 5 km-re keletre fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében. Területének túlnyomó részét erdő borítja.
Délnyugatról Cserepes, északnyugatról Csehberek, északkeletről Rimaszabadi, keletről Kecege és Rimaráhó, délről pedig Susány községekkel határos.
Kataszteri területe 24,4060 km²,[2] nem változott a 20. század folyamán.
Története
[szerkesztés]1303-ban "Zelche" alakban említik először. 1427-ben "Seilyche", 1438-ban "Zelcze" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben Ajnácskő várának tartozéka, később a Derencsényi család, az ajnácskői uradalom és mások birtoka. Lakói kocsik, kerekek, faáruk gyártásával, bognármesterséggel foglalkoztak. 1837-ben 52 házában 407 lakos élt. A 19. században nagyrészt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság tulajdona volt.
Vályi András szerint: ""SZELCZE. Tót falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, ’s a’ Pongyeloki Eklézsiához tartozandók, fekszik Tseh Brezónak, R. Lehotának, ’s Nagy-Szuhának szomszédságokban; határja 3 nyomásbéli, szántóföldgyei hegy óldalain fekszenek, ’s jó trágyázás után rozsot, és zabot teremnek; réttye kevés, erdeje nagy, és meszsze terjedő, tőlgy, tser, és bikkfákkal gazdag, ’s mindenféle vadakkal bővelkedik; lakosai kerékjártó mesterségből keresik othon fogyatkozó kenyereket, ’s munkáikat vásárokra hordogattyák."[3]
Fényes Elek szerint: "Szelcze, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, 6 kath., 401 evang. lak., kik sok faeszközt csinálnak. A rahói uraságok birják."[4]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Szelcze, szuhavölgyi tót kisközség, 51 házzal és 321 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1427 és 1450 között Seilyche néven Ajnácskővár tartozéka és a Derencsényiek birtoka. Később a ráhói urak a birtokosai, ú. m. a Fejes, Szerdahelyi és a Tihanyi családok, azután a Jankovich, Szentmiklóssy, Vécsey és az Abaffy családok, most pedig a rimamurány-salgótarjáni r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka. A község lakosai között már régi időktől fogva sok a kerékgyártó, bognár és a famunkás. Az ág. h. ev. templom 1807-ben épült. A község postája Nagyszuha, távírója Rimaszombat, vasúti állomása Gömörráhó."[5]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
A falu a szlovák nemzeti felkelés idején súlyos károkat szenvedett a bombázások következtében.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 118 | 94 | 110 | 119 |
| Különbség | -20,33 % | +17,02 % | +8,18 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 116 | 119 |
| Eltérés | +2,58 % |
1910-ben 325, többségben szlovák lakosa volt.
1921-ben 301-en lakták, ebből 278 szlovák és 21 magyar nemzetiségű; 219 evangélikus és 76 pedig római katolikus vallású.[7]
2001-ben 118 szlovák lakosa volt.
2011-ben 106 lakosából 96 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1809-ben épült klasszicista stílusban.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
A Poltári járás települései | ||
|---|---|---|
Poltár (Poltár) | ||
|  | |
