Ipolymagyari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolymagyari (Uhorské)
Kilátás a Ipolymagyari falu részre
Kilátás a Ipolymagyari falu részre
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Poltári
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Jozef Sakala
Irányítószám 985 25
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám PT
Népesség
Teljes népesség 564 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 251 m
Terület 24,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolymagyari (Szlovákia)
Ipolymagyari
Ipolymagyari
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 19° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 19° 45′ 00″
Ipolymagyari weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolymagyari témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolymagyari (1899-ig Uhorszka, szlovákul: Uhorské) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 20 km-re északkeletre, az Ipoly bal partján fekszik. Egykor Kiskorna és Várkút tartozott hozzá.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg még a 11. században keletkezett, eredeti neve Ugra volt. Első lakói a gyepüt őrző katonai segédnépek, határőrök voltak. Területén egykor kisebb vár is állott, melyet még a környék első szláv lakói emeltek az ellenséges támadások ellen. Ezt a várat a tatárok elpusztították, írott forrásban nem történik róla említés. A falut 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Vsgra" alakban említik először. Ekkor a község már önálló plébániával rendelkezett. 1435-ben Perényi István birtoka. 1454-ben a tizedjegyzék „Wgerska" alakban említi. 1490-ben Ráskay Balázs királyi tárnokmester birtoka. 1517-ben 10 jobbágytelekkel, 1 új valamint 1 romos házzal bírt és Ráskay István királyi tárnokmester a földesura. 1548-ban a Pethő család szerzi meg. 1554 és 1593 között az egész akkori Nógrád vármegyével együtt török uralom alatt állt. Lakói a század közepén a terjedő reformáció hatására felvették az evangélikus vallást. 1570-ben 4 jobbágytelek, 3 zsellérház és malom állt a faluban. 1588-ban 2 és 3/4 portával a Radvánszky család lett a birtokosa. 1625-ben mindössze 1 és 1/4 adózó portája volt. 1635-ben Bosnyák Tamás vásárol itt birtokot, majd a füleki uradalommal együtt 3/4 részben a Koháry és 1/4 részben a Szentiványi családé lesz. 1700-ban 19 jobbágy, 13 zsellércsalád él itt, emellett 7 elhagyott jobbágytelek található még a községben. A 18. században megindul a vas és rézbányászat, továbbá a fémfeldolgozás a területen. 1828-ban 94 házában 841 lakos élt. 1831-ben és 1873-ban kolera pusztított.

Vályi András szerint: „UHORSZKA. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Szent-Iványi, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Berzenczéhez nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint: „Uhorszka, Nógrád m. tót falu, 90 kath., 796 evang., 9 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Határa hegyes, völgyes és sovány. F. u. a Szentiványi család. Ut. p. Losoncz."[3]

Bógrád vármegye monográfiája szerint: „Ipolymagyari. (Azelőtt Uhorszka.) Ipolymenti kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 154, túlnyomóan tótajkú és evangélikus vallású lakosaié 835. Postája Ipolyróna, távíró- és vasúti állomása Ipolyszele. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben már előfordúl s így már akkor is az egyházas helyek közé tartozott. 1435-1454-ben a füleki vár tartozéka volt. 1548-ban Bebek Ferencz, 1598-ban Radvánszky Ferencz volt a földesura. 1616-ban Kosztolányi János volt itt birtokos, a ki itteni birtokait 1617-ben Bosnyák Tamásnak adta el. 1715-ben 12 magyar és hat tót, 1720-ban nyolcz magyar és hét tót háztartását vették fel. 1740-ben a gróf Koháry család, 1770-ben gróf Berchtold Antal, báró Mednyánszky Teréz, báró Révay László, Szent-Ivány Farkas, János és Mihály voltak az urai, ez utóbbiak később is. Az itteni evangélikus templom 1610-ben épült. 1831-ben és 1873-ban ezt a községet sem kerülte el a kolera. Ide tartozik: Czerina-puszta és Drávecz-patak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 798-an, többségben szlovákok lakták, de jelentős magyar kisebbséggel bírt.

2001-ben 577 lakosából 561 szlovák volt.

2011-ben 564 lakosából 527 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma a 17. századi régi templom helyén, 1781-ben épült klasszicista stílusban, 1906-ban új boltozatot kapott.
  • Klasszicista kúria a 19. század elejéről.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolymagyari témájú médiaállományokat.