Kiskorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskorna (Krná)
Krná - a1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásPoltári
Rang község
Első írásos említés 1435
Polgármester Drahomíra Hricová
Irányítószám 985 25
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám PT
Népesség
Teljes népesség52 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság318 m
Terület14,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskorna (Szlovákia)
Kiskorna
Kiskorna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 19° 44′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 19° 44′ 25″
Kiskorna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskorna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskorna (szlovákul: Krná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 27 km-re, északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. században keletkezett, 1435-ben említik először. 1573-ban "Korme Lehota" néven szerepel írott forrásban. A füleki váruradalomhoz tartozott, majd több nemes család birtoka volt. 1828-ban 39 házában 291 lakos élt. Lakói állattartással, faárukészítéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: "KORNA. Krena. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Plati, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Berzenczének szomszédságában, és annak filiája, barátja ollyan mint Bisztriczkáé."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában: "Korna, (Krna), Nógrád m. tót falu, magas hegyek közt Gömör vmegye szélén: 17 kath., 274 evang. lak., kik leginkább faeszközök készitéséből élnek. Roppant erdejében medve is találtatik. Határa sovány. F. u. Plathy Sámuel. Ut. p. Zelene."[1]

Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Kiskorna. (Azelőtt csupán Korna.) A gömöri határszél közelében, az Oszicsina nevű hegy alatt fekszik. Kisközség, 68 házzal és 402 tótajkú, ág. ev. vallású lakossal. Postája Ipolyróna, távírója és vasúti állomása Ipolyszele. A középkorban e község határában két helységet találunk; az egyik Kerna, a másik Kerna-Lehota. 1548-ban mindkettő Bebek Ferenczé volt, 1698-ban pedig Orlé Miklósé. 1715-ben és 1720-ban 1 magyar és 13 tót háztartást vettek föl itt az összeírásba s ekkor már a Csemitzky család volt a földesura. 1770-ben Csemitzky Péter és Gábor és Platthy András, 1826-ban pedig Platthy Sámuel. A Platthy család itteni birtokai a Vattayakra, majd a Horkovicsokra szállottak és jelenleg is Horkovics Gyulának van itt nagyobb birtoka, az övé az egykori Csemitzky-féle kúria is, mely a XVII. században épült, 1820-ban Platthy Sámuel renováltatta és hozzáépített. 1831-ben és 1873-ban ezt a községet sem kerülte el a kolera. Az itteni ág. h. ev. templom 1905-ben épült. A községhez tartoznak Oszicsina-, Nyeklen-, Ujvilág- és Závoda puszták."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 426, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 82 lakosából 79 szlovák volt.

2011-ben 51 lakosából 43 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1905-ben épült.
  • Klasszicista kúriája 1820-ban épült a korábbi, 17. századi reneszánsz kúria helyén.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. október 17.)