Susány
Susány (Sušany) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Poltári |
Rang | község |
Első írásos említés | 1407 |
Polgármester | Štefan Vaclavik |
Irányítószám | 980 12 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | PT |
Népesség | |
Teljes népesség | 418 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 35 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 219 m |
Terület | 12,94 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 24′ 40″, k. h. 19° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 40″, k. h. 19° 53′ 30″ | |
Susány weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Susány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Susány (szlovákul Sušany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Rimaszombattól 15 km-re, északnyugatra fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében.
Keletről Kruzsnó, északkeletről Bakostörék és Rimaráhó, északnyugatról Telep, nyugatról Cserepes és Fazekaszsaluzsány, délről pedig Osgyán községekkel határos.
1921-ben még 19,55 km²-es területe[2] 1937-ben, Kruzsnó önállósulásával a jelenlegi 12,9440 km²-re[3] csökkent.
Története[szerkesztés]
A község területén a bronzkorban a nagyrévi kultúra települése állt. A mai települést 1407-ben "Swsanfewlde" alakban említik először, ekkor a Mikófalvy család birtoka volt. Később az ozsgyáni uradalom része. 1828-ban 53 házában 474 lakos élt. 1837-ben 610-en lakták. Lakói a mezőgazdaságon kívül zsindelykészítéssel és fazekassággal is foglalkoztak. Egykor híres fazekasfalu volt. A régi fazekasműhelyek közül néhány még látható.
Fényes Elek szerint: "Sussán, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Osgyánhoz 1 órányira, 574 kath., 36 evang. lak. – Az osgyáni urad. tartozik. Ut. p. Rimaszombat."[4]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Susány, a Szuha völgyében fekvő tót kisközség, 150 házzal és 709 róm. kath. vallású lakossal. 1407 és 1422 között a Mikófalvy család birtoka. 1413-ban Susánfölde néven tünik fel. Később az osgyáni uradalomhoz tartozik, melynek a Bakos, a Korponay, majd a br. Luzsénszky család volt a földesura. Ezeken kívül a Malatinszky családnak is volt benne része, most pedig br. Luzsénszky Henriknek, Marton Jánosnak és Ungár Rudolfnak van itt birtoka. A lakosok cserépzsindely- és fazék-készítéssel foglalkoznak. Róm. kath. temploma 1835–1844 között épült. Ide tartoznak Szent-Tornya, Hrb és Jelena puszták, mely utóbbi hajdan külön község és Ajnácskővár tartozéka volt. A 18. században, a mikor Jelenovo tót néven is említik, híres savanyúvize volt, melyet messze vidékre elszállítottak. A község postája Osgyán, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[5]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
1937-ben – a határának keleti részében 1923-ban létesített kolónia – Kruzsnó önálló községgé alakult, elszakadva Susánytól.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 662, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 453 lakosából 401 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.