Kiskorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskorna (Krná)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Poltári
Turisztikai régió Nógrád (Szlovákia)
Rang község
Első írásos említés 1435
Polgármester Drahomíra Hricová
Irányítószám 985 25
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám PT
Népesség
Teljes népesség 51 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 318 m
Terület 14,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskorna (Szlovákia)
Kiskorna
Kiskorna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 19° 44′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 19° 44′ 25″
Kiskorna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskorna (szlovákul: Krná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 27 km-re, északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. században keletkezett, 1435-ben említik először. 1573-ban "Korme Lehota" néven szerepel írott forrásban. A füleki váruradalomhoz tartozott, majd több nemes család birtoka volt. 1828-ban 39 házában 291 lakos élt. Lakói állattartással, faárukészítéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: "KORNA. Krena. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Plati, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Berzenczének szomszédságában, és annak filiája, barátja ollyan mint Bisztriczkáé."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában: "Korna, (Krna), Nógrád m. tót falu, magas hegyek közt Gömör vmegye szélén: 17 kath., 274 evang. lak., kik leginkább faeszközök készitéséből élnek. Roppant erdejében medve is találtatik. Határa sovány. F. u. Plathy Sámuel. Ut. p. Zelene."[1]

Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Kiskorna. (Azelőtt csupán Korna.) A gömöri határszél közelében, az Oszicsina nevű hegy alatt fekszik. Kisközség, 68 házzal és 402 tótajkú, ág. ev. vallású lakossal. Postája Ipolyróna, távírója és vasúti állomása Ipolyszele. A középkorban e község határában két helységet találunk; az egyik Kerna, a másik Kerna-Lehota. 1548-ban mindkettő Bebek Ferenczé volt, 1698-ban pedig Orlé Miklósé. 1715-ben és 1720-ban 1 magyar és 13 tót háztartást vettek föl itt az összeírásba s ekkor már a Csemitzky család volt a földesura. 1770-ben Csemitzky Péter és Gábor és Platthy András, 1826-ban pedig Platthy Sámuel. A Platthy család itteni birtokai a Vattayakra, majd a Horkovicsokra szállottak és jelenleg is Horkovics Gyulának van itt nagyobb birtoka, az övé az egykori Csemitzky-féle kúria is, mely a XVII. században épült, 1820-ban Platthy Sámuel renováltatta és hozzáépített. 1831-ben és 1873-ban ezt a községet sem kerülte el a kolera. Az itteni ág. h. ev. templom 1905-ben épült. A községhez tartoznak Oszicsina-, Nyeklen-, Ujvilág- és Závoda puszták."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 426, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 82 lakosából 79 szlovák volt.

2011-ben 51 lakosából 43 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1905-ben épült.
  • Klasszicista kúriája 1820-ban épült a korábbi, 17. századi reneszánsz kúria helyén.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]