Susány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Susány (Sušany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásPoltári
Turisztikai régióKishont
Rang község
Első írásos említés 1407
Polgármester Štefan Vaclavik
Irányítószám 980 12
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám PT
Népesség
Teljes népesség422 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület12,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Susány (Szlovákia)
Susány
Susány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 40″, k. h. 19° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 40″, k. h. 19° 53′ 30″
Susány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Susány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Susány (szlovákul Sušany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 15 km-re, északnyugatra fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében.

Keletről Kruzsnó, északkeletről Bakostörék és Rimaráhó, északnyugatról Telep, nyugatról Cserepes és Fazekaszsaluzsány, délről pedig Osgyán községekkel határos.

1921-ben még 19,55 km²-es területe[2] 1937-ben, Kruzsnó önállósulásával a jelenlegi 12,9440 km²-re[3] csökkent.

Története[szerkesztés]

A község területén a bronzkorban a nagyrévi kultúra települése állt. A mai települést 1407-ben "Swsanfewlde" alakban említik először, ekkor a Mikófalvy család birtoka volt. Később az ozsgyáni uradalom része. 1828-ban 53 házában 474 lakos élt. 1837-ben 610-en lakták. Lakói a mezőgazdaságon kívül zsindelykészítéssel és fazekassággal is foglalkoztak. Egykor híres fazekasfalu volt. A régi fazekasműhelyek közül néhány még látható.

Fényes Elek szerint: "Sussán, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Osgyánhoz 1 órányira, 574 kath., 36 evang. lak. – Az osgyáni urad. tartozik. Ut. p. Rimaszombat."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Susány, a Szuha völgyében fekvő tót kisközség, 150 házzal és 709 róm. kath. vallású lakossal. 1407 és 1422 között a Mikófalvy család birtoka. 1413-ban Susánfölde néven tünik fel. Később az osgyáni uradalomhoz tartozik, melynek a Bakos, a Korponay, majd a br. Luzsénszky család volt a földesura. Ezeken kívül a Malatinszky családnak is volt benne része, most pedig br. Luzsénszky Henriknek, Marton Jánosnak és Ungár Rudolfnak van itt birtoka. A lakosok cserépzsindely- és fazék-készítéssel foglalkoznak. Róm. kath. temploma 1835–1844 között épült. Ide tartoznak Szent-Tornya, Hrb és Jelena puszták, mely utóbbi hajdan külön község és Ajnácskővár tartozéka volt. A 18. században, a mikor Jelenovo tót néven is említik, híres savanyúvize volt, melyet messze vidékre elszállítottak. A község postája Osgyán, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[5]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

1937-ben – a határának keleti részében 1923-ban létesített kolónia – Kruzsnó önálló községgé alakult, elszakadva Susánytól.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 662, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 453 lakosából 401 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1835-ben épült, 1911-ben bővítették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]