Málnapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Málnapatak (Málinec)
Málnapatak községháza
Málnapatak községháza
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Poltári
Turisztikai régió Nógrád (Szlovákia)
Rang község
Első írásos említés 1212
Polgármester Igor Čepko
Irányítószám 985 26
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám PT
Népesség
Teljes népesség 1518 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 527 m
Terület 50,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Málnapatak (Szlovákia)
Málnapatak
Málnapatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 19° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 19° 41′ 00″
Málnapatak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Málnapatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Málnapatak (szlovákul: Málinec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 24 km-re északra, nagyobb részt az Ipoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1212-ben említik először, első birtokosa ekkortájt Fülek és Hollókő ura, a Kacsics nemzetség. Később Ozdin várának tartozéka volt, amely abban az időben ellenőrzés alatt tartotta a Felső-Ipolymentét. A 15. században a vár uradalmával együtt a husziták kezére került. A harcok során Ozdin várát lerombolták és később a település Fülek, Salgó és Divény várához tartozott. 1551-ben a Bebek család birtoka, de 1552-ben az Ipolymente településeivel és váraival együtt török uralom alá került. A török közigazgatásban 1685-ig a divényi náhije része volt. A továbbiakban a Zichy és Szentiványi családok tulajdonában találjuk. Plébániáját 1801-ben alapították. Első üveggyárát Látky nevű településén a Zichy család alapította 1820-ban.

Vályi András szerint: "MÁLNAPATAKA. Malnicz. Népes tót falu Nógrád Vármegy. fekszik Berzenczének szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, fája, legelője elég van, deszkákat, hordókat, és zsendelyeket is készítenek lakosai."[2]

Fényes Elek szerint: "Málnapataka (Malinecz), népes tót falu, Nógrád vmegyében, hegyek közt: 18 kath., 1609 evang. lak., kik fenyődeszkák, zsindelyek, léczek készitéséből élnek. Határa roppant, s két mfdnyire terjed; fenyves erdeje szép; földe csak zabot és főzelékeket terem; a hegy oldalokon és tetőkön lévő irtványokon kaszálnak; fürészmalom és savanyuvizök van. Evang. anyatemplom. F. u. többen. Ipoly vize ezen határban ered. Ut. p. Zelene."[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Málnapatak. Az Ipolyvölgy felső részén fekvő nagyközség. Házainak száma 800. lakosaié 6329, a kik túlnyomóan tót ajkúak s nagyrészt evangélikus vallásúak. Postája helyben van, távirója és vasúti állomása Ipolyszele. Már a középkorban fennállott. Határában állott hajdan Hrad vára, mely a husziták idejében épült. 1548-ban Bebek Ferencz volt a helység földesura. A XVI. század közepén a hódoltsághoz tartozott, az 1562-63. évi török kincstári adólajstromok szerint, a szécsényi szandzsák községei közé, nyolcz adóköteles házzal. 1598-ban Balassa Zsigmond, 1660-ban Balassa Imre volt az ura. A Balassa család révén a gróf Koháryakra szállott és 1673-ban Koháry István, birtokában találjuk. 1715-ben 22 tót, 1720-ban egy magyar és 23 tót háztartást találtak itt. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Szent-Ivány János, Mihály és Farkas, Lessenyey Imre és gróf Zichy Ferencz voltak a földesurai, a XIX. század első felében pedig a Szent-Ivány, a gróf Zichy és a gróf Cebrián családok. Jelenleg a gróf Zichy családnak, Kuhinka I. K. örököseinek és a Kolener testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. Az itteni evangélikus templom 1795-ben épült, de tornyát csak 1820-ban építették hozzá. A határban 4 üveggyár van. Az egyik Kuhinka I. K. örököseié, a második Kossuch Jánosé, de Pock Jenő bérli, a harmadik a Kolener testvéreké és a negyedik a Fehér Mór és Fia czégé. 1869-ben a helység harmadrésze leégett, 1873-ban pedig a kolera pusztította lakosait. A községhez tartoznak: Csehánka-, Ipoly-, Látka-, Ujvilág-, Szamotercs-, Alsópolyánka-, Hmelna-, Felsőpolyánka-, Hidegkút-, Linea-, Lubenka-, Mláka-, Paszeka-, Petrova-, Szlano-, Ujat-, Brlocsno-, Csevicze-, Csertyáz-, Grappa-, Hrozinovo-, Szlancsikova-, Podhrad-, Podtányovó-puszták és Farkasvölgy, Hámor, Jópatak és Málnapatak üveggyár-telepek."[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 6342-en lakták, ebből 6018 szlovák és 170 magyar.

2001-ben 1461 lakosából 1406 szlovák volt.

2011-ben 1518 lakosából 1310 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1795-ben épült.
  • Modern katolikus temploma van.
  • Kápolnáját 1932-ben építették.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Málnapatak témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]