Susány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Susány (Sušany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásPoltári
Rangközség
Első írásos említés1407
PolgármesterŠtefan Vaclavik
Irányítószám980 12
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámPT
Népesség
Teljes népesség418 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület12,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 43″, k. h. 19° 53′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 43″, k. h. 19° 53′ 25″
Susány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Susány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Susány (szlovákul Sušany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 15 km-re, északnyugatra fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében.

Keletről Kruzsnó, északkeletről Bakostörék és Rimaráhó, északnyugatról Telep, nyugatról Cserepes és Fazekaszsaluzsány, délről pedig Osgyán községekkel határos.

1921-ben még 19,55 km²-es területe[2] 1937-ben, Kruzsnó önállósulásával a jelenlegi 12,9440 km²-re[3] csökkent.

Története[szerkesztés]

A község területén a bronzkorban a nagyrévi kultúra települése állt. A mai települést 1407-ben "Swsanfewlde" alakban említik először, ekkor a Mikófalvy család birtoka volt. Később az ozsgyáni uradalom része. 1828-ban 53 házában 474 lakos élt. 1837-ben 610-en lakták. Lakói a mezőgazdaságon kívül zsindelykészítéssel és fazekassággal is foglalkoztak. Egykor híres fazekasfalu volt. A régi fazekasműhelyek közül néhány még látható.

Fényes Elek szerint: "Sussán, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Osgyánhoz 1 órányira, 574 kath., 36 evang. lak. – Az osgyáni urad. tartozik. Ut. p. Rimaszombat."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Susány, a Szuha völgyében fekvő tót kisközség, 150 házzal és 709 róm. kath. vallású lakossal. 1407 és 1422 között a Mikófalvy család birtoka. 1413-ban Susánfölde néven tünik fel. Később az osgyáni uradalomhoz tartozik, melynek a Bakos, a Korponay, majd a br. Luzsénszky család volt a földesura. Ezeken kívül a Malatinszky családnak is volt benne része, most pedig br. Luzsénszky Henriknek, Marton Jánosnak és Ungár Rudolfnak van itt birtoka. A lakosok cserépzsindely- és fazék-készítéssel foglalkoznak. Róm. kath. temploma 1835–1844 között épült. Ide tartoznak Szent-Tornya, Hrb és Jelena puszták, mely utóbbi hajdan külön község és Ajnácskővár tartozéka volt. A 18. században, a mikor Jelenovo tót néven is említik, híres savanyúvize volt, melyet messze vidékre elszállítottak. A község postája Osgyán, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[5]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

1937-ben – a határának keleti részében 1923-ban létesített kolónia – Kruzsnó önálló községgé alakult, elszakadva Susánytól.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 662, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 453 lakosából 401 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1835-ben épült, 1911-ben bővítették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
  3. ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Susány&oldid=23577981”